Nógrád XXVIII. évf. 89. szám 1972. április 16.

4.p.”Fiatalok Kisterenyén”

„A Kisterenyei nagyközségi Tanács az ifjúságpolitikai határozat jegyében – nem régiben megvizsgálta a Kisterenyén élő fiatalok életkörülményeit, elsősorban a szabadidő felhasználását. A tanács már elkészítette az intézkedési tervet, amely tartalmazza a legfontosabb feladatokat. A tanács vezetői úgy határoztak, koordinációs értekezletre hívják össze az üzemek és intézmények vezetőit, hogy kulturális alapjuk terhére járuljanak hozzá Kisterenye ifjúsági, művelődési és sportolási lehetőségeinek bővítéséhez. Tárgyalásokat kezdeményeznek egy ifjúsági ház létrehozására, amely helyet adna az úttörőcsapatnak is. Több határozati javaslatot fogadtak el az említetteken kívül is, amelyek segítik az ifjúság művelődését, sportolását, szórakozását.”

7.p.”Műemlék (Radics István tusrajza)”

Nógrád XXVII. évf. 273. szám 1971. november 19.

7.p.”Nem hagyja magát Kisterenye csapata”   -  Molnár István  -

„…Kisterenye csapata a felnőtteknél visszaszerezte az elsőségét. …

A bajnokság állása:

1.Kisterenye 14  11  2  1  50-13   24.

8.p.”Hírek”

„-Kisterenye nagyközségi közös Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tart ma délelőtt ülést. Napirenden a nagyközség területén az állategészségügyi szabályok betartásának vizsgálata, az összevont rendezési terv alkalmazásának tapasztalatai és az 1972. évi fenntartási és fejlesztési alap költségvetésének megtárgyalása szerepel.”

Nógrád XXVII. évf. 227. szám 1971. szeptember 26.

8.p.”Végrehajtó bizottsági ülés”

„A Kisterenye Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága szeptember 30-án ülést tart. Napirenden … az általános iskolák 1971/72-es tanévre történt felkészülése, a települési egészségügy helyzete, a köztisztaság fenntartása, valamint az ifjúság helyzete szerepel.”

Nógrád XXVII. évf. 202. szám 1971. augusztus 28.

8.p.”Egy bölcsődéről”  - Osgyáni Lajosné -

„Önfeledt homokozás.”

Kisterenyén tizenöt évvel ezelőtt nyitották meg a tanácsi bölcsődét. Az eltelt időszak alatt nemcsak a járás, de a megye egyik legjobban működő intézménye lett – nevelési, gondozási, élelmezési szempontból egyaránt kifogástalan munkát végezve.

Nemrég felkerestük a gyermekintézményt, hogy magunk is meggyőződjünk a jó és szép hírek valódiságáról. Villányi Jánosné vezető kalauzolt bennünket, segítségével ismerhettük meg az intézményt, felszereltségét, berendezéseit; az itt folyó életet, eredményeiket, problémáikat. A negyvennégy férőhelyes, mintegy nyolcvan százalékos kihasználtsággal működő bölcsőde helyiségei rendeltetésszerű berendezései megfelelnek az igényeknek. Két átvevő helyiség, egy csecsemő, egy tipegő, egy nagycsoport szoba, két fűthető, üveges terasz, fürdőszoba, betegszoba, valamint mosókonyha, előkészítő helyiségek, raktárak és korszerű háztartási gépekkel felszerelt főzőkonyha áll az intézmény lakóinak, dolgozóinak rendelkezésére.

-Évente jelentős összeget fordítunk szakmai felszerelések bővítésére, gyermekruházatának felújítására, biztosítására – mondja a vezetőnő. Az idén huszonötezer forintot fordítottunk különböző ruházati cikkekre.

Látogatásunk során tapasztalhattuk, hogy valamennyi gondozónő színes, élénk színű munkaköpenyben volt. Ötletesek, szépek, a gyermekek korának megfelelő, a foglalkozási célok által meghatározott játékok. A közelmúltban tartottak nagy sikerű játékkiállítást, szülők, gyermekek egyforma örömére. A foglalkozási anyagokra: füzetekre, gyurmákra, ragasztókra, fűzőkre, új festékekre szintén jelentős összeget fordítanak.

Megnéztük a hét nevelési programját, nevelési céljait. Az anyanyelvi nevelés, környezetismeret, érzelmi-esztétikai nevelés, szokás, kézügyesség és mozgás fejlesztése egyszerű, kedves, a gyermekeknek örömet jelentő feladat megoldását végeztették el a gondozónők. A különböző hangok és zörejek felismerését izgalommal, feszült érdeklődéssel várták a kicsik. …

…A nagyközségi tanács már megterveztette az intézmény teljes felújítását, különösen az épület állagának javítását s a meglévő hiányosságok pótlását. …”

8.p.”Tanácsülés Kisterenyén”

„A Kisterenye nagyközségi közös Tanács tegnap ülést tartott. Napirenden a negyedik ötéves terv végrehajtásának előkészítése érdekében teendő intézkedések megtárgyalása; az 1971 évi költségvetés és fejlesztési alap teljesítése, valamint a nagyközség területén érdekelt, a tanács irányítása alá nem tartozó szervek koordinációs lehetőségeinek vizsgálata szerepet.

A májusi tanácsülésen jóváhagyott pénzügyi és fejlesztési tervek alapján a nagyközségi tanács öt év alatt összesen hatvannégymillió-kettőszázhetvenezer forinttal gazdálkodik. Ebből az összegből kívánják megoldani a fejlesztési elképzeléseiket, biztosítani az intézmények rendeltetésszerű működését, s elvégezni a gazdasági ágazat több jelentős, kiemelt feladatát. A tervidőszak alatt huszonkétmillió forint értékű építési jellegű munka kivitelezésére került sor. Az 1971 évi költségvetés és fejlesztési alap első félévi teljesítéséről szóló előterjesztésből kitűnik, hogy az összbevételeket éves szinten közel ötven százalékban teljesítették. Különösen jó a saját bevételek teljesítése. Problémák a lakosság adóbefizetésénél mutatkoztak, néhány magas adót fizető kisiparos már elérte a nyugdíjkorhatárt, lemondott iparáról. A tanácsülés megállapította, hogy az első féléves gazdálkodás az elfogadott költségvetési terveknek megfelelően történt, mind a bevételi, mind a kiadási tervek teljesítése időarányos. A lakosság közellátása érdekében tett intézkedések egyik legfontosabb feladatának a koordinálási lehetőségek megteremtését tekintik.

Különösen ki kell terjednie a közellátási, közösségi, kommunális létesítményekre és nem utolsó sorban a lakásépítésekre.

Tekintettel arra, hogy az érintett intézmények ez idáig a pénzügyi konkrét lehetőségeket nem tudták ismertetni, újabb tárgyalás összehívását tervezik.”

8.p.”Tanácskozás Kisterenyén”

„A Mátraaljai Állami Gazdaság 2-es számú kerületében Kisterenyén, szakszervezeti bizottsági ülést tartottak. Az ülésen értékelték az első félévben végzett mezőgazdasági munkákat, valamit a szakszervezeti bizottság első hat hónapi tevékenységét, különös tekintettel a párt X., illetve a MEDOSZ VII. kongresszusára. Több értékes hozzászólás között figyelemre méltó a segéd üzemági tevékenység fejlesztését javasoló bejelentés, a téli időszakban történő foglalkoztatás megkönnyítésére.”

Nógrád XXVII. évf. 177. szám 1971. július 29.

5.p.”Levelezőnktől – Fűtőház Kisterenyén”   - Koós Kálmán, Kisterenye  -

„A félkör alakú, hatalmas fűtőház annak, aki először lép be ide, érdekes látványt nyújt. Üzemen kívül, javítás alatt álló mozdonyok. Némelyik alkatrészeire bontva, körülette sürgés-forgás.

A Kisterenyei Fűtőház dolgozói javítják a beteg mozdonyokat. A kovácsok, lakatosok, hegesztők gyorsan és egyöntetűen munkálkodnak azon, hogy mielőbb a síneken pöfögjenek a masinák.

Amit végeznek, nagyon komoly és felelősségteljes feladat. Sokan talán nem is tudják mennyi törődés, munka és fáradtság szükséges egy ilyen hatalmas gépmonstrum megjavításához. Szép Sándor a fűtőház főnöke, Cikora Árpád főnökhelyettes, Valecsik Árpád művezető és Szeberényi Sándor csoportvezető irányítja a feladatokat, küldi munkára az embereket, visel gondot mindenre.

A fűtőház dolgozói igazán minden dicséretet megérdemelnek. Szakismeretüket bizonyítja, hogy ezüstkoszorús Szocialista brigád cím tulajdonosai lettek. Emellett sok fiatalt segítenek a mesterség fortélyainak elsajátításában, szükség van rájuk, mert ők lesznek a jövő szakemberei. Amikor utazunk valahová vígan fut velünk a mozdony, gondoljunk egy kicsit azokra is, akik orvosai ezeknek a gépeknek.”

8.p.”Tanácskozás Kisterenyén”

„A Kisterenyei nagyközség közös Tanács Végrehajtó Bizottsága ma délelőtt tartja ülését. A végrehajtó bizottság elsőként azt vitatja meg, miképpen segítheti a tanács az eddigieknél is hatékonyabban a szövetkezeti és a magánerőből építendő családi házak kivitelezésének gyorsítását. Kisterenyén az építkezésekhez nyújtott segítségnek nagy szerepe van, mert egyre többen kívánnak saját erőből építkezni. Ezt követően a tanácskozás résztvevői megvitatják Kisterenye közbiztonságának helyzetéről szóló jelentkezést, majd egyéb ügyeket tárgyalnak.”

8.p.”Hírek”

„-Félmilliós nyereség. Teljesítette féléves tervét az ÁFÉSZ kisterenyei körzete. A kiskereskedelem, vendéglátóipar, szolgáltatás, szállítás közül legeredményesebb a kiskereskedelem 153 százalékos aránnyal. A szövetkezet féléves nyeresége több mint félmillió forint.

8.p.”Tapasztalatcsere”

„ A kisterenyei tanácsi bölcsőde dolgozói a napokban Szécsénybe utaztak tapasztalatcserére. A látogatást még az ősszel viszonozzák a szécsényiek.”

Nógrád XXVII. évf. 118. szám 1971. május 21.

8.p.”Hírek”

„-A Kisterenyei nagyközségi közös Tanács a felettes szervek határozata alapján átvette a helyi költségvetési üzem felügyeletét, ami korábban a Salgótarjáni járási Tanács hatáskörébe tartozott.”

Nógrád XXVII. évf. 114. szám 1971. május 16.

8.p.”Hírek”

„-Kisterenye nagyközség közös Tanácsának Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a negyedik ötéves terv időszakában végrehajtandó feladatokat. Május 21-én ugyanezt a témát tanácsülés tárgyalja.”

Nógrád XXVI. évf. 18. szám 1970. január 22.

6.p.”Népművelési élet a salgótarjáni járásban”

„…Elsősorban az úttörők és KISZ-fiatalok körében fejtenek ki előkészítő munkát a nagy ünnepek eszmeisége jegyében. … Kisterenyén … tartanak kiemelt szintű ünnepségeket. … Ezenkívül május 1-én Kisterenyén járási ünnepséget rendeznek, a népi együttesek szereplésével. E napon, délelőtt az együttesek felvonulásával, délután pedig bemutatókra kerül sor. Fellépnek: Kazár, Nádújfalu, Nagybátony, Lucfalva, Homokterenye és Karancslapujtő művészeti csoportjai. …”

8.p.”Hírek”

„-Felmérik a községi tanácsok kulturális, ideológiai, irányító és ellenőrző tevékenységét Karancslapujtőn és Kisterenyén az év első felében. …”

Nógrád XXV. évf. 162. szám 1969. július 16.

3.p.”Faluról-falura – Rákóczi-telep megértésre vár”   -  Bobál Gyula  -

„Kisterenyén nem múlik el tanácsülés, hogy a napirendi pontokon kívül a tanácstagok ne szólalnának fel Rákóczi-bányatelep érdekében. …

…Király András a községi tanács vb. elnöke őszintén elismeri:

-Kevés az a támogatás, amit Rákóczi-telepnek nyújtunk. …

…Rákóczi-bányatelepet 1963-ban csatolták Kisterenyéhez. …

…Még a legsürgősebb esetben is a betegnek a több kilométerre lévő Kisterenyére kell jönni a rendelés közötti időben. …

…A község költségvetése alacsony, még Kisterenye korszerűsítésére is szűkös. …”

Nógrád XXV. évf. 134. szám 1969. június 13.

3.p.”Faluról-falura –Sok gond, kevés akarat”   -  Pádár András -

„A kisterenyeiekről az a hír járja, hogy a legnagyobb tisztelői a múltnak, amit bizonyít az is, hogy a község történetének felderítése, megörökítése közösségi feladat számukra. Ám az az igazság, hogy a terenyeieket még a múltnál is jobban érdekli a falu és a jövő. A jelen azért, mert nem mindegy, hogyan élnek ebben az örökké fejlődő világban, a jövő pedig nem közömbös számukra a gyereke, unokák, az utódok boldogulása szempontjából.

Lassan, de biztosan.

Kisterenye közlekedési csomópont, s közvetlenül a nógrádi bányászkodás leendő centrumában helyezkedik el. Hosszú ideig csak topogtak a fejlődés útján az itteniek, de az utóbbi években ebben a községben is dinamikusabb lett az élet. Néhány évvel ezelőtt nekilendült a község szekere a gyorsabb haladásnak, aminek számos jelét találja a látogató Kisterenyén. A közösség életének zavartalanságához szükséges legfontosabb intézmények rendelkezésre állnak, habár nem lehet azt mondani, hogy minden rendben van.

Kiváltképpen az ifjúság szempontjából hiányosan még a tárgyi feltételek. Óvoda kellene, vagy legalább a meglévők bővítésére, rendbe hozására lenne nagy szükség. Jelenleg azoknak a gyermekeknek az elhelyezése is nagy nehézségekbe ütközik, akiknek mindkét szülője dolgozik, nem szólva a többiekről. Igaz, nagyon szép az új iskola, de ott is hiányzik még egy tanterem. A több mint ezer általános iskolás nyugodt tanítása emiatt sok akadályba ütközik. Nincs a jó hírű úttörőcsapatnak úttörőszobája, de hiányzik a napközi terem is.

Az új gazdaságirányítás bevezetésével nehezebb lett a helybeli tanács feladata. Korántsem áll a községi vezetők rendelkezésére a korábbi évek összegének megfelelő pénzt, s emiatt a fejlesztési tervek megvalósítása is nehezebben halad. A néhány évvel ezelőtt kezdődött nekilendülés emiatt fékeződött, s ma csak nagy nehézségek árán tudják megoldani a tennivalókat. Ez nemcsak a közgondok területén jelentkezik, hanem például az egyéni házépítésben is. Addig, amíg a múlt években csaknem száz ház épült évente Kisterenyén, az utóbbi egy-két évben alig ötven. Sőt, tavaly a statisztika szerint csak harmincnyolc. Ez pedig mindenekelőtt a megváltozott hitel – illetve kamatkonstrukciókkal függ össze.

Víz, gáz, út, busz…

A sok feladat közül az egyik legfontosabb manapság a községben az ivóvíz-hálózat kiépítése. A lakosság nagy rész még nem jut megfelelő egészséges ivóvízhez. Viszont a hálózat kiépítése lassan halad -, éppen az anyagiak korlátozottsága miatt. Az ivóvíztársulatot csak az idén márciusban alakították meg a kisterenyeiek. Emiatt az érdekeltségi hozzájárulásokat csak a következő évre szedhetik be. Mivel ettől az összegtől egyenlőre elesnek, marad az a segítséglehetőség, amelyre a megyétől kaptak ígéretet. E szerint az idén csak a nagybátonyi vízkivételi helytől a Kisterenyéig vezető gerincvezeték készülne el. De a tanács- és a terenyeiek – ennek is nagyon örülnének. Ha az idén sikerül a gimnáziumig elvezetni a vizet, már háromezer lakos gondját megoldhatnák. A tanács mindent megtesz, hogy a MÁV-hoz hasonlóan sok érdekelt szervtől is mielőbb megérkezzenek a különböző hatósági engedélyek, hogy a kivitelező, a KÖVIZIG és a beruházó, a megyei Vízmű Vállalat mielőbb megkezdhesse a munkát.

A községi vezetők elképzelése és tervei szerint a kisterenyei fejlesztés három lényeges szakaszt ölel fel. Elsőként szeretnénk megoldani az ivóvízhálózat kiépítését, majd a szennyvíz elvezetést, és később a gázvezeték megépítését illetve a gáz bevezetését a lakásokba.

Természetesen ez nem egy-két év feladata, hanem évek munkája, törekvése kell hozzá, hogy megvalósuljon. Sok gondot okoz a tanácsnak még az is, hogy kevés a jó út és a jó járda a községben. A község terjeszkedésével, az új házak, teleprészek kiépülésével egyre szaporodik az út- és járdaépítés iránti igény. Egyenlőre erre csak nagyon korlátozottan fordítanak pénzt.

Segíthetnénk magunkon.

Szóvá tették a községben többen, hogy nagyon kellene már a helyi és rövid útvonalon sűrűbb buszjárat is. Indokoltságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy igen nagy a forgalom a szomszédos Nagybátony és Kisterenye között. Jó lenne, ha az AKÖV megoldaná, valahogyan a két település között a buszforgalmat. Bizonyára nem fizetne rá a közlekedési vállalat.

A kisterenyeieknek sok a gondja és sok segítséget várnak, azonban keveset hallottam arról, hogy maguk a községbeliek egy kicsit többet vállalnának a gondokból. Nem beszélnek arról, hogy szívesen végeznének társadalmi munkát. Pedig sokat segíthetnének saját magukon és egy sereg dolog előbb megoldódhatna, ha maguk a lakosok is hozzájárulnának két kezük munkájával. Ezzel sokat segíthetnének, de végtére persze önmaguknak.”

8.p.”Hírek”

„-Kettős névadó ünnepség lesz június 14-én, szombaton Kisterenyén. Szombaton ötös névadót tartottak a jövő hét szombatján pedig hármas névadóra készülnek.

-Öregek napközije. A megye négy községében, Kisterenyén, Szécsényben, Érsekvadkerten és Nézsán öregek részére napközi otthont szerveznek.”

Nógrád XXV. évf. 121. szám 1969. május 29.

2.p.”Kettős feladat a szénbányáknál”  -  Szőke Barna  -

„…Kisterenyén például úgy szeretnénk fejleszteni, hogy egy ütőképes, gazdaságos, mintegy 1200 főt foglalkoztató faipari üzem alakuljon ki, ahol már nemcsak bérmunka és alapanyag termelés folyna, hanem végtermékgyártás is. Arra végzünk számításokat, hogy a gyártás közben keletkező hulladékot is feldolgozhassuk, láda, forgácslemez illetve fűrészpor brikett formájában. Korszerű gépekkel szeretnénk ezt az üzemet minél gazdaságosabbá tenni. …”

7.p.”Sport”

„Kisterenyei Bányász – Etes F.S.K. 3:0

…Már a 6. percben gólt ért el a Kisterenye. …”

8.p.”Hírek”

„-Kisterenye közös tanácsa, mely a közigazgatásilag ide tartozó községeket, telepeket és külső kerületeket képviseli, a község összevont rendelkezési tervét vitatja meg pénteken május 30-án. Az ügyrend előadója Varga József titkár lesz.”

-Győri Márta, a Nyílik a rózsa vetélkedő salgótarjáni győztese tegnap óta, június 3-ig megyénkben turnézik a Déryné Színház társulatával. A Dankó Pista című daljáték egyik főszerepét alakítja. A héten Mátraszelén, Taron és Kisterenyén mutatkozik be szerepében.”

Nógrád XXIV. évf. 127. szám 1968. június 1.

1.p.”Nagyobb lehetőség a tömegkapcsolat javítására – Szakszervezeti nap Kisterenyén”

„A tanácsoknak, az új gazdasági mechanizmusban megváltozott módon, a helyi erők kiaknázásával, a lakosság megnövekedett igényeinek legteljesebb kielégítésével kell dolgozni – állapították meg tegnap Kisterenyén, a járási szakszervezeti napon. …”

Nógrád XXIV. évf. 126. szám 1968. május 31.

6.p.”Hírek”

„Ma, Kisterenyén a Közalkalmazottak Szakszervezete szakszervezeti napot tart. A feladatokról, a tanácsi munkáról tárgyalnak. Délután sportrendezvényen vesznek részt az értekezlet résztvevői.”

Nógrádi Népújság XIX. évf. 69. szám 1963. augusztus 28.

3.p.”A hatvanéves Pista bácsi”  - Barna Tibor –

„Hogy mivé nőhet világunkban egy valahai uradalmi ácsmester fia, arra a benczúrfalvi idős Szabó István is példaképünk lehet.

Magas Cered község cselédsorsú nyomorúságából fagyasztó tél kergette le az alig néhány hónapos Pista gyerekkel, meg a faragott, huszáros bölcsővel a jobb élet utáni reményben egy régi-régi karácsonykörüli napon. Tábort vert a család Márkházán, néhány esztendőre s itt, a zsellérek, summások sors-szomszédaként kezdődött a világgal való ismerkedése az apró legénykének. A Tarján patak egy bakterház és őre vésődtek fel kedves, örök emlékként. Vasárnaponkénti látogatások a rokkant bakternál, aludttej köcsögök izgató illata.

1910. január első napján már Kisterenyén találjuk a szaporodó családot, a kendergát major kétszobás, -akkori szemmel úrinak ítélt lakásában. Földművelők és bányász emberek a Szabó család barátai.

Pistának érdekes, ügyeskedő hajlandóságai vannak: rajzokkal mintázza be a majorság falait, az apja műhelyében ügyes tolltartókat fabrikál, ceruzavégre kapja az ókullárés öreg segédet, oly élethűen, hogy megmosolyogtatja vele a főintézőt, s tőle kapja a művészi alkotást illető első honoráriumot, a húszkoronás aranyat.

…Mindezeket a 60 esztendős Szabó Pista bácsi öreges betűkkel papírra vetett emlékirataiban olvasgatom most nagy megilletődéssel. Az egész küzdelmes élet minden jelentős állomását végigutazza ez az emlékezés, egész a teljes elismerést és minden múltbeli kudarcért és sikertelenségért elégtételt adó Kossuth-díjig, amelynek jelvénye 1959-ben idős Szabó Istvánt is a legkiválóbbak közé emelte.

1903. augusztus 29. Ekkor született, 1963. augusztus 29. – ekkor ünnepeljük tisztelettel, szeretettel, becsülettel, elismeréssel és büszkeséggel Nógrád hírneves fiát, a falusi ács művésszé nőtt másodszülöttét, idős Szabó Istvánt, szívesebben mondva Pista bácsit, aki a pályakezdés óta mindmáig, pályája delelőjéig, minden új és új művében a dolgozó embert halhatatlanítja.”

(Iványi Ödön szénrajza)
 

7.p.”Hírek”

„-Szeptember 6-án délelőtt 10 órakor Kisterenyén sorsolják a lottót. A sorsolás helye a népkertben a szabadtéri színpadon, kedvezőtlen időjárás esetén a művelődési házban lesz.”

 

7.p.”Harminc év a boldogság szolgálatában”  - Vincze Istvánné  -

„Egy hónapja a kisterenyei tanácsházán nyitottak meg egy termet, ahol mindig tavasz van. Falait különös gonddal festették derűs virágosra. A mennyezetre modern csillárt akasztottak, a falakra néhány egyszerű képet. Az égő vörös terítővel fedett asztalon zöldben pompázó virágok. És a fiatalok – mert hiszen ezt a termet nékik szépítették, - Mendelssohn Nászindulójának csodálatosan szép dallamára végiglépkednek az asztalhoz futó szőnyegen, ahol már várja őket Somogyi László anyakönyvvezető.

Az idén már 21 fiatal párt hozott az anyakönyvvezető asztalához az őszinte szerelem, s frigyüket Somogyi László törvényesítette.

-Harminc esztendeje vagyok a boldogság szolgálatában…- mondja, - s 1945. óta anyakönyvezek Kisterenyén.

Ezalatt az idő alatt megszámlálhatatlanul sok fiatal párt engedett a házasélet útjára és egyetlen egyszer sem mulasztotta el megrakni tarsolyukat őszinte jókívánságokkal. Sok örömet, boldogságot és hosszú életet kívánok mindig a fiataloknak, akik egyenesen az anyakönyvvezetőtől indultak a bizonytalan életnek, summásnak szegődve valamelyik uradalomba. Pedig a fiatalok akkor is vágytak a boldogságra.

-Most könnyebb a párválasztás a családalapítás gondja is, - tér vissza az emlékezés útjáról Somogyi László – És az ünnepi asztalnál  sok fiatalnak el is mondom ezeket, hogy emlékezzenek…

Ma a fiatalok igazán szabadon választhatják meg élettársukat és ez nemcsak örömet, nagyobb felelősséget is jelent.

-Most már nem a földdel rendelkező fiatalember, leány a jó parti és még csak az sem, akik a vasútnál dolgozik, mert az biztos állást, később nyugdíjat jelent. …De ha mégis osztályozni akarnánk melyik szakma vezet, talán a bányászt tenném az első helyre.

Aztán egyre többen nézik azt is, milyen a menyasszony, vőlegény műveltséggel szemben támasztott igénye. De hát ez sem törvényszerű – mosolyodik el. – Éppen a napokban adtam össze két fiatalt. A vőlegény vegyésztechnikus volt, a menyasszony pedig az egyik bányaüzemnél segédmunkásként dolgozik.

Később az egészen fiatal korosztály házasságáról beszélgetünk, amely az utóbbi időben szinte ugrásszerűen megnövekedett Kisterenyén is.

-Nem azért tiltakozom ez ellen – magyarázza, - hogy ezek a házasságok törvényszerűen néhány hónap, év után válással végződnek majd.

a házasságkötés véleményem szerint nemcsak egy szép emlékű nap. Sokkal több annál. Ez az első lépés a családalapítás felé, ami nagyon nagy felelősség. Most is van nálunk két egészen fiatal pár kérvénye. A menyasszonyok 15-16 évesek. Hát hol van itt még a felelősség? De a szülők nem nyugodtak bele a gyámhatóság válaszába. A minisztériumig vitték az ügyet.

Aztán arról beszél, hogyan vállal részt az egyén gondjaiból, örömeiből a társadalom itt Kisterenyén a tanács. Az ezreseket sorolja, amelyből a házasságkötő termet varázsolták és amelyekből még függöny kerül a mezítelen ablakokra, örökzöld pálmák a két sarokba és valamivel rendesebb szőnyegek a padlóra, a mostaninál. Csinosítják, kényelmesebbé, szebbé teszik a községben a bölcsődét és az iskolát is. Így gondoskodnak, teszik könnyebbé az ifjú házasok munkáját, éltét később is.

A beszélgetés óta Somogyi László anyakönyvvezető egészen biztos már új esküvőre készülőtik. Mert az idő utolérhetetlen iramban szalad. Sokan azok közül, akiket összeadott, talán már el is veszítették megsárgult házasságlevelüket. Mert harminc év nagy idő! anyakönyvvezetőnek is. Az éveket az öröm színesíti meg, amelyet akkor érez, ha látja, hogy a fiatalok, akiket összeadott megértésben, boldogságban élnek.”

Nógrádi Népújság XIX. évf. 14. szám 1963. február 20.

1.p.”8342 tonna szén a vasárnapi műszakban”

„Az elmúlt vasárnap már harmadszor áldozták fel pihenőnapjukat a szénmedencénk bányászai. …

…Nagyszerű eredmény született ezen a napon Kisterenyén. Itt Géczi Gyula fejtési csapata tűnt ki a termelésével. Vasárnap a betervezett 24,3 mázsás tervüket 33,6 mázsára teljesítették fejenként.

A bányászok nagyszerű helytállása egyébként az egész tröszt termelésében is megmutatkozik. …a kisterenyeiek 812 tonna szenet küldtek vasárnap a felszínre. …”

3.p.”Akikre február 24-én szavazunk – A Nógrád megyei és a Salgótarján városi tanácstag jelöltek hivatalos névsora”

„Az alábbiakban közöljük a megyei és a város tanácstagjainak jelölőlistáját…. Megyei tanácstag jelöltek: … Hegedűs Ferenc bányász Kisterenye. …”

4.p.”Gondolkodó lány” (Radics István rajza)

Nógrádi Népújság XV. évf. 32. szám 1959. április 22.

6.p.”Lelkiismeretes munka + bizalom = szilárd eredmények”  -  P.A.  –
„Az állandó bizottságok Kisterenyén a tanácsválasztások után néhány nappal, november 29-n, az első tanácsülés alkalmával alakultak meg. Azóta tevékenykednek, igyekeznek összefogni a község lakosságát, ellenőrzik a tanácsszervek munkáját. Vaskos irattartóból kerültek elő a bizottságok jegyzőkönyvei. Példás rendben sorakoztak eddigi ülések írásos emlékei. Lapozgatás közben kiderült, hogy három bizottság ez év január 30-án a másik kettő egy-két héttel későbbi időpontban tartotta első ülését. Ezeken az üléseken megbeszélték a bizottságok feladatát, - s ez kétszeresen fontos volt, mivel az előző állandó bizottságok nem dicsekedhetnek fényes eredményekkel – meghatározták az első negyedéves munkatervet. Huszák Károly elvtárs, VB. titkár is bekapcsolódott a munkába, s a bizottság aktíva hálózatáról már ő beszélt.
-Az állandó bizottságok aktivistáit érdeklődésüknek megfelelően osztottunk be. Igyekeztünk mindenkinek eltalálni ízlését, hiszen korábban ez is oka volt a bizottságok meddő munkájának. Ezzel a körültekintő módszerrel komoly alapra helyezték a bizottságok munkáját a kisterenyeiek.A pénzügyi állandó bizottság tagjai Gáspár Ferenc elvtárs vezetésével már eddig is sok segítséget nyújtottak a helyi pénzügyi szerveknek. Megvizsgálták és megállapították, a helyi iparosok 1958 második félévében elért tiszta jövedelmét, adó megállapítás céljából. Beszámoltatták az adócsoportot eddigi munkájukról, megvizsgálták a tavalyi községfejlesztési költségvetés végrehajtását.Az elmúlt három hónapban legnagyobb feladata a mezőgazdaság állandó bizottságának volt. Rákos József elvtárs, a helyi párttitkár, a bizottság tagja, büszkén beszélt munkájáról.
-Nem volt könnyű, míg elértük, hogy Szupatak és Kisterenye termelőszövetkezeti község lett. Az emberek bizalma nyilvánult meg az új iránt és irántunk. Ez nem jelent számunkra megállapodást. Tovább folytatjuk a politikai előkészítő munkát, a tsz-en kívüliek között – mondotta Rákos elvtárs. És még hozzátenném: Feltétlenül erősítsék a pártszervezetet is, hiszen ez hatással lesz a további munkára. Gondoljanak a középparasztokra is, támogassák őket. A tettek ezt bizonyítják, hiszen már most gondoskodnak a jövő évi takarmányellátásról. Megvalósították a hibridkukorica akciót is. Nagy gondok előtt áll a bizottság, hiszen az új életforma alakulása újabb feladatokat vet fel. Nem lehet elhallgatni a művélődési állandó bizottság munkáját sem. Sőt. Egy kis merészséggel azt mondanám, ez a bizottság tett eddig talán a legtöbbet. Ez következik munkája sokoldalúságából. Fenyvesi József elvtárs, a bizottság elnöke mosolyogva fogadott, de később kicsit gondterhelten folytatta a társalgást.
-Legfontosabb feladatunknak tekintjük a községben lévő 14 kulturális szerv egységesítését. Sürgősen meg kell szüntetnünk ezt a szétforgácsolódást, ami a csoportok közötti ellentéteket szüli. Az egységes vezetés komoly fordulatot hozna a község életében. Azonban ez csak félmegoldás lenne, hiszen nincs művelődi otthona Kisterenyének. annyit már elért a tanács, hogy az Állami Gazdasággal megegyeztek az otthon helyének kérdésében. A bányatelepen külön szeretnének építeni a bányászok, amire kaptak is a Nehézipari Minisztériumtól 1,8 millió forintot. A közös művelődési otthonba nem egyeznek bele. Ez is gond. Az egyre javuló kulturális helyzet legnagyobbrészt a bizottság fáradhatatlan tagjainak köszönhető. Minden összejövetelt, előadást felhasználtak arra, hogy terjesszék a kultúrát. Nagyon eredményes a ’Szülők az iskoláért’ mozgalom is. Nagyon hasznosan alkalmazzák a szemléltetés eszközeit.A szociális és egészségügyi és községfejlesztési bizottság sem marad el a munkában. A tisztasági hónap megszervezése, a kötelező védőoltások elősegítése. A köz- és hadisegélyezések pontos elosztása tanúsítja az előbbi jó munkáját. A községfejlesztési bizottság körültekintő munkát folytatott, s a dolgozók javaslatai alapján rövidesen megindítják a halaszthatatlan munkákat.
Az állandó bizottságok kezdeti jó eredményeit a mezőgazdaság szocialista átszervezése sem törte meg, csupán a szakterület munkáira nem jutott annyi lehetőség, mint máskor. Összegezve elmondhatjuk: tevékeny segítők az állandó bizottságok a tanácsnak Kisterenyén.
Írásomat Fenyvesi elvtárs szavaival fejezem be:’Az emberek már mind többen és többen segítenek, mert látják utunk célját’.”

8.p.”Hírek”
„-A Kisterenyei Gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekbe eddig 26 traktoros kérte felvételét.”

Nógrádi Népújság XIV. évf. 91. szám 1958. november 19.

5.p.”Több mint 100 000 forint értékű munka Kisterenyén”   -  Tudósítónktól  -

„A kisterenyei tanács az idei községfejlesztési feladatok végrehajtása során nagy gondot fordított a község belső útjainak karbantartására, új járdák létesítésére, a fásításra, vagyis elsősorban azokat a problémákat igyekezett megoldani, amelyek a lakosság legégetőbb problémáját képezték. Így került sor a József Attila utcában mintegy 300 folyóméter makadám út építésére. Hozzáfogtak az Abonyi út kövezéséhez is. Az utak építésére eddig közel 30 ezer forintot fordítottak. Ugyancsak 30 ezer forintot fordítottak járdák építésére is. Így készült el a Szabadság és a Rákóczi utcában a járda. A belső utak építése szükségessé tette vízlevezető árkok létesítését és igazítását is közel 1 300 folyóméteren. Különös gonddal kezelte a tanács a gyermekek problémáit, 8 600 forintért gyermekjátszóteret létesített, az Úttörőház felszerelésének kiegészítéséhez pedig 4 000 forinttal járult hozzá. Az eddig megvalósított feladatok értéke Kisterenyén meghaladja a 100 ezer forintot, de nagyobb eredmények is jelentkeztek volna, ha a lakosság önkéntes társadalmi munkája nagyobb mértékben segíti a tanácsot. Reméljük, hogy az új tanácstagok munkáján keresztül a dolgozók széles körét mozgósítja majd a községfejlesztési feladatok megvalósításához, a község fejlesztéséhez, szépítéséhez.”

5.p.”Gyümölcsöst telepítenek”

„Kisterenyén a Vörös Október Termelőszövetkezet központja mellett lévő 3 kh. területre gyümölcsöst telepítenek, hogy ezt a területet gazdaságosan használhassák ki. Az egy tagban lévő gyümölcsöst főleg alma és cseresznyefából telepítik. Ezenkívül a kertészet területén a patak mentén 250 besztercei szilvafát ültetnek.”

Nógrádi Népújság XIV. évf. 86. szám 1958. november 1.

3.p.”Pásztó és Kisterenye között egyszerre több helyen is folyik a munka. Három betonozógép dolgozik, hogy még a fagy beálltával végezzenek a hátralévő 6,5-7 kilométeres szakasszal.”

 

5.p.”Ez így természetes”  - Kata János  -

„Kisterenyén az Állami Gazdaság igazgatója Máté elvtárs nem egyszer szinte bűntudattal nézte a községben működő és gyakran nehézségekkel küzdő Vörös Október Termelőszövetkezetet. …

…Most jött el az ideje a segítség adásának is. Még a nyáron történt, Máté elvtárs felvetette a tsz elnökének, hogy most már nem ártana a jobb kapcsolat kiépítése. Ez a javaslat nemcsak üres szólam volt. Hordás idején 13 fogattal ment a gazdaság segíteni a termelőszövetkezetnek. Mákszüretkor a magtisztítót önzetlenül a segítségükre bocsátották. …”

6.p.”Ruhabemutató Kisterenyén”

„A Kelet-Nógrád megyei Népbolt Vállalat jól sikerült ruhabemutatót rendezett szerdán este Kisterenyén, a Petőfi Filmszínházban. A zsúfolásig megtelt mozi helyiségben több kollekció nyerte meg az érdeklődők tetszését. Ilyen volt a kordbársony, bordószínű női pongyola, a kétrészes pepitaszövetből készült ruha, a csau színű kord férfi zakó, a műbőr férfi lemberdzsek, a pepita szövet bakfis ruha, a férfi sportöltönyök vagy a divatkék velur női kabát vatelin béléssel. …

…Ez a ruhabemutató – amelyet különben a Népbolt 10 éves fennállása tiszteletére rendeztek – azt tükrözte, hogy olcsón, igen ízlésesen lehet öltözködni a hölgyeknek, férfiaknak, gyermekeknek egyaránt.”

6.p.”Mivel foglalkoznak, min dolgoznak? – Egy nap a kisterenyei tanácson”  - Somogyvári László –

„Ezekben a napokban megyei, járási, községi tanácsainknak egyik legnagyobb feladata a közelgő országgyűlési és tanácsválasztás sikeres lebonyolítása. …

…Tegyünk egy próbát. Meghívom kedves olvasóinkat, jöjjenek el velem – gondolatban. Kopogtassunk be mondjuk a kisterenyei tanácsházára. Üljünk le egy lócára. Hallgassuk az emberek panaszát, ügyes-bajos dolgát.

Nyolc óra van. Somogyi László tanácsi előadó előtt egy köteg katonai behívó fekszik. A november elején bevonuló fiatalok ügyét kell intéznie. …

…Jönnek-mennek az emberek. Délutánra már több mint nyolcvanan fordulnak meg a tanácson. …

…A harmadik szobában Huszák Károly, a vb. titkára dolgozik. Az akták fölé hajol. Ni csak, hiszen ezek azok a jegyzőkönyvek, amelyeket a tanácstagi jelölőgyűléseken készítettek. Ezeket is intézni kell. ’Járdát kell építeni a Szabadság és a Rákóczi utcában.’ – olvashatjuk az egyik jegyzőkönyvben. S mit tett a tanács? Azóta 380 folyóméteren építették meg a betonlapos járdát. A Szabadság utcában végig, a Rákóczi utcában pedig részben. ’A bányatelep alatti részen szabályozni kell a vízlevezető árkot.’ – kérték a másik helyen. A munka itt is megindult, teljesítették a választók kérését.

’Az új telepen, a József Attila utca földútját kövezni kell’ – tartalmazza a harmadik jegyzőkönyv. S tettek már valamit? Igen! A községfejlesztési tervből 25 000 forintot biztosítottak erre a munkára. …

…Az esti órákban újra összeülnek – végrehajtó bizottsági ülést tartanak, hogy beszéljenek a tanácsválasztásról, hogy elkészítsék a község 1959-60. évi költségvetését, amely a falu további felemelkedését célozza.”

6.p.”Hírek”

„ – Aknász asszonyok találkozóját rendezik meg Mizserfán november elején. A találkozóra a kisterenyei bányász asszonyokat hívják vendégül.”