A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villamoshálózat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: villamoshálózat. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. december 29.

Nógrád XXV. évf. 108. szám 1969. május 13.

1.p.”…Kisterenye község fejlesztése – Ülést tartottak a városi-járási tanácsok végrehajtó bizottságai”
„…Salgótarján Járási Tanácsa, Kisterenye községpolitikai tevékenységét vitatta meg. A vb. megállapította, hogy a községi tanács munkaprogramját az irányelveknek megfelelően készítették el és az megvalósította. Hamarosan jóváhagyásra kerül a község rendezési terve, amely lehetővé teszi a tervszerű községpolitikai tevékenységet. Kisterenyén nagy gond a lakáshiány, ezen megfelelő telekellátással kívánnak javítani, a telkek értékesítése a közeljövőben megkezdődik. Jelentős előrehaladás a villanyhálózat bővítése és a közvilágítás korszerűsítése terén. Ez év márciusától a község területén három körzeti orvos működik, így megoldódott az egészségügyi ellátás, amelyet tovább javít az egészségügyi központ építése. …”

2013. december 28.

Nógrád XXV. évf. 80. szám 1969. április 10.



1.p. 



(Fotó: Koppány György)
„Új elektromos távvezeték épült, amely érinti megyénk keleti részét is. Az Országos Villamostávvezeték-szerelő Vállalat gyöngyösi szerelőrészlege már hetek óta dolgozik Kisterenye-Nagybátony körzetében, a vasoszlopok betonalapzatának elkészítésén.
Képünkön: A 120 Kv (kilovoltos) távvezeték vasoszlopainak alkatrészeit rakják a vagonokból.”

2013. november 30.

Nógrád XXIII. évf. 267. szám 1967. november 11.

6.p.”Hírek”
„-Korszerűsítik a nagyfeszültségű villamos vezetéket Kisterenye, a mátranováki osztályozó és a szorospataki Béke-táró környékén. A munkálatokra 400 ezer forintot fordítanak.”

Nógrád XXIII. évf. 266. szám 1967. november 10.

6.p.”Hírek”
„-Kisterenye, Nemtiben, Nádújfalun és Zagyvapálfalván bővítik a kisfeszültségű villamos hálózatot. A fejlesztésre százezer forintot költ az ÉMÁSZ Salgótarjáni üzletigazgatósága.”

2013. augusztus 30.

Nógrád XX. évf. 62. szám 1964. április 24.


7.p.”Gimnázium épül Kisterenyén – Megkezdték a vasúti felüljáró alapozását is”
„Kisterenye községfejlesztési alapjából negyvenezer forintot a létesítendő nyolc tantermes gimnázium teremberendezésére szánnák. Az új középiskola céljaira hét millió forint állami hitel áll rendelkezésre. felhasználásával ebben az évben kezdik, jövő év őszre pedig befejezik a gimnázium építését. A tanintézet létesítéshez sok és kifogástalan minőségű ivóvíz szükséges. A kutatást a népkertben és a vasúton belüli részen kezdik meg. 
Szintén állami költségvetésből tíz esztendő leforgása alatt rendezik a hétezer lakosú község belvizeit is. A rendezés, melyet az idén kezdenek, összesen tizenkét millió forintba kerül. 
Az Ém. Lakóépület tervező Vállalat tervei alapján hétszázezer forintos költséggel parkosítják a 21 és a 213 számú útnak a falun áthúzódó szakaszát. Ugyanezen a szakaszon korszerű- és higanygőzvilágítást szerelnek fel. A parkosítás és a világításmodernizálása kereken egymillió forintba kerül. 
E hét elején megkezdték a MÁVállomáson a vasúti felüljáró építését. Ennek kiadásai meghaladják ahatszázezer forintot. A vasúton túli terület lakosságát felesleges, nagy kerülőtől kíméli meg a jövő hónapban átadásra kerülő átjáró.”

2013. augusztus 24.

Nógrádi Népújság XIX. évf. 93. szám 1963. november 20.


6.p.”Levelezőink írják – Lesz-e villanyunk? – R.J. Kisterenye –

„Kisterenyén a Kossuth-telepen lakom, 1955-ben építették a lakásomat. Akkor megígérték, hogy rövidesen bevezetik a villanyhálózatot, csak szerezzek oszlopokat.

Az oszlopokat megszereztem, de azóta már tönkre is mennek. Gyermekeim tanulásához is nélkülözhetetlen volna a ma már szinte minden lakásban élvezhető villanyfény. ...”


8.p.”Sport”

„Kisterenyei Bányász – Miskolci Bányász 1:1

2013. július 1.

Nógrádi Népújság XVI. évf. 46. szám 1960. június 8.

7.p.”Az élüzem címért – Jó módszerek Kisterenyén”    -   S.L.  –

„Az elmúlt esztendőben csak egy, az utolsó műszaki termelési tanácskozás volt az, amelyen a kisterenyei bánya vezetői határozott hangon beszéltek.

Cserjési Miklós elvtárs, a bánya főmérnöke jelentette ki: 1960-ban már január elsejétől egyenletesen teljesítik a mennyiségi terv mellett az egyéb más mutatók terveit is.

Erre minden lehetőség adott, hiszen az 1959. évi lemaradás ellenére az év utolsó két hónapjában olyan műszaki intézkedéseket hajtottak végre, amelyek biztosítják a vállalt kötelezettség maradéktalan teljesítését. Azóta 5 hónap telt el ebből az esztendőből. Az öt hónapban a kisterenyeiek állták a sarat, mert nemcsak a műszakiak, hanem a munkások elhatározása is az: ebben a félévben el kell érni az élüzem kitűntetést.

S hogy sikerül-e, hogy olyanok-e az eredmények, amelyek erre méltóvá is teszik a kisterenyei bányászokat, erről beszélgettünk legutóbb Cserjési Miklós elvtárssal, a bánya főmérnökével.

-Senki előtt sem titok, hogy valóban az Élüzem címért küzdünk ebben a félévben. Minden reményünk megvan ahhoz, hogy elérjük ezt a szintet. Az év eddigi eltelt szakaszában a mennyiségi termelésünk mellett nagyon jól alakul elsősorban a minőség, az összüzemi teljesítmény, nem utolsó sorban pedig az önköltség. Csak az utolsó hónapot nézzük: mennyiségi tervünket 345 tonnával szárnyaltuk túl. Egy hónap alatt 118 kalóriával növeltük a szén fűtőértékét, ennyivel teljesítettük túl előirányzatunkat. Örvendetesen, májusban 26 kilogrammal volt jobb az összüzemi, 153 kilogrammal pedig a produktív teljesítményünk – természetesen a tervhez viszonyítva.

A kisterenyeiek tehát ígéretükhöz híven dolgoznak. De hogyan? Milyen módszerrel? – tettük fel a kérdést Cserjési elvtársnak.

-Erre bizony nagyon nehéz válaszolni. Mi úgy gondoljuk, hogy amit teszünk, az természetes. De azért egy-két jó módszerünk mégis akad. Talán azzal kell kezdeni, hogy megváltozott a légkör, hogy most mindenki egyet akar – az élüzem címet elnyerni.

Emellett több hasznos új módszert is bevezettünk, most már bátran támaszkodunk az újra. Vegyük csak őket sorjában. Hosszú éveken át nem volt Kisterenyén frontfejtés – talán a nehéz geológiai viszonyok, talán más körülmény miatt. A múlt év végén hozzáláttunk három front előkészítéséhez is – s most valamennyi termel, nem is akármilyen eredménnyel. A tordasi bánya frontfejtése példa lehet a szénmedencében. Itt Sándor Kálmán bányamester nagyszerű irányító készsége, Sándor dohancs József vájár és brigádjának lelkesedése eddig páratlan eredményeket hozott. Annak ellenére,hogy a 220-as telepből csak a jobb minőségű 150 centiméter vastag szenet szedjük, a front előrehaladási sebessége elérte a 171 centimétert, a tröszt átlagos 120-130 centiméterével szemben. Kiváló a teljesítmény is. A tordasi szenelő csapatok átlagos 34 mázsájával a bánya eddigi legjobb 50 mázsájával szemben itt 60 mázsás teljesítménnyel dolgozik a brigád. Mindezeket nem mondhatjuk el a pócsházai frontfejtésről, annak ellenére, hogy itt sokkal jobb körülmények között dolgoznak a bányászok, de még nem sikerült elérniük, hogy a kiadott technológiai utasítások szerint dolgozzanak. S ha már a frontfejtéseknél tartunk, beszéljünk a harmadikról, a csigai frontról is. Ide nem olyan régen szereltünk be három gyűjtő és egy páncélkaparót. Most már robbantással dolgozik a brigád, s ezzel elérték, hogy a lerobbantott szén 25-30 százalékát lapátolás nélkül tovább juttatják.

Ezek az eredmények valóban nagyszerűek Kisterenyén, módszernek is kiválóak. Ez azonban még nem elegendő a kisterenyei jó eredményekhez. Erről mi a véleménye Cserjési elvtársnak. Hadd mondja el a többieket is.

-Feltétlen hozzájárult már eddig is a jó eredményeinkhez, hogy bátran hozzányúltunk a létszám  csoportosításhoz, hogy más területen alkalmazzuk az újat. A külszíni ventillátorok félautomatizálásával 17 fővel csökkentettük az improduktív létszámunkat, ezeket a szénfal mellé telepítettük. Csak ez az átszervezés mintegy 40 ezer forintot jelent az önköltség csökkentésében is. Amíg korábban többlet létszámunk volt, és mégsem tudtuk feladatainkat teljesíteni, most a tervezett létszám alatt vagyunk, s eredményeink jobbak.

-Módszerek?! Akkor beszéljünk arról is, hogy minden áron törekedünk a műszaki vezetés színvonalának növelésére, a műszaki középkáderek szakmai felkészültségének fokozására. Havonta rendszeresen előadást tartunk számukra különböző témakörökből, mint például: munkaszervezés, telepítés, a fúrólyuk helyes telepítése, korszerű bányaművelés stb.

Középkádereink az itt tanultakat nagyon hasznosan gyümölcsöztetik munkájukban.

-Azt is módszernek nevezném, hogy a feltárási terv helyes teljesítésével ma már Pócsházán, Tordas II-ben és III-ban, Csigában tartalék-munkahelyekkel is rendelkezünk. S így bármi bekövetkezhet, szenelő csapatainkat azonnal áttelepíthetjük. Persze egy-egy munkahelyet megfelelő létszámmal.

A módszerekről való beszélgetés amilyen nehezen kezdődött, a végén olyan gördülékeny lett. Cserjési elvtárs beszél, s annyit mondott el, hogy feljegyezni is nehéz volt. Mert van még bőven jó módszer. Akár az, hogy két műszakban termelnek, a harmadikban fenntartást végezni – s a délutános termelést éjszaka már két óra alatt kiszállítják. Akár az, hogy állandóan ellenőrzik az üres csille elosztását, vagy az a felelősségérzet, amely nemcsak a vezetésben, de a dolgozókban is megnőtt.

És a módszerhez tartozik a dolgozók nagyszerű hangulata. Hisz javult a termelékenység, a minőség, csökken az önköltség, emelkedett a bányászok bére is – mintegy négy fronttal műszakonként. Megváltozott sok minden Kisterenyén: a bányászok régi hírnevükhöz méltóan dolgoznak, termelnek, s nagyon bíznak abban, hogy a jó módszereikkel szaporítják az élüzem kitüntetésekről szóló elismerő oklevelet.


8.p.”Hírek”

„-Az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói a napokban kezdik meg a Kisterenye és Pásztó közötti gerincvezeték építését. Az oszlopok felállításához szükséges gödröket robbantási módszerrel készítik elő.”

2013. június 23.

Nógrádi Népújság XVI évf. 19. szám 1960. március 5.

2.p.”A legjobb fiatal traktoros…”

„Bárkihez fordultam a kisterenyei gépállomáson, ki a legjobb fiatal traktoros, mindig egy nevet mondtak. Vonák Lászlót dicsérte mindenki, s mint később megtudtam, nem is ok nélkül. Nincs olyan versenyidőszak, amelyben ne érné el az első helyezést. Tavaly a kongresszusi versenyben 26 traktoros között szerezte meg az elsőséget, de lehetne sorolni tovább a versenyeket, ahonnan mindig elsőként  került ki. …

….Háromszor ment el a gépállomásról Vonák. Először az állomás igazgatósága bocsátotta el, mivel munkáját hanyagul végezte, a rábízott gépet majdnem tönkretette. Azután megint visszakerült, s nem furakodott az ígéretekben, hogy megváltozik. Azután nem tudni, az ígéretekkel volt-e baj vagy mással, de hamarosan Vonák mondott fel. Így rövid idő alatt kétszer hagyta ott a gépállomást. Ezután miért, miért nem, megint visszakerült. Újra dolgozott a terenyei határban, de úgy látszott ezúttal is hamarosan búcsút mond a gépállomásnak. Harmadszor is el akart menni, s az utolsó pillanatban mégis megváltoztatta véleményét. Az okot a fiatal traktoros ma így foglalja össze: - Bántott, hogy mindig az utolsók között voltam. A másik nem kevésbé fájó pont, hogy senki nem törődött velünk, nem kaptunk segítséget. A géppel is baj volt, mindig mi kaptuk a  legrosszabbakat.

Nem ment el harmadszor, hanem végleg itt maradt. Családot alapított, s ez nagy hatással volt munkájára is. Szinte észrevétlenül, fokozatosan zárkózott fel az élgárdához, ahonnan ma sem mozdul el. Sőt, talán úgy is mondhatnánk, bérletet váltott az első helyre.

Ott jártunkkor a szupataki határban dolgozott, s hogy jól, azt hamarosan megtudtuk. Megszerették a fiatal traktorost, s egy nagy kérésük van: Vonák dolgozzon Szupatakon. Többször hallottuk, hogy Vonák hajtja a munkát. Azaz mindent elvégez, csak tétlenkedni nem kelljen. Más a vasárnapot pihenésre, erőgyűjtésre használja. Ő azonban a szünnapokon is ott van traktorán. Bár hét öltöny ruhája van, mégis eseményszámba megy, ha ünneplőbe öltözik. Talán nehéz lenne választania, kit szeret jobban a családját vagy a traktorát?

A legjobb traktoros Vonák László, s hogy ez így van, abban jelentős része van a gépállomás vezetőinek. Az ő fáradságos munkájuk nyomán válnak a fiatalok jobb szakmunkásokká. S büszkén mondhatják el, nemcsak kiváló Vonákjuk, hanem még nagyon jó Tóth Sándoruk és Rózsa Sándoruk is van. Mert a fiatalokkal való foglalkozás már gyümölcsözik.”

8.p.”Hírek”

„-A televízió Kisterenyén is egyre nagyobb teret hódít. Eddig televíziója van négy dolgozónak, a gépállomásnak és számos bányásznak, közöttük a 60 esztendős kiváló bányász Radics János családjának is.

-Kisterenyén nagy az érdeklődés a sajátházépítés iránt. Az eddig kiadott házhelyek nagyrészt már beépültek….

-Kisterenyén az új településeknél ez évben ezer méter villamoshálózat bővítést hajtanak végre.”