Nógrád XXVIII. évf. 33. szám 1972. február 9.

8.p.”Tűzoltók vezetőségválasztója”  -  Koós Kálmán  -

„A napokban tűzoltó testületi vezetőségválasztást tartottak a Kisterenyei községi Tanácson, melyre a veterán tűzoltókat is meghívták.

Az önkéntes tűzoltók munkáját megbecsülik Kisterenyén, hisz’ a társadalom vagyonát, az emberek értékeit védik, önzetlenül. A gyűlést Varga István nyitotta mag, majd a községi tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket. Babják Bertalan tűzoltó parancsnok tartott beszámolót a munkájukról. A nagyközségi tanács elnöke, Jelinek Tibor, a tanács terveiről szólott és utalt arra, hogy a lakosság és a tanács mindig számít az önkéntes tűzoltókra. Ezt követően megválasztották az új vezetőséget. Az önkéntes tűzoltó testület elnöke, Varga István lett.”

Nógrád XXVIl. évf. 121. szám 1970. május 26.

5.p.”Palóctalálkozó Parádon”   -  F. L.   -

„A kisterenyei ÁFÉSZ néptánccsoportja nagy sikert aratott a parádi 5. palócnapon. (Szabó Lajos felvétele)

Valamikor megszégyenítő volt, ha valakire azt mondták, hogy palóc. Egy emberöltővel ezelőtt a kétmillió koldust paraszként emlegették, a társadalmi ranglétra legalsó fokáról is igyekeztek letaszítani a nemzetiségiket és mindazokat, akik valamilyen nyelvjárást beszéltek.

Vasárnap mégis legalább tízezer ember vallotta magát palócnak, vidám nótaszóval, táncolva vonultak fel Parádfürdőn, az immár ötödször megrendezett palócnapon.

A múlt és a jelen tükröződött, amikor az egyik vontató pótkocsiján fejszével, fűrésszel dolgozó favágókat láthatunk, de mögöttük vonultak az erdőgazdaságok mai korszerű gépei. A Dutra-traktor és a lánctalpas előtt szánalmasan kicsinynek és törékenynek tűnt apáink és nagyapáink faekéje. Idős, cserzett bőrű parasztasszony, marokszedő sarlót vitt, vászonlepedőben hátán cipelte kicsiny gyermekét. Valamikor megszokott, mindennapi kép volt ez, de ma már csak az idősebbek emlékeznek arra az időre, amikor a kapálás és aratás közben a szántóföldön szültek az anyák és a kukoricaföld végében szoptatták gyermeküket. Hol volt akkor még a csecsemőotthon, vagy szülhetett kórházban? Mintha a múlt keserűségét akarták volna feledtetni, színes hímzett ruhában jöttek a recskiek, parádiak, Bodony, Mátraballa, Sirok, Pétervására, de még a távolabbi Felsőtárkány fiataljai és idősebb asszonyai, férfiai. A fúvószenekarok pattogós csárdást játszottak és önfeledten táncoltak végig az úton, amerre vonult a menet. Közel egy évszázaddal ezelőtt viselt ruhák kerültek elő, vagy megcsináltatták annak hű mását. Régi palócházakat varázsolt elő, - teljes berendezéssel együtt – a hagyományt őrző szeretetet.

Szívből jövő jókedvvel énekelt és táncolt vasárnap Parádon a palócföldi nép. Úgy tűnt a hagyományokat, a régi szerszámokat, ruhákat és lakásberendezéseket tudatosan becsülik. Nemcsak azért, mert ma már kevés van ezekből, de sokkal inkább azért, mert a múlt felidézése megmutatja, hogy hol tartunk ma és bizalommal nézhetünk a jövő elé.

Közel két óra hosszáig tartott a színes, vidám felvonulás, az ősi fák alatt szállt a dal. A menetben Nógrád megyeiek nem vettek részt, az emelvényről, az üdülő parkjából nézték Heves megyei szomszédaikat, de később örömmel láttunk a szabadtéri színpadon a Nógrád megyei táncosokat.

Vasárnap ötödször rendeztek Parádon palócnapot, ezért mondhatjuk, hogy immár hagyomány lett ez a találkozó. Érdemes lenne most már gondolkodni azon, hogy a következő palócnapi programot hogyan lehetne gazdagítani. Milyen érdekes lenne, ha Heves és Nógrád megye népi táncosai, kórusai és népdalénekesei egymással versengve lépnének fel. A szomszédos községek találkozója nagyszerű alkalom lenne a népművészet és a hagyományok ápolására.

A mai járműveken a múlt vonult előttünk. A századforduló palóc szokásait, a magasra vetett ágyat és a lányok díszes ruháit láthattuk.”

7.p.”Lelkesedés és taktikai fegyelem”    - Győri László  -

„Kisterenye – Nagybátony 2:1

Kisterenye, 1500 néző

Kisterenyei Bányász: Horváth – Király, Bibók, Orosz – Gaiger, Márton – Tarlósi, Szeberényi, Nagymajdon, Kovács, Taliga. Edző: Dávid Róbert. …

…Tapogatózó játékkal kezdődött a mérkőzés. Az első negyedóra után változatos, de közepes iramú és színvonalú lett a küzdelem. …

…A II. félidőben mindkét csapat erősebb iramot diktált. A két kapu sokszor forgott veszélyben. …

A 85. percben Nagymajdon kiugrott, és ballal 18 m-ről óriási gólt lőtt a jobb felső sarokba. …

…A nagyobb fegyelemmel játszó Kisterenyei Bányász megérdemelten szerezte meg a győzelmet. …”

8.p.”Tűzoltóverseny Mátraverebélyben”

„Nagy érdeklődés mellett Mátraverebélyben rendezték meg a salgótarjáni járás tűzoltóinak versenyét. Az ünnepélyes megnyitóra 77 községi és üzemi raj sorakozott fel. Dicsérni kell az önkéntes tűzoltók teljesítményét, akik a verseny során jó szakmai felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A több órás összecsapás győztesei és helyezettjei a következők: … Az ifjúsági községi fiúrajok 400-as kmf-szerelésben Somoskőujfalu győzött Mátraverebély előtt. Kocsifecskendő-szerelésben Kisterenye nyert, s megelőzte Ceredet. … A győztesek és helyezettek értékes díjakat kaptak.”

Nógrád XXIV. évf. 142. szám 1968. június 19.

4.p.”Irány Gyöngyös! Befejeződtek az önkéntes tűzoltó versenyek”

„Kisterenyén vasárnap tartották meg az önkéntes tűzoltók megyei versenyét. Erre ötvennégy csapat nevezett, s mind az ötvennégy igen jól szerepelt. Az első, második, harmadik helyért vívott küzdelemben szoros eredmények születtek. …”

4.p.”Panaszos víz Kisterenyén”

„Levél érkezett szerkesztőségünkbe Kisterenyéről. Sz. I. a Kossuth-telep dolgozóinak nevében panaszkodik, hogy a telepen több mint három éve nincsen víz, ami 150 családot érint. …

…A vízműtől Molnár József főmérnök beszél. Ismerjük a kisterenyei problémát, az már évekkel ezelőtt felmerült. A Kossuth-telepet egy kisebb vízmű látja el, a hozama sajnos kevés. … Világos-puszta vize jó állatok itatására, de emberi fogyasztásra alkalmatlan. …”

Nógrád XXIV. évf. 138. szám 1968. június 14.

6.p.”Vasárnap megyei tűzoltóverseny Kisterenyén”

„Vasárnap délelőtt a kisterenyei népkertben rendezik az önkéntes tűzoltók megyei versenyét. A találkozóra ötvenhárom csapat nevezett be különböző fecskendő-nemekben, valamint a váltó stafétában. A versenyek után az állami tűzoltók érdekesnek, hasznosnak ígérkező bemutatót tartanak a mezőgazdaságban és az iparban előforduló tüzek oltásáról. Örvendetes, hogy a legutóbbi megyei verseny óta jelentősen megnőtt az ifjúsági és női versenyzők száma.”

Nógrád XXIV. évf. 129. szám 1968. június 4.

3.p.”Befejeződtek a járási tűzoltó-versenyek”

„Vasárnap Kishartyánban tartották megyénk ez évi utolsó járási önkéntes tűzoltó versenyét, ahol a salgótarjáni járási csapatok léptek a küzdőtérre. …”

Nógrádi Népújság XVIII. évf. 38. szám 1962. május 12.

7.p.”Ahol a fa halála után válik élővé… - Idős Szabó Istvánnál, aki Lenin szobrát mintázza meg a salgótarjáni óriástölgyből”  - (barna)  -

„Benczur Gyula karosszékében ülök és Pista bácsi emlékiratait olvasom. Azét az egykori ceredi-terenyei kis parasztgyerekét, néhai falusi ács művészkezű fiáét, akit ma deresedő, hatvanötödik esztendőhöz közeledő fővel idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészként tisztelhetünk benczurfalvi magányában. Magányában és mégis dolgos napjainak lüktetetésében élve. Az hozott most a műtermébe, hogy kidöntésre ítéltek Tarjánban egy sokszázados tölgyet, amely alatt rege szerint már II. Rákóczi is megpihent, s a hatvan mázsás, kétméteres átmérőjű törzset Szabó Istvánnak ajándékozta az erdőgazdaság.

Mindenféle más anyag mellett Pista bácsi a fából való szobrászatnak különlegesen páratlan ügyességű és kiapadhatatlan fantáziájú művésze. Tematikájának is talán ez az anyag, a mi leginkább engedelmeskedik, így kíváncsivá tett a dolog, milyen sorsot szánt a művész a századok múlását gyűrűiben őrző kedves ajándéknak.

Így települhettem le Benczur Gyula egykori székére, az egykori Benczur-műteremben, hogy mielőtt még választ kaphatnék a kérdésre, első részese lehessek annak a páratlan élménynek és megtiszteltetésnek, hogy a művész emlékiratainak eddig megírt félszáz oldalában olvashatok. Hogyan lett a béres, lóvezető bányász gyerekből szobrász és világviszonylatban ismert mester, ez tetetik most papírra esténként a napi szorgalom után s mondhatom, izgalmas érdekességgel, egészen az életre eszmélés pillanatától.

Magamra hagy írásos közlendőivel, mert szállítóeszköz után kell néznie Szécsényben. Megkezdődött a készülődés a megyei tárlatra, most volt nála szemlén a zsűri bizottság, s a kiállításra szánt munkákat Tarjánba kell hozni. Hat szobra szerepel a megyei tavaszi képzőművészeti kiállításon idős Szabó Istvánnak. S mint eddig mindig, most is a bányász, a munkásélet múltja, jelente a művekre inspiráló erő. Láthatjuk majd többek között a ’Bányásztoborzás’ markáns határú fa reliefjét, a ’Bányász disznóölés’ , a ’Lány kapával, korsóval’ az ’Anya gyermekével’ című szobrait a míg visszavárom, a műteremben bőséges az idő szemlélődésre. A mintázó állványon hatalmas, kétméteres szoboralak áll. Azt mesélte a minap, hogy május éjszakáján öntötte gipszbe fia és egy acélgyári öntő segédkezésével, s amikor elkészültek, örömében szeretett volna csakugyan letépni minden orgonát. A szobor acélgyári hengerészt mutat, kezében jellegzetes szerszámával, a mikrométerrel. Az a terve, hogy ezt a művét rozsdamentes acélban is megteremti.

S akad látnivaló minden szögletben. A fa, a gipsz, bazalt portrék egész sora nemcsak a műteremben, de kint az udvaron is. Benczur mellszobra a művészelődre való kegyeletes emlékeztető a kastély kertéjében. S itt is, ott is a faragó, mintázó talapzatokon újabb készülő munkák. Termékeny ember, aki itt alkot.

A csendes útról autózúgás jelzi most már Szabó István visszatértét. S míg rakodjuk a kiállítás anyagát, csak sebtében jut idő előhozakodni jövetelem céljával. azzal, tudniillik, hogy milyen alakban látjuk viszont keze alól legközelebb a salgótarjáni tölgyóriást?

Gyönyörű tervem van vele – mondja – Lenint mintázom belőle, de úgy, ahogy még soha a világon.

A derűs ember, Pista bácsi, a hivatott, nagy művészeknek azzal a hitével, hevével magyaráz, ami minden igaz, nagy alkotás előfeltétele.

-Moszkvában egyetlen gránittömbből egyedülállóan monumentális – Marx szobrot alkottak, hát úgy szeretném én megalkotni Lenin szobrát.

A fa gyökérrészét alapként hagyom meg annak szimbólumaként, hogy a kommunizmus gyökerei életünk mélyébe hatoltak s ebből nő ki az eszme megalapozója, Lenin.

Így látjuk hát nemsokára viszont az öreg tölgyet s eszembe jut egy találó bejegyzés Szabó István vendégkönyvéből, amit az imént olvastam.

’Benczurfalván tudtam meg, hogy a fa halála után válik élővé.’ A jegyző neve számomra olvashatatlan volt, de a gondolat, itt ebben a környezetben nagyon is igaz.”

7.p.”Járási tűzoltóverseny Kisterenyén”

„A Salgótarjáni Járási Tanács VB. és a Járási Tűzrendészeti Alosztály parancsnokság május 6-án délelőtt rendezte meg a községekben s üzemekben, valamint az intézményeknél működő önkéntes tűzoltóságok hagyományos járási versenyét a Kisterenyei népkertben.

Még 1958-ba 18, 1961-ben már 49, az idén pedig 79 csapat mintegy 750 versenyzője jelentkezett az értékelő bizottságoknál.

A verseny szervezetten, látványosan folyt le. A különféle fecskendőszámokban küzdő csapatokon kívül ügyességi és többféle tűzoltási bemutatót is tartottak a közönség tetszésétől kísérve.

A versenyző csapatok közül a kézi működtetési fecskendőszámokban a salgótarjáni Rákóczi úti általános iskola és Nagybátony úttörő csapata, valamint Bárna és Karancsalja felnőtt csapata ért el I. helyezést. A motoros fecskendőknél Mátraverebély fiú és a szuhai Mátraalja tsz leánycsapata, a felnőttek közül Kisterenye, Salgótarján-Zagyvapálfalva, a Salgótarjáni Erőmű, a 2. sz. AKÖV és a Salgótarjáni Acélárugyár csapata bizonyult a legjobbnak és 900-1000 forint csapatdíjat kapott.”

8.p.”Hírek”

„-Öregek délutánját rendezik meg Kisterenyén a közeljövőben. A nyugdíjasokat a bányatelepi Nőtanács látja vendégül.”

Nógrádi Népújság III. évf. 49. szám 1958. június 25.

1.p.”Gépállomásaink tovább növelték eredményeiket”

„A kaszálási munkáknál legeredményesebbek a  kisterenyeiek 575 kh. területtel.”

3.p.”Szép látvány, jó eredmények az önkéntes tűzoltók versenyén”

„Az önkéntes tűzoltók megyei versenyét vasárnap délelőtt Kisterenyén, a Népkertben tartották meg.  A rossz idő ellenére is megjelent a versenyen valamennyi csapat, s 40 községi, termelőszövetkezeti és üzemi csoport, több mint 300 tagja mérte össze erejét. Nagyszerű színfoltja volt ennek a versenynek, hogy a férfi idősebb tűzoltók mellett a jobb eredményekért vetélkedtek a leány és a fiú tűzoltó csapatok is. …”

5.p.”Készülnek az aratásra Kisterenyén is”

„Minden erejüket megfeszítve dolgoznak  a tagok a Kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetben, hogy a mostoha időjárás okozta kiesést a növénytermelésben a legminimálisabbra csökkentsék. A kaszálást már befejezték. Az állatállomány részre szükséges takarmány egy részét így biztosították. Gondosan végzik a növényápolást is. A legnagyobb figyelmet  a mákra fordítják. Érthető ez, hiszen 5 holdon szerződéses elit mákot termelnek. …

…Megkezdték a megfelelő előkészületeket az aratásra is. A termelőszövetkezet tábláján 42 hold őszi és tavaszi gabona vár aratásra. A nagyobb részét, 31 holdat leszerződtek a gépállomással, ezt a gép aratja majd. A fennmaradó 11 hold a termelőszövetkezet tagjaira vár, arra az aratópárra, amely a jövő hét elején már minden bizonnyal megkezdi a nagy munkát. Ha minden jól meg, úgy számítanak, hogy három nap alatt végeznek a 11 holddal. bár fogatuk igen kevés, mégsem félnek attól, hogy a behordás komoly gondok elé állítja a termelőszövetkezetet. Itt van a gépállomás, amelynek vontatója van bőven, ez majd segít."

8.p.”Sport”

„Kisterenyei Bányász – Sátoraljaújhely

találkozó elmaradt, mivel a mérkőzés időpontját délután 5 órára hirdették meg, a vendégek pedig 2 órakor akarták elkezdeni a mérkőzést. Mivel nem tudtak megegyezni a sátoraljaújhelyiek autóbuszra ülve elhagyták Kisterenyét.”

Nógrádi Népújság III. évf. 48. szám 1958. június 21.

1.p.”Megkezdték a betonozást az új 21. számú műúton”

„A gyors ütemben épülő 21. sz. műút dolgozói munkájuk újabb szakaszához értek. … A második részen, Pásztó és Kisterenye között is szépen halad a munka. … Július végétől Tar és Kisterenye között is megindul a beton lerakása.”

2.p.”Vasárnap Kisterenyén rendezik meg a tűzoltóverseny megyei döntőjét.

„…A megyei tűzoltóverseny, amelyet vasárnap Kisterenyén a Népkertben tartanak meg, egész napos gazdag programot ígér. Korán reggel zeneszóval köszöntik Kisterenye lakóit, az érkező tűzoltócsapatokat. Az önkéntesek után az állami tűzoltók bemutató gyakorlatot rendeznek. Délután a belügyminisztérium központi tűzoltó zenekarának és a galgagutai község önkéntes tűzoltóság kultúrcsoportjának műsora ígér szép élményt.”

5.p.”A kisterenyei gépállomás körzetében”

„A kisterenyei gépállomás a megye összes gépállomását megelőzte a gépi kapálás terén. Nagy segítséget adtak a körzet termelőszövetkezeteinek és egyénileg dolgozó gazdálkodóinak.”

8.p.”Hírek”

„ - Befejezték az összes főszellőztetőgép szerelését és karbantartását a kisterenyei bányaüzemben. A karbantartás után nagymértékben javult a bányák levegő ellátása.”

Nógrádi Népújság III. évf. 35. szám 1958. május 7.

6.p.”Ismét megrendezik az önkéntes tűzoltók versenyét”

„Mint minden évben, az idén is megrendezik megyénkben az önkéntes tűzoltók versenyét. Az idén jóval több, összesen mintegy 150 csapat, több mint ezer tagja méri össze erejét, tudását: melyik csapat az, amelyik legjobban elsajátította a tűzoltás ’fogásait’. …

…A járási verseny legjobbjai a megyei versenyen vesznek részt, amelyet június 22-én Kisterenyén rendeznek majd meg. Megyénk legjobb önkéntes tűzoltói a megyei verseny után országos területi versenyen, utána pedig Budapesten a Margit-szigeten megrendezésre kerülő országos döntőn szerepelnek majd.”