4.p.”Könyvek között Kisterenyén –
Növekszik az olvasók száma, kevés az új kötet”
„A
kisterenyei községi könyvtárnak pillanatnyilag 730 olvasója van. Az újságíró
pihenjállásba helyezi a ceruzát és kissé csalódottan arra gondol: bizony nem
sok ebben a viszonylag nagy községben. De azután fel kell figyelnie Németh Ferencné könyvtáros
magyarázatára:
-Ez a
szám így távolról sem tükrözi a község és a könyvtár viszonyát, mert
feltétlenül számításba kell venni, hogy Kisterenyén hat körzeti kölcsönző
adataival mérhetjük a teljeset. Könyvtári részlege van az Állami Gazdaságnak,
letéti állománya Szupataknak, kölcsönzője Rákóczi-telepnek, a bányatelepnek, a
vasútnak. Csupán a Rákóczi-telepen s a bányatelepen mintegy 450 beiratkozott
olvasót tartanak számon, így a rendszeresen kölcsönzők a községben megközelíti
az 1300-at. Kötetkölcsönzési tervünk 24 ezer ebben az esztendőben, s már eddig
23 ezret adtunk ki. Ez megint csak a központi kölcsönző adata, mert a
körzetekkel együttesen 27 ezer 491 volt az eddig olvasásra vitt kötetek száma.
Nagyon
érdekesek a fejlődések számai az éves felmérések visszapillantó tükrében is.
1960-ban 180 beiratkozott olvasója, 61-ben 339, 62-ben 520, 63-ban 655 volt a
könyvtárnak s a 64-es tervezett 750-ből már mindössze 20 vár beíratásra.
A
könyvtár szabadpolcos kölcsönző. Mindenki igénye szerint válogathat a félezer
kötetben, akár az önkiszolgáló boltban. Meg van tehát a bizalommal ma még
együtt járó veszély is, hogy lába kél egy-egy könyvnek. Az emberek
etikai-erkölcsi öntudatosságának nagyon szép jele, hogy az olvasók és a kötetek
fokozatos növekedésével nemhogy nem szaporodtak az eltulajdonítások, éppen
ellenkezőleg: a leltári hiány évről-évre csökken, s most az év elmúlt nyolc
hónapjában mindössze négy könyv tűnt el. Maguk az olvasók is kényesek erre:
megtörtént már, hogy egy-egy mackószárba csúsztatott mesekönyvre a kölcsönző
gyerekek hívták fel a könyvtáros figyelmét.
Hogy
miket olvasnak Kisterenyén:
-A
felnőttek – mondja Némethné –
többnyire a kalandos, szerelmes könyveket szeretik, azokat keresik. Nálunk
elsősorban Mesterházi, Berkesi, Szabó Magda, ezek, ők vezetnek. a
klasszikusokból változatlanul Jókai a legnépszerűbb. Az ismeretterjesztő
irodalomból sokan viszik az egészségügyi műveket, útleírásokat, a háztáji
foglalatosságban hasznos mezőgazdasági szakkönyveket. A fiatalok népszerű
olvasmányai a Pettyes könyvek, a kalandos útleírások is, elég bőségesen
megtalálják nálunk a kötelező irodalmat is. Kedvezően alakul az olvasók
életkori aránya: jelenleg 59 százalék a felnőtt olvasó s ez nagy lépés 61-62-es
év 41 százalékához.
A
könyvtár gondjaira terelődik a szó.
-A
jelenlegi anyagi ellátottságból egy évben egy könyv sem jut egy olvasóra. A
napi kölcsönzőink száma átlagosan harminc s egyre nagyobb gond új köteteket
adni a kezükbe. Eddig állományfejlesztésre költségvetésileg kilenc ezer
forintot kaptunk, ezen felül öt ezer forintot a községfejlesztési alapból. A
65-ös esztendőre 15 ezer forintot kértünk a költségvetésben, de e helyett az
előbbi kilencezer forintot ötezerre csökkentették s ez még inkább nehezíti
helyzetünket. Igaztalan lennék azonban, ha elhallgatnám az egyéb természetű
támogatás. Azt például, hogy felújítják a helyiségeket, parkettát raknak a
termekben, csillárt szerelnek, kicserélik a kályhát. Ezzel járó gondunk, hol
húzzuk meg magunkat a munkálatok idejére? Egyébként a könyvtármunkához értékes
segítséget kapunk az iskolától, szoros az együttműködésünk a művelődési házzal,
s figyelemmel kíséri munkánkat a községi pártszervezet is. Legutóbb például
taggyűlésen foglalkozott a könyvtár üggyel, ami szintén sok hasznos, serkentő
javaslattal szolgált részünkre. Az elmúlt esztendőben – mondja búcsúzáskor Némethné – szervezési és nevelési
eredményekért nagyon szép elismerő oklevelet kapta s szeretném ha a járási
könyvtárak idei versenyében is elsők között állnánk meg helyünket.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése