Nógrád XXVIII. évf. 95. szám 1972. április 23.

7.p.”Ápolónő (Radics István rajza)”

Nógrád XXVIII. évf. 89. szám 1972. április 16.

4.p.”Fiatalok Kisterenyén”

„A Kisterenyei nagyközségi Tanács az ifjúságpolitikai határozat jegyében – nem régiben megvizsgálta a Kisterenyén élő fiatalok életkörülményeit, elsősorban a szabadidő felhasználását. A tanács már elkészítette az intézkedési tervet, amely tartalmazza a legfontosabb feladatokat. A tanács vezetői úgy határoztak, koordinációs értekezletre hívják össze az üzemek és intézmények vezetőit, hogy kulturális alapjuk terhére járuljanak hozzá Kisterenye ifjúsági, művelődési és sportolási lehetőségeinek bővítéséhez. Tárgyalásokat kezdeményeznek egy ifjúsági ház létrehozására, amely helyet adna az úttörőcsapatnak is. Több határozati javaslatot fogadtak el az említetteken kívül is, amelyek segítik az ifjúság művelődését, sportolását, szórakozását.”

7.p.”Műemlék (Radics István tusrajza)”

Nógrád XXVII. évf. 304. szám 1971. december 25.

6.p.”Radics István: Karácsony”

Nógrád XXVII. évf. 287. szám 1971. december 5.

9.p.”Olvasni  szép, olvasni jó (Radics István rajza)”

Nógrád XXVII. évf. 275. szám 1971. november 21.

8.p.”Házak. Radics István rajza”

Nógrád XXVII. évf. 263. szám 1971. november 7.

8.p.”Ünnepköszöntők. Radics István rajza.”

Nógrád XXVII. évf. 209. szám 1971. szeptember 5.

8.p.”Palóc falu” (Radics István festménye)

Nógrád XXVII. évf. 138. szám 1971. június 13.

7.p.”Nógrádi táj (Radics István rajza)

Nógrád XXVII. évf. 97. szám 1971. április 25.

7.p.”Prágai vár Radics István tusrajza már a táguló látóhatárról tanúskodik. Megyebeli festőművészeink nemcsak hazánk, hanem a testvérnépek életével, tájaival, művészeti és műemlékeivel is ismerkednek. Egyébként a Kisterenyén élő művészt kiválóan jellemzi az itt közölt rajza, amely finom, könnyed, vékony vonásaival a lírai költészettel tart szoros rokonságot. Ez a líraiság hatja át a művész festményeit is, amit az az első salgótarjáni tavaszi tárlaton kiállított akvarelljéből is megállapítható. Radics István műveiből a szerénység és finomság ötvözete árad, de mint minden ábrázolás ez is mély nyomokat hagy a látogatóban. Külön erénye a művésznek, hogy sok fáradtságot fordít fiatal tehetségek fölfedezésére és művészetre nevelésére.”

8.p.”Másfél kilós mamutfogra bukkantak”

"Az újonnan talált másfél kilós mamutfog a régészettel is foglalkozó Fenyvesi József iskolaigazgató kezében.

Érdekes legendát mesélnek Kisterenyén, e szerint Kubinyi Ferenc, a régészet megyénkbeli származású úttörője egy alkalommal vendégségben tartózkodott Kisterenyén és sétája közben találkozott a községi kanásszal. Meglepetve vette észre, hogy a kanász zsíros kalapja mellett arany boglárok, különféle értékes ékszerek csillognak, ráadásul az ostor nyele is színaranyból van. Mint kiderült, a kanász nem valami titkos, vagy bűnös úton jutott hozzá ezekhez a kincsekhez, hanem a hegy oldalában találta, ahol jószágait legeltette.

A hegyet azóta is Aranyhegynek nevezik. Amint azt Fenyvesi József, a Kisterenyei Általános Iskola igazgatója elmondotta, ebben a legendában igen sok az igaz elem, amit az is bizonyít, hogy az Aranyhegyen lévő régi és új homokbányából egyformán sok bronz és őskori lelet kerül felszínre. Sőt, itt remélnek nyomára bukkanni Rákóczi sokat emlegetett várkastélyára is, amelyet még egyik hadnagya építtetett.

Erre a beszélgetésre abból az alkalomból került sor, hogy Kisterenyén a napokban újabb, értékes leletre bukkantak: a tsz. homokbányájában másfél kilós, a szakemberek által 40-60 ezer esztendősnek becsült mamutfogat találtak. Az értékes leletet egyenlőre az iskola történelem szertárában őrzik, ahol már helyet kapott nyolc hónaposnak ítélt fiatal mamutfoga is. A Nemzeti Múzeum kutatóit értesítették az új leletről, s a homokbányászást ennek megfelelően nagy óvatossággal végzik.

A régészek abban reménykednek, hogy az Aranyhegyen rábukkannak az ősember nyomaira és csontjaira is. Első nyomként az egyik hegytetőn olyan Unio nevű kagylókat találtak, amely az ősember kedvenc tápláléka volt.”

Nógrád XXVII. évf. 89. szám 1971. április 16.

5.p.”Művészeket nevel – Bepillantás a terenyei tizenévesek műhely-titkaiba”   -   Osgyáni Lajosné   -

„Kisterenyén ideális környezetben a Népkert egyik fűzfák övezte tisztásán kis csoport tevékenykedik az áprilisi napsütésben.

A helyi művelődési ház képzőművészeti szakköre dolgozik, Radics István rajztanár-festőművész irányításával. A községben és környékén már közismert, s méltán kedvelt szakkör életéről, munkájáról, terveiről kérdezzük Radics Istvánt.

-A művelődési ház megnyitásával egy időben alakult csoportunk, tehát 1962 őszén – mondja. – Vegyes csoport volt: felnőttek, gyermekek, tizenöten. Sajnos a felnőttek lemorzsolódtak.

Minthogy iskolai tanulókról van szó, cserélődik a gárda.

A szakköri munka tulajdonképpen folytatása az iskolai tevékenységnek, de előkészítő a pályára is! Közös összejöveteleinken nemcsak ismeretanyagot, hanem esztétikai nevelést is szeretnénk nyújtani, hogy a foglalkozásokon résztvevők különbséget tudjanak tenni, el tudjanak igazodni a különböző stílusok között, megismerjék a különféle technikákat. S ez gyakorlatot igényel.

A természet közvetlen tanulmányozása, témarajzok, díszítő jellegű feladatok végzése, vagyis a környezetesztétika kialakítása, ezek mind a tantervünkben szerepelnek.

-Munkánk során nagy gondot fordítunk a művészeti elemzésre – mondja Radics István – szinte így tanul látni az elemzésben résztvevő. Egyébként is könnyebb felfedezni a társak munkájában a hibát. Az aktív kritikusi magatartás sokat segíthet a művek megértésében. …
…A szakköri munka önkéntes jellegű. A tagok tudják, hogy nincsenek osztályzatok, így felszabadultabban a munkában. Hozzájárulási díjat sem fizetnek. Van azonban egy problémájuk: nincs modelljük, szeretnék ha a költségvetésbe modellt is tervezne a művelődési ház vezetősége. Szükséges lenne továbbá különböző tanulmányi kirándulások, tárlatlátogatások szervezés is, ami lényegesen megkönnyítené az esztétikai nevelést. Ezt egyenlőre diafilm és pergőfilm vetítésével pótolják. …

…Nemrégiben a soproni főiskoláról kapott levelet Radics István – amelyben a soproni szakkörvezető köszönetet mond az iskolájukban tanuló Danyi Gábor nagyszerű képzőművészeti előkészítéséért. …

…A szakkör középiskolásai közül többen készülnek képzőművészeti főiskolára is: Kakuk Rozália, Nagy Anna, s még néhányan.

Szinte valamennyi szakköri tag megérdemelné a felsorolást, szorgalma, tehetsége, lelkes, kitartó munkája nyomán. …

…A művelődési ház nagytermében évenként megrendezett kiállítások rendszeressé váltak. Tagjaik eredményesen szerepelnek  a megyei tanulmányi versenyeken, részvételük a debreceni gyermekrajz kiállításon ugyancsak rendszeres és sikeres. Ezenkívül szerepeltek már Prágában is, s legnagyobb sikerük: meghívás a japán EXPO ’70 gyermekrajz-kiállításra, ahonnan elismerő oklevelet kaptak, azonkívül a japán Művészeti Nevelés Tanácsa a beküldött anyagért cserében tíz gyermekrajzot küldött. Most, a gimnázium KISZ-klubjának meghívására készülnek kiállítást rendezni.

Radics István nagy szeretettel beszél a szakkör munkájáról, eredményeiről. Elfelejt azonban említést tenni arról, hogy a sikerekben éppen az ő odaadó, páratlan lelkiismeretességgel és hozzáértéssel végzett pedagógiai munkájáé a fő érdem.

’Kisterenye, Nagy Anna gimnáziumi tanuló metszete.”

7.p.”Teke – Jó teljesítmények a rajtnál”

„A megyei nagygolyós tekebajnokság idei küzdelmei kilenc együttes részvételével megkezdődtek.

St. Dózsa – Kisterenye Bányász 6:2  (2536:2402)

…Kisterenye: Dobrocsi 373, Janosek 373, Honti 408, Szeberényi 403, Vaspál 419, Petrovics 426 fával.”

7.p.”Serdülők bajnoksága”

„Sportiskola C. – Kisterenye 0:8

…A jobb testi felépítésű csapat ilyen arányban is rászolgált a győzelemre. …”

8.p.”Hírek”

„-Három nógrádi község is költőket fogad április 17-én, pénteken … Kisterenyén, Jobbágy Károly találkozik az olvasókkal.

-Jobbágy Károly, a Nógrád megyei származású József Attila-díjas költő, április 17-én szombaton délután Kisterenyén aznap este pedig Mátraverebélyen találkozik az olvasóval.”

Nógrád XXVI. évf. 280. szám 1970. november 29.

8.p.”Radics István: Nógrádi házak”

12.p.”Könyvtári híradó”

„Hároméves szünet után ismét megjelent a kisterenyei járási könyvtár híradója. Bár a híradó köntöse megváltozott, célja, tartalma a hagyományok folytatója, frissen, sokoldalúan ismertetni a járás könyvtárainak életét. Az új kiadvány bemutatja az átalakított kisterenyei járási könyvtárat, Csukly László, a mátraverebélyi könyvtár vezetője írásában az országos népművelési konferenciával foglalkozik. Bardócz Antal, a megyei könyvtár munkatársa több, falvakban dolgozó könyvtárost mutat be ötperces interjúban. A kiadványt ezenkívül hírek, események, közlemények teszik még színesebbé.”

Nógrád XXVI. évf. 274. szám 1970. november 22.

7.p.”Radics István: Ősz”

Nógrád XXVI. évf. 72. szám 1970. március 26.

6.p.”Úttörőélet Nógrádban”

„…A kötet végén fényképeket találunk a nógrádi úttörőmozgalom jelentős eseményeiről. … A címlapot Radics István tervezte. …”

Nógrád XXV. évf. 297. szám 1969. december 23.

4.p.”Kisterenyétől – Tokióig – Egy meghívás nyomában"

„Tokióból nagy boríték érkezett Kisterenyére. Radics István izgatottan bontogatta; vajon mi lehet a tartalma? Amit látott meglepő volt, s ugyanakkor hihetetlen is. Nagy plakát került elő, rajta a felirat: Expo ’70. Alatta színes gyermekrajz; opart kecske legelészik tarka mezőn.

-Miről van tehát szó?

Radics István festőművészt, a Kisterenyei Gimnázium rajz szakos tanárát faggatjuk.

-Még most sem akarom elhinni. Az történt ugyanis, hogy a kisterenyei művelődési házban működő rajzszakkört meghívták a tokiói gyermekrajz kiállításra. Hogy őszinte legyek, én már azon is elcsodálkoztam, hogyan jutott el a levél Tokióból Kisterenyére, mert míg Magyarországon is sok olyan ember él, aki nem ismeri e község nevét.

Nagy az öröm, a gyerekek körében, de a legboldogabb talán a mester. Évekig tartó kemény munka előzte meg ezt a nagy megtiszteltetést. Milyen múltra tekint vissza a szakkör, értek-e már el jelentősebb eredményeket?

-Szakkörünk hat éve alakult, s azóta a művelődési ház keretében működik. Jelenleg tizenöt ’gyermekem’ van, általános és középiskolások, vegyesen. Képeink eljutottak már Prágába, Kemerovóba, s jelen voltunk a debreceni gyermekrajz-kiállításon is.

Az elmúlt évben cserekapcsolatokat építettünk ki  csehszlovákiai Banska Dolina várossal, és nemcsak képeket cseréltünk, de kölcsönösen meglátogattuk egymást.

-A szakköri munkának eredményességre való törekvése nyilván nagy körültekintést igényel. Milyen meggondolás alapján válogatja össze a gyerekeket?

-Feltétlenül szükséges a körültekintés, mert eredmény csak akkor érhető el, ha a gyerekek – akik a szakkör tagjai - , tehetségesek és szeretik a képzőművészetet. Az általános iskolásoknál nem alkalmazunk válogatást, hiszen az ő egyéniségük még most van kibontakozóban, s már az is eredménynek tekinthető, ha bekapcsolódnak a szakköri munkába. Előbb-utóbb úgyis kiderül, van-e értelme rajzkészségük továbbfejlesztésének. A középiskolásoknál más a helyzet. Náluk a tehetség és az egyéni szemléletmód már többé-kevésbe kialakult. A mi feladatunk ennek helyes irányba való formálása.

Radics István sok segítséget nyújt a gyerekeknek egyéniségük kibontakoztatásában, éppen ezért saját szemléletmódját nem kényszeríti rájuk. A gyerekek egyénileg válogathatják meg a témát, és a technikai megoldást.

-Általában a könnyen kezelhető pasztellel dolgozunk, de készítünk filctoll é pácrajzokat is, sőt az ügyesebbek már linóleummetszettel próbálkoznak. A témaválasztás az iskola követelményrendszerére épül, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A rajzok témáit az aktualitásnak megfelelően a környező világból merítik a gyerekek. Természetesen a szakkör tevékenysége nem csupán a foglalkozásokra korlátozódik. A gyerekek közös kirándulásokon, tárlatlátogatásokon vesznek részt, amely biztosítja számukra az élményi feltöltődést.

-Hogyan készülnek a tokiói világkiállításra?

-Ennek is kidolgozott terve van már – mondja Radics István. A gyerekek szakkörön kívül is vázlatokat készítenek, melyeket aztán közösen megbeszélünk. Feltétlenül fontos az is, hogy a pályázatot minden iskolának meghirdetjük.

A tokiói gyermekrajz-világkiállításon szerepelnek tehát Nógrád megye egy kis községének képviselői is, s reméljük, hogy sikerrel.”

Nógrád XXIV. évf. 302. szám 1968. december 24.

11.p.”Radics István: Téli ágak”

Nógrád XXIV. évf. 82. szám 1968. április 7.

9.p.”Radics István: Idegen tájakon”

Nógrád XXIV. évf. 80. szám 1968. április 4.

8.p.”Radics István: Idegen tájakon”

Nógrád XXIII. évf. 236. szám 1967. október 6.

6.p.”Új műalkotás Kisterenyén”

"Kisterenyén, a régi általános iskolaudvar felőli részén leplezték el Radics István festőművész új alkotását, egy tizenkét négyzetméteres sgraffitót. A háromalakos, görögös kompozíción egy méltóságteljes tartású nevelőpár s egy, a Nap felé repeső gyermek látható. A higgadt, de modern vonalvezetésű alkotás a tanulás és a tanítás igaz örömét érzékelteti a nézővel."

Nógrád XXIII. évf. 226. szám 1967. szeptember 24.

9.p.”Radics István: Hegyvidéki falu”

12.p.”Hírek”
„-Kisterenyei kulturális hetek címmel nagyszabású eseménysorozatot rendeznek a községben október 1., és november 7. között.”

Nógrád XXIII. évf. 220. szám 1967. szeptember 17.

8.p.”Radics István: Motívumok”