Nógrád XXVII. évf. 92. szám 1971. április 20.

4.p.”Gyors és olcsó – Óvoda panelből – Négyszáz gyermek és nyolcvvannégy férőhely Kisterenyén”   -  O. L. -

„Kisterenyén rendkívül kedvezőtlen az óvodás korú gyermekek helyzete. A mintegy 400 kisgyermek közül mindössze százhúsznak tud helyet biztosítani a népkerti és a bányatelepi óvoda, de még így is 140 százalékos a férőhelyek kihasználtsága. A 84 férőhelyre 120 gyermeket vettek fel, pedig a szóban forgó 400 gyermek közül szinte valamennyinél mindkét szülő dolgozik, tehát ez a létszám is elenyésző az igényekhez képest.

Ilyen magas kihasználtsági százalék mellett nem lehet hosszabb ideig biztosítani az óvoda működését, hiszen ez óhatatlanul a gyermekek rovására, kárára válik. Elvégre az óvoda nem gyermekmegőrző, hanem egy legalsóbb szintű oktatási intézmény. Tehát nevelési, oktatási feladatokat is ellát.

A kisterenyei óvodák nyitvatartási ideje a fizikai dolgozók kéréséhez igazodik. Reggel fél 7-től este 6-ig fogadnak gyermekeket, emiatt a két intézményben dolgozó hat óvónő, valamint a többi alkalmazott és fizikai dolgozók munkaideje jóval meghaladja az előírt kötelező óraszámot.

Tovább sorolhatnánk a túlterheléssel járó nehézségeket, de megoldást csak új óvoda és óvodák létrehozása jelenthet.

A negyedik ötéves terv során felépül ugyan  a 75 férőhelyes új intézmény, de erre még néhány évet várni kell, azonkívül nem sokat segít a pillanatnyilag 400, de lehet, hogy pár év múlva még több kisgyermek elhelyezése.

A nagyközség vezetők, óvónői megpróbálnak élni a rendelkezésükre álló lehetőségekkel, valamint új kezdeményezésekkel segíteni a férőhelyek számának növelését. Még ebben a hónapban Kecskemétre utazik az egyik vezető óvónő egy új, hazánkban még nem általános panelelemekből álló óvoda megtekintése, költségszámításaiknak megszerzése céljából. Ha úgy találnák, hogy a panelépítkezés nemcsak gyors, hanem olcsó is, akkor ezzel a megoldással szeretnének sürgősen változtatni Kisterenye súlyos óvodai helyzetén.”

7.p.”Több gólhelyzetük volt”   -  Győri László  -

„Kisterenye – Esztergom 1:0

Kisterenye, 1000 néző

…Nagy iramban kezdődött a találkozó. Az első tíz percben a vendégek két súlyos támadást vezettek. Játékba lendült a Kisterenye. A 15. percben Kovácsot buktatták a 16-osnál. Nagymajdon lövése nyomán lepattant a labda, és másodszorra a bal sarokban bombázott. 1:0. Fölényben játszott a hazai csapat, jó lövések záporoztak Deésy kapujára. … Szünet után változatosabb lett a küzdelem. A színvonal valamit csökkent. Az 59. percben Taliga pompás lövését a kapus bravúrosan védte. Nagymajdon és Kovács hibázott gólhelyzetben. …”

8.p.”Emléktúrát rendez a kisterenyei gimnázium KISZ-szervezete”

„Hagyomány már a kisterenyei gimnáziumban, hogy a Lenin-évforduló alkalmából nagy megmozduláson vesznek részt a diákok és a pedagógusok. Tavaly például a karancsberényi túrával emlékeztek meg az évfordulóról.

Az idén a gimnázium KISZ-szervezete egész napos túrát rendez a Lenin- és a Tanácsköztársaság-évforduló tiszteletére.

Ezen a gimnázium valamennyi tanulója – mintegy 200-an és valamennyi pedagógus is részt vesz. Az április 23-án sorra kerülő túra Somoskőújfaluból indul. Innen a résztvevők gyalog indulnak, mennek Salgó felé. Útközben ügyességi feladatokat hajtanak végre, és Lenin valamint a Magyar Tanácsköztársaságról szól kérdésekre adnak választ. A túra közben koszorúba való virágokat is gyűjtenek. Délben Salgón pihennek meg a diákos és a tanárok. Maguk főzik meg ebédjüket, bográcsos főzőversenyt rendeznek.

Ebéd után indulnak tovább a cél, a Boszorkány-kő tövében lévő Tanácsköztársasági emlékmű felé.

Az emlékműnél megemlékeznek Lenin forradalmi munkásságáról, és a Magyar Tanácsköztársaság harcairól, a gyalogtúrán szedett virágokból megkoszorúzzák az emlékművet.

Végezetül a napokban vizsgázó ifjú túravezetőknek átadják az igazolványokat, a jelvényeket és a minősítéséket. Díjakat osztanak ki a gyalogtúra során legjobb teljesítményt nyújtók között is.”

Nógrád XXVII. évf. 25. szám 1971. január 30.

8.p.”Tóth Z. Márton”

„Nyolcvanéves korában elhunyt Tóth Z. Márton a Szocialista Hazáért érdemrend kitűntetettje.

Tóth Z. Márton, aki 1919-től vett részt a munkásmozgalomban és 1931-től tagja a pártnak, a munkásmozgalom egyik legkiemelkedőbb alakja.

1919-ben a dicsőséges magyar Tanácsköztársaság idején a Kisterenyei községi Direktórium tagjaként tevékenykedett, majd a fehérterror után megjárta az ország valamennyi börtönét és internáló táborát. a felszabadulás után azonnal hozzákezdett a párt szervezéséhez s a párt aktív harcosa volt.

Tóth Z. Mártont az MSZMP Salgótarjáni járási bizottsága saját halottjának tekinti. Temetése január 30-án délután 3 órakor a kisterenyei temetőben lesz.”

Nógrád XXV. évf. 128. szám 1969. június 6.

6.p.”Találkozó Kisterenyén”

„A Magyar Tanácsköztársaság védelmében a Tanácsköztársaságra törő burzsoá intervenciós csapatok ellen ötven évvel ezelőtt súlyos harcok folytak Kisterenyén és környékén. Az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottsága és a KISZ szervezésében tegnap Kisterenyén a fél évszázaddal ezelőtti harcok résztvevői, az egykori Vörös Hadsereg veteránjai és népköztársaságunk ifjú katonái találkoztak Kisterenyén a Népkertben, ahol felidézték a hősi harcok emlékét.”

8.p.”Hírek”

„-A nagybátonyi állami zeneiskola az idei tanévben megnyílt kisterenyei fiókintézete most rendezte meg az első nyilvános növendék hangversenyét Nagybátonyban. A színvonalas koncert Radicsné Baranyai Marianna és Ángyán Károly tanárok értékes művészi és pedagógiai tevékenységének, valamint a tanulók átlagon felüli szorgalmának és fejlődésének eredménye.”

Nógrád XXV. évf. 113. szám 1969. május 18.

7.p.”A salgótarjáni csata időszaka 1919-ben”   -  Dr. Belitzky János  -

„…Május 18-án és 19-én heves ágyútűz alá vették Balassagyarmatot. A Vörös Hadseregnek viszont sikerült az Ipoly vonalát és Füleket megtartva Losoncot veszélyeztetni. Ezt a sikert azonban kelet felől veszélyeztette Pétervására és környékének elfoglalása, és az imperialista erők Kisterenye felé irányuló bekerítő mozdulata.

Kisterenyét május 19-én du. 6 órakor foglalták el az imperialista erők. Most derült ki, hogy milyen nagy szükség van a Salgótarjánban kiképzés alatt álló munkászászlóaljakra. A 80. dandár parancsnoksága utasította a salgótarjáni munkásezred egységeit az ellentámadásra. A parancs vétele után a kazári munkásszázadnak azonnal indulnia is kellett. Egy salgótarjáni munkászászlóaljat egy üteggel megerősítetve, pedig Alsópálfalván át irányítottak Kisterenye felé. …

…Május 20-án indult meg a sikeres támadás Kisterenye visszafoglalására. A községben harc alakult ki, de újabb vörös erősítés indult el ’gyorsvonati segítséggel’ Hatvanból is. A megszállók jónak látták a fontos vasúti csomópont kiürítését. …”

12.p.”Zöldséges ládát is gyártanak”

„Kisterenyén a Nógrádi Szénbányák Fűrészüzemében, nemrég üzembe helyezték a csehszlovák gyártmányú KRN sorozatvágó gépet. Ezenkívül három hazai gyártmányú szalagfűrésszel is növelték az üzem termelőkapacitását.

Ezek az új gépek már lehetővé tették, hogy másik melléküzem, a ládagyártás kapacitását is növelhessék. Szükséges is volt, mert a Termelőszövetkezetek Áruértékesítő Vállalata az eddig terméken felül újabb százezer zöldséges ládát rendelt. A szállítást már megkezdték és augusztusig kielégítik a megrendelő igényeit.”

Nógrád XXV. évf. 103. szám 1969. május 8.

3.p.”Élethű harci túra”

„Nagyszabású ’harci túrára készül a kisterenyei általános iskola 443-as számú úttörőcsapata. A kisterenyei pajtások május 24-én, a meghívott katona fiatalokkal közösen rendezik meg azt a harci túrát, amely felvonulásában, mozgásirányában megközelítőleg élethűen utánozza a Tanácsköztársaság munkáskatonáinak 1919. május 22-én az intervenciós csapatokkal vívott győztes harcát.

A kisterenyei népkertben megrendezésre kerülő túrán résztvevő pajtások és katonák csoportjai részben a salgótarjáni és budapesti munkászászlóaljat részben az intervenciós egységeket képviselik, és az egykori dokumentumok alapján ’harcolnak’ egymással. A túrán háromszáz terenyei pajtás és ötven katona fiatal vesz részt.

Nógrád XXV. évf. 68. szám 1969. március 24.

1.p.”Emlékmű és emléktábla”

„A Kisterenyénél álló ellenséget délről támadjuk. A salgótarjáni csapatok feladatai: Kisterenyét északról és északkeletről azonnal támadni, és az ellenséget bekerítve elfoglalni.” (A harmadik vörös hadosztály-parancsnokság 1919. V. 20-i parancsából.)

Ezt a szöveget vésték aranybetűkkel a márványtáblára, amelyet Kisterenyén a Tanácsköztársaság emlékére állított emlékműnél a félévszázados évforduló napján lepleztek le. A község lakói hozzátették még: ’A Tanácsköztársaság Vörös Hadserege Kisterenye területén 1919. májusában vívott győzelmes harcainak emlékére. A község lakossága.’

Ünnepi volt a hangulat Kisterenyén. A Tanácsköztársasági emlékmű talapzatán díszőrség állt. A község lakói vörös- és nemzetiszínű zászlók alatt, táblákkal a kezükben vonultak az ünnepség színhelyére. Ünnepi beszédet dr. Szomszéd Imre, az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottságának titkára mondott.

-A kisterenyei dolgozók is azon fáradoztak, hogy méltó módon ünnepelhessék a félévszázados évfordulót. Ez a tény is arról tanúskodik, hogy az új nemzedék az 1919-es Tanácsköztársaság jogos örökösének érzi magát. Ezt bizonyítja ez a szép emlékoszlop is, melyet Kisterenye lakossága állít a nagy történelmi évforduló alkalmából a dicső harcok emlékére.

A hősi harcok felelevenítése után dr. Szomszéd Imre kijelentette:

-E harcban részt vettek Kisterenye legjobb fiai is. Tiszta szívvel gondolunk Szomszéd keskeny Istvánra, Fodor Gézára, akik életüket nem kímélve szervezték és vezették a kisterenyei munkások harcát. Ezen a helyen ahol ezt az emlékművet avatjuk, a vöröskatonák vére folyt. Sokan életüket adták a szabadságért, a néphatalom ellen törő intervenciósok elleni harcban.

Ezután dr. Szomszéd Imre leleplezte az emlékmű talapzatán lévő emléktáblát, majd a koszorúk sokaságát helyezték el a hála és kegyelet jeléül a talapzatra.

A veteránok nevében Kovács etesi István, az 50 évvel ezelőtti harcok résztvevője emlékezett a dicső napokra. Mint mondotta: ’az a kérdésünk nekünk, veterán vöröskatonáknak, hogy ifjú nemzedékünk a kor szellemében, a lenini eszmék útján haladva harcoljon tanulással, munkával a végső célért, a kommunizmus felépítéséért.’

A kisterenyei általános iskolások két osztályának úttörői zászlóavatót rendeztek az emlékmű előtt. Az egyik raj Szomszéd keskeny István, a másik Fodor Géza nevét vette fel. Az úttörők mondották: Ígérjük, méltóak leszünk hozzájuk! Ezután az úttörők piros szekfűkkel kedveskedtek a jelenlévő veteránoknak, az elhaltak özvegyeinek. Ünnepi köszöntőt mondott P. Mihajlovics, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat tisztje, s tisztelgett az 1919-es harcok hőseinek tiszteletére emelt emlékmű előtt. A tanácsköztársasági emlékmű avatásának ünnepsége az internacionálé hangjaival ért véget.”

A most felavatott tanácsköztársasági emlékmű Kisterenyén. (Koppány György felvétele)

4.p.”Mátranovák és Kisterenye fejlesztése”   -  Bodó János  -

„Térképet terít az asztalra, Kisterenye bányatelepet ábrázolja a meglévő és a jövőben megvalósítandó létesítményekkel.

-A széntermelés visszafejlesztése következtében a foglalkoztatás elősegítése szempontjából a kisterenyei melléktevékenység fejlesztése a legjelentősebb, ami kétirányú: vasipari és faipari. Itt üzemel a traktorkerékgyártó részleg, a pólustekercs üzem. Nemrég betelepítették az új fűrészcsarnokot és vasszerkezeti csarnokot. Rohammunkában készült a 70x12 méteres revolvereszterga-műhely és mellette egy nyersanyag és készáru tároló szín terve. Az építés is sürgős, mert a második félévben itt már termelni fognak. A kitűzés megtörtént, dolgozhatnak az építők.

Térképen, illetve a tervezők asztalán van már az etázskazán gyártó-csarnok. A kétféle kazán prototípusa a Nagybátonyi Szolgáltatónál készül. Az 50x21 méteres gyártócsarnok a jövő évi sorozatgyártáshoz kell.

A vasúthoz kapcsolódó feladó raktár tervén is dolgoznak. A térképre hat újabb különböző méretű csarnokot rajzoltak be. A faforgácslemezgyár 126x21 méteres épülete cölöpökre épül, majd ezeknek az alapozását augusztusban akarják kezdeni. Később még egy másik, ugyancsak 10 ezer köbméter éves kapacitású faforgácslemez-gyártó csarnokot is létesítenek. Az első csarnok gépekkel fölszerelt 20 millióba került és évi 27 millió forint árbevételt várnak tőle.

Később a faforgácslemezgyár mellé egy bútor és épületpanel üzem létesítése is szerepel az elképzelésekben.

Félkész termékből, késztermék előállítását szeretnék megvalósítani. A fűrészáru minőségét, értékét szeretnék javítani az új füstgáz, vagy olajtechnológiás szárító létesítésével. A keletkező hulladék feldolgozása érdekében egy fűrészpor-brikettáló üzemet is terveznek.

A nagynyomású kazántelep tervezése már az idén megkezdődik, erre a gőz- és távfűtés miatt lesz szükség.

Természetesen egy sor kommunális és szociális létesítményt is terveznek az egyre rohamosabban fejlődő üzemben. A korszerű anyagmozgatás a belső utak megtervezését követeli. A csigakúti légaknából fakasztott víz hidroglóbuszon jut majd az üzem területére. Ezt Bartha Mátyás mérnök tervezi. A hálózat biológiai derítés terve Tóth Endréék asztalán van. Kertai József villamosmérnök csoportja az energia ellátást, még az utakat Tordai György és csoportja tervezi.

Fürdő, öltöző

A tervek asztalára kerül egy új fürdő, öltőző létesítésének feladata is. Kétlépcsős megvalósításról van szó. Először ezer, majd ezerhatszáz személy számára. Az új kisterenyei üzemtől két-három éven belül több mint 200 milliós termelési értékre számítanak. Több tárgyalás folyik a vasipari rész fejlesztéséről – mondja az iroda vezetője.

Mátranovák és Kisterenye fejlesztése van tehát a tervezők asztalán. …”

5.p.”Kisterenye sikere Kazincbarcikán”   - Győri László –

„Kisterenye – Kazincbarcika 1:1

Kazincbarcika, 2500 néző

…Lelkes, odaadó küzdőszellemével, és a taktika okos betartásával a vendégcsapat rászolgált a döntetlenre…”

Nógrád XXV. évf. 67. szám 1969. március 21.

3.p.”Kitűntetések a Tanácsköztársaság Kikiáltásának 50. évfordulóján” 

„A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepélyes járási-városi pártbizottsági és tanácsüléseken az 1919-es  harcok veteránjainak kitűntetéseket adtak át. Az 1919. Tanácsköztársasági Emlékérem kitűntetésben részesült: … Bodor János Kisterenye, Bódi Lajos Kisterenye, Czene András Kisterenye, … Kurcsik István Kisterenye, Fodor József Kisterenye, … Kaszás K. István Kisterenye, Kovács etesi István Kisterenye, … Merlák János Kisterenye, … Rákos József Kisterenye, Szeberényi b. András Kisterenye, Szomszéd János Kisterenye…”

5.p.”Páncélvonat – fából”      -  (sz. L.)  -

„-Attila , az unokám nyolcéves. A Pajtásban látta a miskolci páncélvonat rajzát. Én is sokat meséltem neki 1919-ről, a páncélvonatról. Barkácsoló ember vagyok. Minden télen készítek valamit. Van időm. Három éve nyugdíjban vagyok. A vasútnál harmincöt évet szolgáltam. Egyik nap előáll Attila: - Nagyapa, csináld meg nekem a páncélvonatot. Nekiláttam. Fából készült ennek minden része. Nem mondom, nehéz munka volt. Öt hétig dolgoztam vele. Huszonkét kereket készítettem. Ez volt a legnehezebb. (A kisterenyei gimnázium II.b. osztályában nézzük a mini páncélvonatot. Az alkotó az ötvennyolc éves Koós Károly. Körülállják Rékasi Éva, Zubercsány József, Schrönk Éva. A vonat mögött két tabló. A honismereti szakkör készítette. Fényképek, dokumentumok 1919-ből. Katonák, térképek a Vörös Újság tudósításai. Harcok Salgótarjánban és Kisterenyén. A Vörös Újság tudósítása: a salgótarjáni harcokból különösen a 2-es, 6-os és a 8-as páncélvonat vette ki a részét.)

-Ez az úgynevezett 12-es páncélvonat. – folytatja Koós Károly. Itt, Terenyén a 6-os járt. A cseh intervenciósok elfoglalták Kisterenyét. A vonat indulni készült. Vöröskatonák és direktóriumi tagok voltak rajta. Az állomáson, a váltókezelő-toronyban Rákos János teljesített szolgálatot. Az egyik katona puskát fogott rá. A vonat nem mehet ki – mondta. A páncélvonat parancsnoka felüzent: ha nem, szétlövi a váltókezelő-tornyot. Pásztóig ment a vonat. Éjjel felszerelték Hatvanból lőszerrel. Mátraverebély és Nagybátony között van egy bevágás. Odáig jöttek fel éjszaka és másnap hajnalban a Csente-hegyen tüzelőállásba helyezkedtek a vöröskatonák. Indult a roham a tarjániakkal együtt visszafoglalták Kisterenyét.

(A mini-mozdony előtt egy S-kocsi. Mögötte két KZ-kocsi. A sort egy újabb S-kocsi zárja. Egykori harcosokra emlékeztet a szerelvény. A két S-kocsin talpfákat, síneket szállítottak. Ha gyanús volt a szakasz, az első kocsi elindult a pályán. Ha felszedték a síneket, kezdődött a javítás. A két páncélozott KZ-kocsi ajtaján lőrések. Hely a géppuskának, a puskának.)

-Örült-e Attila? – kérdezem Koós Károlyt.

-Igen, mert az egyik szerelvény már nála van Nagykanizsán. Amit itt látott, az egy másik, ugyanis kettőt készítettem. Ezt négy hét alatt. Az ünnep miatt, meg a fiam, Zolti is kérlelt, az unokám után. Hát csináltam neki is egyet. Elviszi Tarjánban a munkahelyére.”

12.p.”Hírek”

„-Sárral telt gödörbe hajtott Salgótarján belterületén motorkerékpárjával V. I. ipari tanuló, kisterenyei lakos. A járművön utasként édesanyját szállította. A jármű felborult, s az asszony nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.”

Nógrád XXIII. évf. 126. szám 1967. május 31.

1.p.”Az emlékműveket is fogadni kell”  - T. E. -
„Hírül adtunk lapunkban, tervek szerint 1969-ben Kisterenye tanácsköztársasági emlékművet kap. Hogyan fogad egy község egy emlékművet? Igen, bármennyire is furcsának tűnhet a kérdés, így igaz: az emlékműveket is fogadni kell. Emlékeznünk kell arra az időre, amelynek emlékét őrizni hivatottak – az emberen kívül. Elsősorban ugyanis az ember őrzi az emlékét, beszél a hősökről, emlegeti a küzdők nevét, példaként idézi szavait. Különösen ezt teszi 1919, a Magyar Tanácsköztársaság hőseivel, emlékeivel. Emlékmű nélkül is lehet emlékezni, vallják Kisterenyén, s nyomban hozzáteszik az emlékmű nem ’csomó a zsebkendőn’- hanem ’világítótorony’ a hétköznapjaink zajlása, építőmunkánk pezsdülése közepette. Torony, amely ünnepi ragyogással,útmutatással szolgál valamennyiünk számára. S ezzel tartoznak az élők a halottaknak, de önmaguknak és az utánuk következőknek is.És most beszéljünk az élőkről. Nemcsak a tanácshatalomról, amelynek eszméit a gyakorlatban valósíthatjuk meg, hanem azokról a ’kisemberekről’ is, akik még közöttünk járnak, emlékezvén azokra az időkre.Működik egy honismereti szakkör a kisterenyei általános iskolában, amelynek igazgatója, Fenyvesi József jegyzeteket, dokumentumokat mutat, s elmondja az úttörők egyik legfontosabb feladatuknak a tanácsköztársaság fellelhető tárgyi emlékeinek, adatainak összegyűjtését tartják.S azt is megtudjuk, hogy a napokban levél kél szárnyra Kisterenyéről Mexikóba. Ott él ugyanis immár fél évszázada Szomszéd Keskeny Zsuzsanna, aki 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigrál, s aki az első nőgyűlést szervezte Kisterenyén. Azt kérik tőle levelükben a kisterenyeiek, mondja el, írja le emlékeit arról az időről, a községben lévő állapotokról, örömökről, küzedelmekről.Kezükben van a kisterenyeieknek többek között Fodor Géza direktóriumi tagnak, a Magyar Tanácsköztársaság érdemérem tulajdonosának több írása, feljegyzése, s utolsó levele is. Fodor Géza, a kitűnő pedagógus ugyanis 1959-ben meghalt Dunaharasztiban. S nap mint nap találkoznak az úttörők más kommunistákkal, veteránokkal, akik annyi minden tudnak mondani a múlt harcairól, hősies küzdelmeiről. Mennyi napló, mennyi könyv kitelne belőle!Igen, ez is a fogadáshoz tartozik. Az emlékműveket fogadni kell. Tudják ezt Kisterenyén fiatalok, idősek egyaránt.1969-ben Kisterenye tanácsköztársasági emlékművet kap."

Nógrádi Népújság XV. évf. 23. szám 1959. március 21.

5.p. „A Vörös Hadsereg páncélvonata, amely a Tanácsköztársaság védelme során mindig ott volt a legnehezebb frontszakaszokon. A páncélvonat Kisterenyén is megjelent.”

7.p.”Kibomlott a vörös zászló. Szomszéd K. József kisterenyei veterán emlékeiből”

„Talán tíz éves lehettem, amikor első ízben vettem kezembe és olvastam el a családba járó Népszavát. Sokat nem értettem meg belőle, de az ott lévő szavaknak, mint a ’harc’, vagy a ’sztrájk’ bűvös varázsa volt. Először félve vonultam ki az újsággal a csűrbe, de később már felfedve titkom, bátyámhoz fordultam tanácsért. Nagy komolyan nézett rám. …

…A IV. elemi után már ott kapálgattam én is az urasági földet. Családunk nagy volt s minden dolgos kézre szükség volt. S ahogy az évek teltek, úgy kerültem egyre közelebb a munkásmozgalomhoz. …

…Közben a háború is megkezdődött, 1916-ban sorköteles lettem, s két évet töltöttem a fronton. … 1918-ban jöttem haza. …

…Az őszirózsás forradalom híre Kisterenyére is eljutott. Ezután az idő gyorsan haladt. Egyre többször vetődött fel: munkáshatalom kell. …

…Márciusban kikiáltották Pesten a Tanácsköztársaságot. Mi is kitörő lelkesedéssel fogadtuk a hírt. Nem volt külön kidobolva, hogy a faluban is megalakulnak a direktóriumok, a Tanácsköztársaság helyi szervei, mégis több száz főnyi tömeg gyűlt össze a községházán. Sőt benn sem fért már, aki később jött.

Megkezdődött az ünnepi gyűlés. …

…A szocialistákat ismerték a faluban. A direktórium belőlük tevődött ki. Ilyen választás még sosem volt a faluban. Röpködtek a nevek: Szomszéd Ranál István, Mojzes János, Ankovics Béla stb.

Helyet kapott a vasutas, bányász, sőt a földműves is. …

…A választás már megtörtént, de a tömeg csak nem oszlott széjjel. A ragyogó tavaszi nap melegen szórta sugarait. Egyszerre a vörös zászlót a megválasztott direktórium tagjai körülvették s indultak ki az útra. A lelkesen éljező tömeg kíséretében a vörös zászló alatt indultunk végig a faluban. Az ablakok mindenütt nyíltak, sapkáink mellé virágcsokor került, s daloltuk csengő hangon: ’Mi a múltat végleg eltöröljük’…”

9.p.”A Vörös Október Tsz kertészetében”  - Gortva László  -

„A község végén épülő új majorból lelátni a völgyben lévő kertészetbe. Kántor elvtárs, a kisterenyei Vörös Október Tsz szakképzett elnöke ideális területet jelölt ki a zöldségtermesztésre. A területet bővizű patak szeli ketté. ’Így a csapadék pótlására’ megfelelő mennyiségű, minőségű és olcsón nyerhető víz áll rendelkezésre. A víz kémiai összetételét a gépállomás laboratóriumában vizsgálták. A gazdaságos termelést már az is elősegíti, hogy a tárgyát  alig 100 méterről  kell szállítani. Közel van a műút is. A termények szállítása csak jó közlekedési úton gazdaságos. Közel a nagy fogyasztópiac: Salgótarján és a bányamedence. Ezáltal kevesebb a szállítási költség. Minél frissebben kapja a fogyasztó a zöldségféléket, annál értékesebbek a táplálkozás szempontjából. A természeti és közigazgatási adottságok figyelembevétele az üzemszervezésnél már fél sikert jelent.

A melegágyakhoz és a növényházhoz vezető rövid földút kép oldalán áttelelő zöldségfélék – saláta, hagyma, spenót – sorakozik. Apró leveleikbe életet lehel a kora tavaszi napsugár. Hozzáértő kezek vetették. …

…Új növényházat építettek, 42 négyzetméter az alapterülete. 70 000 forintot áldoztak rá. Jó helyen kamatoztatják a tagok pénzét. …

…A növényházban szorgos munka folyik. Valkai István, a kertészeti brigád vezetője és a Szeberényi lánytestvérek fejlett paradicsompalántákat tűzdelnek a hosszú növényasztal humuszos talajában. …

…A növényházat csak hajtatás céljaira nevelt palánták részére használják. A növények jól fejlődnek a 20-22 C fok hőmérsékleten. A hőt a növényasztal alatt végighúzódó csatornafűtés szolgáltatja. …

…A növényház körül 149 melegágyi ablak alatt több mint egymillió darab melegigényes zöldségféle – káposzta, karalábé, karfiol, uborka stb. – vegetál. …

…A zöldségtermelő terület 12 katasztrális hold. Ebből 7 holdon köztes termelést folytatnak. Kétfajta növényt ugyanazon területen egyszerre termesztenek. Ehhez pedig öntözhető, jó táperőben lévő terület szükséges. Mindez nem hiányzik. Hat holdon árasztásos módszerrel, a többi területen fejlődő növények vízszükségletét pedig permetező öntözéssel biztosítják. Ehhez szórófejes öntözőgépet vásárolnak. …

…A kertészeti munkák gépesítése csak akkor kifizetődő, hogyha azt az üzem gazdaságosan ki is tudja használni. Csak így lehetséges, az áru előállítási költségek nagyarányú csökkentése, a jövedelmezőség fokozása. Sajnos a kertészeti gépek beszerzése – a vezetőség mulasztásából – kissé elhúzódott. De minden remény meg van a gépek mielőbbi megvásárlására. Ezt segíti a megyei mezőgazdasági osztály és a járási bankfiók. Így a 10 főnyi kertészeti brigád igazi nagyüzemi módon termel majd, s minden bizonnyal túlteljesíti a 130 000 forintos bevételi tervet.”

10.p. „Garanciális ügy”  - (rosz)

„Danyi Józseffel egy Rákóczi-telepi bányásszal történt az ügy. …

…Úgy történt, hogy 1958. szeptember elején, a bányásznap alkalmával pénzzel jutalmazták Danyi elvtársat  is…  Gondolta: jutalomból meglepi a családot egy szép rádióval, meg egy lemezjátszóval. …

…A kisterenyei népboltból hazavitték a rádiót és a lemezjátszót. Volt is nagy öröm. Aztán, hogy hogy nem két hét múlva a lemezjátszó megnémult. …

…A kisterenyei népbolt vezetőjének közreműködésével elküldték a Balassagyarmati Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz garanciális javítás végett. …”

12.p.”Hírek”

„- Az év első napjaitól eddig 4 vagon eldeformálódott TH-gyűrűt tettek ismét használhatóvá a kisterenyei javító műhelyben.

- Csatlakozott az ifjúsági brigádok országos versenyéhez a kisterenyei gépállomás ifjúsági brigádja.

-Országos állat – és kirakodó vásár lesz április 7-én Kisterenyén.

12.p.”A Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére rendezett járási sakkbajnokság”

„Kisterenyén rendezte meg a járási TST a járási sakk csapatbajnokságot a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére. Ezen a versenyen 8 csapat 50 versenyzője mérte össze tudását két csoportban. Nagy küzdelmek folytak a helyezésekért. …

…A jól sikerült és népes kisterenyei versenynek azért mégis volt egy kis szépséghibája. Mégpedig, hogy a meghívott és a benevezett 15 sportkör közül csak 8 küldte el versenyzőit. Különösen kirívó volt a nagy szakszervezeti támogatást élvező hazai Kisterenyei Bányász sakkozóinak és a Vizslási Bányász sakkozóinak távolmaradása.”

Nógrádi Népújság XV. évf. 18. szám 1959. március 4.

3.p.”Találkozók, emlékműavatás és munkásmozgalmi filmnapok a tanácsköztársasági ünnepségek programjában”

„Pár hét választ el bennünket a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójától. Erre az alkalomra megyeszerte lelkes készülődés folyik. A párt- és a tanács irányítja az ünnepségek menetét, de ezek lebonyolításában hatékony segítséget nyújtanak s tevékenyen bekapcsolódnak megyénk veteránjai,  ’19-es vörös katonái, a Tanácsköztársaság még ma is élő harcosai is. …

…Áprilistól havonként egy helyen munkásmozgalmi filmnapokat szerveznek, melyeknek keretében bemutatásra kerülnek a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetét legjobban feldolgozó filmek. A munkásmozgalmi filmnapokat Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Kisterenyén rendezik meg."

Nógrádi Népújság XV. évf. 14. szám 1959. február 18.

4.p.”A Tanácsköztársaság dicső napjára emlékezünk. A vörös zászló története.” – gyűjtötte Pusztai Mária a Tudás őrs tagja, elmondta: Puszta Ernő mizserfai bányász  -

„…Készülődtünk az első szabad május elsejére. Gyűjtést indítottunk a mizserfai bányászok között, s a pénzen szép selyem zászlóanyagot vettünk. Asszonyaink nagy szeretettel varrták meg, hímezték ki, s ezzel vonultunk fel 1919. május elsején Kisterenyére, ahol az egész környék összegyűlt. …”

5.p.”Az év kezdete a kisterenyei gépállomáson.”  - Bajcsi Jenő  -

„Nagyobb lendülettel kezdtek neki a  kisterenyei gépállomás dolgozói a tavaszi kampánytervük megvalósításának, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A normálholdban kifejezett teljesítmény 74 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év januárjában.

A gépállomás traktorvezetői kihasználva az időjárás adta lehetőségeket, a hónap első felében főleg talajmunkát végeztek, miáltal sikerült az ősszel elmaradt szántási munkák egy részét bepótolni. Másrészt a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók részére komoly mértékű segítséget nyújtottak a trágya kiszállításában. A nagyobb munkalendületre ez évben kétségkívül hatással van, a múltbelinél szélesebb körben kialakult munkaverseny-mozgalom. A január végén megtartott termelési értekezleten például 18 traktorvezető lépett egymással páros versenyre s vállalták egyben tavaszi kampánytervük különböző arányban való túlteljesítését, valamint üzemanyag és alkatrész felhasználásuk csökkentését is. A dolgozók kérték a gépállomás, a pártszervezet és a szakszervezet vezetőségét, hogy a munkaversenynek a jövőben nagyobb nyilvánosságot adjanak és gondoskodjanak a verseny kiértékelésének eljuttatásáról a traktorvezetőkhöz. Mivel minden traktorvezetőt érdekel versenytársa, valamint az egész kollektíva termelési eredményeinek kimutatása. A gépállomás traktorvezetői közül január hónapban elvégzett talajmunkájuk alapján: Vonák László, Rózsa Sándor, Zeke József és Forgács József segített legtöbbet a termelőszövetkezetnek és az egyénileg gazdálkodóknak. A január hóra előirányzott gépjavítási terv teljesítésében kisebb lemaradás mutatkozott. Egy fő- és egy folyó traktorjavítást nem fejeztek be határidőre. Azonban ennek oka a gépállomás főmérnöke szerint nem a kinti munkák megnövekedett mértéke, hanem az alkatrészbeszerzés hiányában keresendő.

Az elmondottakat összefoglalva a kisterenyei gépállomás dolgozói jobban indultak az 1959-es évben, mint tavaly. S így kezdettől fogva nagyobb lehet a bizalom mind a tavaszi, mind az éves terv teljesítése iránt.”

Nógrádi Népújság XV. évf. 7. szám 1959. január 24.

3.p.”A Tanácsköztársaság tiszteletére készülnek megyei képzőművészeink”

„Még a novemberi Képzőművészeti Ankéton elhatározták megyei képzőművészeink, hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának fényét emelve ők is hozzájárulnak a nagy évforduló megünnepléséhez. Az elhatározást tett követte. A képzőművészeti csoport vezetősége és a Megyei Tanács Művelődési Osztálya ’Tanácsköztársaság’  címmel kiállítás megrendezését határozta el. Felhívást intéztek valamennyi képzőművészhez, hogy a kiállításra megszabott feltételek mellett mindenki járuljon hozzá saját művészeti ágának megfelelő alkotásával. …

…Id. Szabó István szobrászművész több mint egy éve munkálkodik a Tanácsköztársaság anyagának feldolgozásán. Számos kompozíció vázlata készült már el és életteli munkásfigurákat formált meg nagy terve sikeréhez. A főtér nagy pályaműve már majdnem elkészült. …”