5.p.”NB II-ben a Kisterenyei
Bányász együttese.” - Somogyvári László –
„Az
NB III. Északi csoportjában 55:21-es gólaránnyal, 45 ponttal bajnokságot nyert
a Kisterenyei Bányász. Már pihenőre tértek a vezetők és a játékosok egyaránt. A
számadás azonban még hátra van. Erről beszélgettünk Szabó Lászlóval, az újonc NB II-es bányászcsapat edzőjével.
-Azzal
kezdem, hogy 1965. december 18-án hívtak meg az NB III-ban szereplő csapat
edzőjének. A cél világos volt: a bajnokság befejeztével újra a magasabb
osztályban szerepeljen a csapat. Elsőként számoltunk a meglévő erővel,
játékosaink képességével, tudásával. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy a
rendelkezésre álló játékos gárdánk nem képes a cél megvalósítására. Hat
játékosunk bevonult katonának, három pedig már egy éve teljesített katonai
szolgálatot. A gárdánk zöme idős, idegileg és fizikailag is fáradtak a fiúk.
Ezért első feladatunk az volt, hogy felfrissítsük játékos állományunkat és lelkesedést
öntsünk az itt maradt fiúkba. Sajnos az új játékosokat nem tudtuk mindjárt
leigazolni, így nélkülük indultunk a nagy csatába. A rajt jól sikerült. Az első
nyolc mértkőzésből 10 pont megszerzését határoztuk el, 11-et sikerült
megszerezni. Ekkor léptek munkába az új fiúk és a 23. mérkőzésig veretlen
maradt a csapat. Ezt a teljesítményt azért sikerült elérni, mert a keret tagjai
vállalták a nehéz edzéseket, becsülettel végezte valamennyi játékos a kiszabott
feladatokat. Esőben, sárban sokszor térdig érő hóban futottunk kilométereket,
és végeztünk nehéz gimnasztikai gyakorlatokat. Néhány számot erről. 1966.
január 7-től február 1-ig 21 nap alatt több mint 27 kilométert futottak a fiúk.
Az összes futás a kis- és nagykapus játékkal együtt meghaladta a 74 kilométert
és mindezt összesen 30 nap alatt.
Elkészítettük
a bajnokság mérlegét is. A 30 lejátszott mérkőzésből 18 esetben győztesen, 9
esetben döntetlen eredménnyel és csak 3 esetben hagytuk el vereséggel a pályát.
Egy mérkőzésen átlagban 1,8 gól rúgtunk és 0,7 gólt kaptunk. Ez a
kiegyensúlyozott szereplést bizonyítja. A bajnokság során 23 játékost
szerepeltettünk, s közülük Orosz Pál
30, Király István ugyancsak 30
esetben lépett pályára. A legjobb átlagteljesítményt véleményem szerint Orosz Pál, Csernák János és Király
István nyújtotta. A legtöbb gólt, összesen 16-ot Nagymajdon lőtte, őt 15 góllal Kaszás
Tibor követi. …
…Szakosztályunkban
a szakmai képzés mellett nem feledkeztünk meg játékosaink továbbképzéséről sem.
1965 őszén Túri Ferenc és Király István, 1966. őszén pedig Kaszás Tibor tett villanyszerelői
szakmunkásvizsgát. Jövőre végez Végvári
Attila és Jenei István az
asztalos szakmában, Bibók Károly, a
kovács, Tarlósi István és Vanya Emil az elektrolakatos, Lőrincz István pedig a hegesztő szakmunkás
vizsgát szerzi meg.
Dobrocsi István a mezőgazdasági technikumba jár.
Azon fáradozunk, hogy játékosaink nemcsak a pályán, hanem a munkában is
megállják a helyüket. Mi ezt nagy dolognak tartjuk.
Mit
mondhatok a jövőről? Egyenlőre azt, hogy
elkövetkező mérkőzéseken, a magasabb osztályban még erőteljesebben, keményebben
és többet kell majd edzenünk hiszen azt szeretnénk, hogy a bajnokság során jó
középcsapattá fejlődjünk, ne legyen kiesési gondunk.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése