2013. augusztus 18.

Nógrádi Népújság XIX. évf. 41. szám 1963. május 22.


4.p.”Teremtsük meg az eredmények kultúrmunka feltételeit Kisterenyén is”  - Barna Tibor –

„Nem lehet már különösebb értelme, haszna feszegetni, hogy három esztendővel ezelőtt kinek a makacsságán hiúsult meg az összefogás. Mást akart a bánya és mást akart a község, s a sajnálatos lényeg az, hogy a két anyagi erő tervezett közös létesítménye, a hat és félezer lelket számláló Kisterenye szükségleteinek megfelelő művelődési otthon nem épülhetett meg.

A kisterenyei kastélyparkban pompás istállót emeltetett valamikor versenylovainak Solymosi báró, a vidék korlátlan istene. Ezt a szinte szétverhetetlen építményt szemlélte ki a községi tanács, hogy kellő átalakítással művelődési otthonná formálja. Állottak tehát a főfalak, megkezdődött az új rendeltetésnek megfelelő toldás, a munkálatok azonban a pénz hiánya miatt csak igen lassan haladhattak. Annyi bizonyos, hogy szemre, különösen mutatós lett minden, tetszik is a terenyeieknek. Csakhát…

Nos, a múlt év őszén megnyílt otthonról hamarosan kiderült, hogy igen-igen szűkös a művelődési munka sokrétű formáinak kibontakoztatására. Kiderült, hogy a tágas nagyterem mellett jóformán egyetlen használható helyiség sincs. Van ugyan egy szoba az épülethez ragasztva, amit klubnak igyekeznek hasznosítani, de ez olyan nyirkos, hogy a televízió lépten-nyomon javításra szorul, átnedvesednek a készülék blokkjai, az iratok megnyirkosodnak a helyiségben. Itt találkoznak a társas játékot kedvelők, rádiózók, televíziózók, a szakkör s egyben ez lenne az igazgatói szoba is.

Mondani sem kell, micsoda zűrzavar uralkodik itt, ha minden érdeklődési terület emberei összejönnek, hogy a maguk módján foglalatoskodjanak. Ilyen körülmények között persze az is kivitelezhetetlennek bizonyult, hogy a művelődési otthonban kapjon helyet a községi könyvtár, mert a klubszobából fallal leválasztott részben jó, ha hatszáz kötet megférne a tízezerből.

Pedig a kisterenyei művelődési otthonnak a község kulturális ismeretterjesztő munkáját meghatározó, irányító tevékenységen jóval túlnövő feladata lenne. Az nevezetesen, hogy szellemi kisugárzásának néhány éven belül az egész járásban észlelhessük jótékony hatását.

Ilyen feltételek mellett ez bizony lehetetlen. De mégis, történt-e valami a terv érdekében?

A megyei művelődési osztály ez év januárjától 1800 forintos függetlenített státuszt biztosított a művelődési otthonnak. Mi az oka mégis, hogy a függetlenített igazgatói szék mindezidáig betöltetlen, sőt az ideiglenes vezetők is egymást váltják helyükön. Az a helyzet tudniillik, hogy az otthon megnyitása óta jelenleg Kovács Árpád ipari tanuló iskolai tanár a harmadik, aki igazgatói feladatot végez. Ő is mindössze másfél hónapja és neki sincs szándéka nyárnál tovább maradni.

A járási tanács véleménye az, hogy a hely végleges betöltésével a községi tanácsnál van a huzavona. Érthető, hogy az igazgatást olyan emberrel kívánják végeztetni, akit ismernek, akiben megbíznak, de a bizalom nem tehet súlyos engedményt a hozzáértés és rátermettség rovására. Azt a bonyolult gépezetet irányítani, amit egy távlataiban járási művelődési otthon jelent – ma már képtelen általános iskolás képzettségű, vagy még a nyolc általánost sem végzett személy. A feladatra a jelenlegi igazgató, Kovács Árpád a jelek szerint mindenképpen alkalmasnak látszott, őt a községi tanács is szívesen megerősítené a függetlenített pozícióban, a helyi KISZ-szervezet bizalmát is élvezi, de ott a bökkenő, hogy Kovács nem állt kötélnek. Úgy tűnik, hogy megriadt az anyagilag jelenleg eléggé szűkösen támogatott feladatoktól. És ebben bizonyos mértékig a községi tanács a ludas, mert az évi 16 ezer forintos állami támogatás az eredményes munkához édeskevés, elviszi azt a világítás, fűtés, takarítás és hol vannak még a szakkörvezetői tiszteletdíjak, egyebek, s amik felszerelésre kellenének. A művelődési otthon igazgató tehát, ha okos akar lenni, ott fog, ahol tud és nem igen gavalléroskodik, mert nincs módja rá. Szóból ért az ember, mondjuk hát ki: nem ad ingyen villanyt, fűtést, takarítást külső szervek rendezvényeinek. Például a vasutasok bankettjéhez, az élüzemi avató ünnepségekhez, a közlekedési ankétokhoz stb.

De mi legyen, ha gavalléros a tanács?

A járási művelődési osztály úgy látja, hogy az ilyesmi bizony nehéz gond az igazgatásban, s ez is az egyik ok, hogy a felelősséget érző embernek félsze van az ilyen pozíciótól.

Ez a félsz természetesen nemcsak anyagi eredetű. Sőt, nem elsősorban az. A művelődési, kulturális irányító munkával kapcsolatos kívánalmak, kötelezettségek teljesíthetősége a kérdéses jelenlegi feltételek között. Az otthonnak jelenleg három szakköre van, az közül egy, a rajzszakkör az iskolában kénytelen működni a szűkösség miatt. S mert értékelhető tartalmú klubélet sem bontakozhat, nincs a művelődési otthonnak rendszeres látogató köre. Ebből következik, hogy az ismeretterjesztő előadásoknak szinte nyomát sem találhatjuk meg az elmúlt néhány hónap eseményeiben.

Azt mondják, egyetlen alkalommal sikerült közönséget szervezi egy ismeretterjesztő esthez, de azt is hogyan? Közölték a klubban a kártyázókkal, ha nem hallgatják meg az előadást megszűnik a kártyalehetőség, a fiatalokat pedig KISZ-taggyűlésről egy-egy pohár sör ígéretével kellett elcsalni, hogy szégyent ne valljanak az előadó előtt.

A rendezvények érthetően tehát inkább a bevételi források felé kutatnak: a tánc, a nótaestek fel, s mint most, az elmúlt vasárnapon is: ’Nem vicc a tviszt’ – ez jelent kulturális eseményt. Nem vicc – csakugyan, rendkívül komolyan elgondolkodtató, hogy egy ilyen nagyhivatású művelődési otthonok anyagi ellátottságában miként lehetnek olyan aránytalanságok, mint például Kisterenye és Somoskőújfalu között? Elláthatja-e évi 16 ezer forintból ugyanazokat a tennivalókat Kisterenye, amelyeket Somoskőújfalu 45 ezer forintból lát el – nem mintha az utóbbi olyan hatalmas lehetőség lenne, de mégis.

Mindenesetre a kisterenyei művelődési otthon vezetésének kérdése sürgős tisztázásra vár, mert csak azután beszélhetünk érdemileg azokról a feladatokról, amelyek a salgótarjáni járás életében megoldásként erre az otthonra hárulnak.”

8.p.”Barátságos mérkőzések”

„Kisterenyei Bányász – Gyöngyösi Honvéd 1:0

Kisterenyén került sor erre a találkozóra, ahol a hazai Bányász együttes félgőzzel is le tudta győzni a lelkes Gyöngyösi Honvéd együttesét.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése