Nógrád XXVII. évf. 297. szám 1971. december 17.

8.p.”Hírek”

„-Klub Kisterenyén. Kisterenyén a körzeti művelődési központban megnyitották a régóta várt KISZ-klubot. A fiatalok kellemes berendezett, hangulatos helyiségben tarthatják összejöveteleiket.

-A Ki mit tud-ról tanácskoztak. A könyvtárak tevékenységéről és a Ki mit tud?-ra történt jelentkezéseket beszélték meg a salgótarjáni járás népművelői, a művelődési házak igazgatói és a könyvtárosok. A tanácskozás Kisterenyén volt.”

Nógrád XXVII. évf. 236. szám 1971. október 7.

4.p.”Kirándultunk”   - Nagy I. Györgyi kisterenyei úttörő  -

„Kisterenyén szeptember 22-én minden tanuló izgatottan érkezett az iskolába. Volt, aki buszon, volt, aki vonaton indult el Budapestre, a Vadászati Világkiállításra. a mi csoportunk busszal utazott Fenyvesi József igazgató és Mátraházi Ferenc tanár vezetésével. Vidám énekszó mellett, gyönyörködve a táj szépségeiben érkeztünk meg a kiállításra. Nagyon sok pavilont láttunk. Élményeinkről a mai nap is mesélünk az itthon maradt pajtásoknak.

Rengeteg új dologgal ismerkedtünk meg, sokat tanultunk. Délután busszal a Ferihegyi repülőtérre mentünk szétnézni. Teraszról néztük a repülők fel- és leszállását. Ezek után mentünk a Vidámparkba. … Este hét órakor énekelve indultunk haza.”

8.p.”Hírek”

„Küldöttgyűlés. A kisterenyei területi KISZ-bizottság október 10-én, vasárnap délelőtt tartja kongresszusi küldöttválasztó taggyűlését a helyi művelődési ház nagytermében. A hetven küldött 21 tagú területi bizottságot és a járási küldöttértekezletre 13 tagú küldöttséget választ.”

Nógrád XXVII. évf. 128. szám 1971. június 2.

7.p.”Kisterenyei hírek”

„Kitűnő védelme van a Kisterenyei Bányásznak. A labdarúgó NB II. Északi csapatában csak a bajnokjelölt Volán SC. kapott eggyel kevesebb gólt! Dávid Róbert edző, Kaszás Tibor balszélsőből, ’betyárból lesz a legjobb pandúr!’ alapon pompás jobbhátvédet faragott.

Rutinos játékosokból álló védelem, érti a módját a gólok elkerülésének. Nevezett a Nyári Kupára a Kisterenyei Bányász. Tavalyihoz hasonlóan, idén is hasznosnak ítélik meg a küzdelemsorozatban való részvételt. A formaátmentés jegyében lépnek pályára a kánikulai időszakban.”

8.p.”Hírek – Előadás a táncról”

„A kisterenyei gimnázium kulturpolitikai KISZ-alapszervezeteinek meghívására tegnap ’A táncművészet szerepe és a néptáncmozgalom helyzete hazánkban’ címmel tartott előadást Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet táncosztályának vezetője.

Előadásában a történelmi és forradalmi vonatkozásban is beszélt általában a népművészetről, a tánctörténetről, a néptánc mozgalom kialakulásáról, az új koreográfus generáció szerepéről, munkájáról. Hogyan jutottak el addig, hogy a magyar mozgás anyanyelvén el tudják mondani a mai embert izgató problémákat, egyáltalán a folklór mennyire alkalmas, a mai ember érzelmeit magas fokra emelve, táncnyelven verset írni a mához.

A mintegy 80-90 fős hallgatóságnak, akik közt ott voltak a sok sikert megért táncosok is, nem mindennapi élményben volt részük.

-A kisterenyei Ivóvíztársulat Intéző és Szervező Bizottság együttes ülést tartott, melyen a társulat pénzügyi helyzetét, valamint a kivitelezési munkák menetét tárgyalták meg.”

Nógrád XXVII. évf. 102. szám 1971. május 1.

7.p.”Pista bácsi”

„Nógrád megyében kevés népszerűbb ember akad, mint a Benczúrfalván élő és alkotó idős Szabó István, Kossuth-díjas szobrászművész, a barátok és tisztelők Pista bácsija. Izig-vérig megyei ember, büszkén vallja palócnak magát. Ezt minden különösebb nagyzolás nélkül megteheti, hiszen ceredi születésű (1903. augusztus 29.) és művészetének minden szála a nógrádi emberekhez köti. Pedig csodálatos, fölfelé ívelő életpályát vallhat magáénak.

Salgótarjánban Bóna Kovács Károlynál tanult, s már 1934 óta rendszeresen kiállít. 1939-ben már a tengerentúlra is eljut. Csodálatos művészetének bizonyítéka: A New Yorki világkiállításon faszobraival szerepelt. 1950-ben már megkezdte a magyar bányászat 200 éves története szoborsorozat faragását. 1958-ban önálló kiállításon mutatta be szobrait a Műcsarnok termeiben. 1963-ban ugyancsak a Műcsarnokban nyílt gyűjteményes kiállítása, amelyen óriási sikert aratott népművészettel rokon, sajátos formanyelvű alkotásaival. 1964-ban állították föl Salgótarjánban Mikszáth-mellszobrát, és tavaly a partizánemlékművét.

A tizenhét esztendeje Benczúrfalván élő művésznek most egyik kedves szobrát mutatjuk be, amelyet ő ’Palóc menyecske II.’-nek nevezett el. Ez a szobra is nagy közönségsikert aratott az első salgótarjáni tavaszi tárlaton, a József Attila megyei Művelődési Központ üvegcsarnokában.”

8.p.”Hírek”

„-Kiállításon mutatkozott be a kisterenyei gimnázium KISZ-klubjában a helyi művelődési ház képzőművészeti szakköre. A tárlat megnyitására a Lenin-centenáriummal kapcsolatos ünnepségek keretében kerül sor, s a kiállított munkák május 10-ig tekinthetők meg.

-Megkezdődött az ötéves talajvédelmi program a kisterenyei Vörös Október tsz-ben. A fásítási munkák során 30 ezer fenyőcsemetével ültették be a terméketlen szántókat.”

Nógrád XXVII. évf. 92. szám 1971. április 20.

4.p.”Gyors és olcsó – Óvoda panelből – Négyszáz gyermek és nyolcvvannégy férőhely Kisterenyén”   -  O. L. -

„Kisterenyén rendkívül kedvezőtlen az óvodás korú gyermekek helyzete. A mintegy 400 kisgyermek közül mindössze százhúsznak tud helyet biztosítani a népkerti és a bányatelepi óvoda, de még így is 140 százalékos a férőhelyek kihasználtsága. A 84 férőhelyre 120 gyermeket vettek fel, pedig a szóban forgó 400 gyermek közül szinte valamennyinél mindkét szülő dolgozik, tehát ez a létszám is elenyésző az igényekhez képest.

Ilyen magas kihasználtsági százalék mellett nem lehet hosszabb ideig biztosítani az óvoda működését, hiszen ez óhatatlanul a gyermekek rovására, kárára válik. Elvégre az óvoda nem gyermekmegőrző, hanem egy legalsóbb szintű oktatási intézmény. Tehát nevelési, oktatási feladatokat is ellát.

A kisterenyei óvodák nyitvatartási ideje a fizikai dolgozók kéréséhez igazodik. Reggel fél 7-től este 6-ig fogadnak gyermekeket, emiatt a két intézményben dolgozó hat óvónő, valamint a többi alkalmazott és fizikai dolgozók munkaideje jóval meghaladja az előírt kötelező óraszámot.

Tovább sorolhatnánk a túlterheléssel járó nehézségeket, de megoldást csak új óvoda és óvodák létrehozása jelenthet.

A negyedik ötéves terv során felépül ugyan  a 75 férőhelyes új intézmény, de erre még néhány évet várni kell, azonkívül nem sokat segít a pillanatnyilag 400, de lehet, hogy pár év múlva még több kisgyermek elhelyezése.

A nagyközség vezetők, óvónői megpróbálnak élni a rendelkezésükre álló lehetőségekkel, valamint új kezdeményezésekkel segíteni a férőhelyek számának növelését. Még ebben a hónapban Kecskemétre utazik az egyik vezető óvónő egy új, hazánkban még nem általános panelelemekből álló óvoda megtekintése, költségszámításaiknak megszerzése céljából. Ha úgy találnák, hogy a panelépítkezés nemcsak gyors, hanem olcsó is, akkor ezzel a megoldással szeretnének sürgősen változtatni Kisterenye súlyos óvodai helyzetén.”

7.p.”Több gólhelyzetük volt”   -  Győri László  -

„Kisterenye – Esztergom 1:0

Kisterenye, 1000 néző

…Nagy iramban kezdődött a találkozó. Az első tíz percben a vendégek két súlyos támadást vezettek. Játékba lendült a Kisterenye. A 15. percben Kovácsot buktatták a 16-osnál. Nagymajdon lövése nyomán lepattant a labda, és másodszorra a bal sarokban bombázott. 1:0. Fölényben játszott a hazai csapat, jó lövések záporoztak Deésy kapujára. … Szünet után változatosabb lett a küzdelem. A színvonal valamit csökkent. Az 59. percben Taliga pompás lövését a kapus bravúrosan védte. Nagymajdon és Kovács hibázott gólhelyzetben. …”

8.p.”Emléktúrát rendez a kisterenyei gimnázium KISZ-szervezete”

„Hagyomány már a kisterenyei gimnáziumban, hogy a Lenin-évforduló alkalmából nagy megmozduláson vesznek részt a diákok és a pedagógusok. Tavaly például a karancsberényi túrával emlékeztek meg az évfordulóról.

Az idén a gimnázium KISZ-szervezete egész napos túrát rendez a Lenin- és a Tanácsköztársaság-évforduló tiszteletére.

Ezen a gimnázium valamennyi tanulója – mintegy 200-an és valamennyi pedagógus is részt vesz. Az április 23-án sorra kerülő túra Somoskőújfaluból indul. Innen a résztvevők gyalog indulnak, mennek Salgó felé. Útközben ügyességi feladatokat hajtanak végre, és Lenin valamint a Magyar Tanácsköztársaságról szól kérdésekre adnak választ. A túra közben koszorúba való virágokat is gyűjtenek. Délben Salgón pihennek meg a diákos és a tanárok. Maguk főzik meg ebédjüket, bográcsos főzőversenyt rendeznek.

Ebéd után indulnak tovább a cél, a Boszorkány-kő tövében lévő Tanácsköztársasági emlékmű felé.

Az emlékműnél megemlékeznek Lenin forradalmi munkásságáról, és a Magyar Tanácsköztársaság harcairól, a gyalogtúrán szedett virágokból megkoszorúzzák az emlékművet.

Végezetül a napokban vizsgázó ifjú túravezetőknek átadják az igazolványokat, a jelvényeket és a minősítéséket. Díjakat osztanak ki a gyalogtúra során legjobb teljesítményt nyújtók között is.”

Nógrád XXVII. évf. 74. szám 1971. március 28.

5.p.”KISZ élet Kisterenyén II. – Megújhodó közösségi élet”  - Molnár Zsolt  -

„…A kisterenyei gimnázium 16 nevelőjéből 12 vesz részt társadalmi munkásként a kísérletben. Közülük 10 párttag. …”

8.p.”Hírek”

„-Országos vásárt rendez április 6-án a Kisterenyei nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága. …”

Nógrád XXVII. évf. 73. szám 1971. március 27.

5.p.”KISZ-kísérlet Kisterenyén I. – Több a friss levegő”   - Molnár Zsolt -

„Tavaly év végén még alig tudtak valamit Kisterenyén a KISZ kezdeményezésről. Bár a kísérlet bevezetéséről több tájékoztató is elhangzott, a tanárok kétkedéssel fogadták a hírt. …”

6.p.”A kisterenyei gimnázium bejárata előtt napoznak tízpercben a lányok. A szorgalmasabbak azonban míg itt is tanulnak. Fotó: Céhmester Erzsébet.”

7.p.”Röplabda – Kisterenye két győzelemmel kezdett”

„…Kisterenye – Zp. Építők 3:0”

Nógrád XXVI. évf. 282. szám 1970. december 2.

5.p.”A lépcsőnek ütközött Kisterenyén ez a személygépkocsi, amelynek vezetője helytelenül választotta meg a sebességet. Kanyarodás közben a lépcsőnek ütközött, s az eredmény: súlyos sérülés és jelentős anyagi kár.”

7.p.”Igazi szélsőink nincsenek!”  -  Dávid Róbert  -

„10. Kisterenyei Bányász 15  5  4  6  18:14  14.

Így zárta az őszi idényt a Kisterenyei Bányász NB II-es labdarúgócsapata. Az 1970/71 évi bajnokságban az 7-8. hely megszerzését tűzték ki célul. Tavasszal tehát van mit javítani a mérlegen. Ősszel 8 alkalommal idegenben, 7-szer hazai pályán küzdöttek. A csapatban 17 játékos szerepelt. …

… A leggyakoribb összeállítás: Horváth, Király, Bibók, Orosz – Gaiger, Márton – Vanya, Boskó, Tarlósi, Nagymajdon, Taliga.

A szakosztályvezetők szerint a legjobb csapatrész a közvetlen védelem volt. A legszínvonalasabb mérkőzést az Esztergomi Vasassal (0:0) vívták. Nagy hazai siker: Kisterenye – Nyíregyháza 5:0, Idegenben: Borsodi Bányász – Kisterenye 1:4 …

…A hazai góllövőlista élmezőnye: 1. Nagymajdon 8, 2. Tarlósi 5. 3. Vanya 2 góllal …

…Az elmúlt héten még tartottak  levezetőedzéseket. Ezen a héten bográcsossal fűszerezett összejövetelen elevenítik fel az őszi idény eseményeit és megbeszélik a tennivalókat.”

8.p.”Kiállításokat rendeznek”

„Kisterenyén a gimnázium KISZ-klubjában folyamatosan kiállításokat rendeznek. Eddig két kiállítás anyagát tekinthették meg a diákok. A megyei fotóklub gazdag anyaggal szerepelt, és sor került a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház képzőművész szakkörének bemutatkozására is. A kiszesek most úgy tervezik, hogy a helyi művelődési otthonban működő képzőművész szakkör tagjainak alkotásaiból rendeznek kiállítást.”

Nógrád XXVI. évf. 113. szám 1970. május 16.

8.p.”Ünnepelj velünk – Kisterenyén”

„A KISZ Salgótarjáni járási bizottságának rendezésében vasárnap, május 17-én lesz Kisterenyén az ’Ünnepelj velünk’ kulturális bemutatók járási szintű találkozója. A községi bemutatókon legeredményesebben szereplő öntevékeny ifjúsági csoportok és szólisták kisterenyei bemutatóján 180 szereplő vett részt. A járás legjobb kamarakórusai, szavalói, irodalmi színpadai és táncosai közül külön is említésre méltó a sóshartyáni fiatalok lakodalmas nép játéka és a lucfalvi kamarakórus szlovák népdal összeállítása. …”

Nógrád XXVI. évf. 92. szám 1970. április 21.

3.p.”Leninre emlékeznek – Kisterenyei diákok túrája”

„Lenin születésének 100. évfordulóján két kiemelkedő rendezvényre is sor kerül a salgótarjáni járásban. …

…A kisterenyei gimnázium KISZ-szervezete és tanári testülete kétszáz középiskolás részvételével Lenin emléktúrát rendez a centenárium napján Karancslapujtő és Karancsberény között. A túra résztvevői Leninről szóló kérdésekre válaszolnak a kitűzött állomásokon és menet közben virágkoszorút készítenek. Az emléktúra így készült koszorúját a többivel együtt helyezik el a karancsberényi partizánmúzeum emléktáblájánál. A túra végén kis ünnepséget tartanak, amelyen kilenc kisterenyei gimnazistának és két pedagógusnak adják át az Országos Természetjáró Szövetség Kéktúra jelvényét.”

7.p.”Játékvezetői segédlettel döntetlen”   -  Győri László  -

„Kisterenyei Bányász – Borsodi Bányász 1:1

A Kisterenye nagy lendülettel és becsvággyal kezdett. …”

8.p.”Kigyulladt a gépkocsi”

„Közúti baleset történt Kisterenyei területén a benzinkútnál. Egy ZIL tehergépkocsi, amelyet K. B. vezetett a vizes útfelületen megcsúszott és felborult. A gépkocsivezető szerencsére nem sérült meg, a kár azonban tetemes: mintegy 60 ezer forint. A tehergépkocsi keresztbe állt az úton, úgyhogy a forgalom terelőúton bonyolódott le addig, amíg fel nem állították a felborult járművet. A vizsgálat folyik.”

Nógrád XXVI. évf. 18. szám 1970. január 22.

6.p.”Népművelési élet a salgótarjáni járásban”

„…Elsősorban az úttörők és KISZ-fiatalok körében fejtenek ki előkészítő munkát a nagy ünnepek eszmeisége jegyében. … Kisterenyén … tartanak kiemelt szintű ünnepségeket. … Ezenkívül május 1-én Kisterenyén járási ünnepséget rendeznek, a népi együttesek szereplésével. E napon, délelőtt az együttesek felvonulásával, délután pedig bemutatókra kerül sor. Fellépnek: Kazár, Nádújfalu, Nagybátony, Lucfalva, Homokterenye és Karancslapujtő művészeti csoportjai. …”

8.p.”Hírek”

„-Felmérik a községi tanácsok kulturális, ideológiai, irányító és ellenőrző tevékenységét Karancslapujtőn és Kisterenyén az év első felében. …”

Nógrád XXV. évf. 256. szám 1969. november 3.

3.p.”Felszabadulási hét Kisterenyén”

„Felszabadulásunk ünnepének méltó megrendezése érdekében jelentős esemény zajlott le tegnap Kisterenyén.

A területi pártbizottság kezdeményezésére az alapszervezeti párttitkárok, tömegszervezeti vezetők, kultúrmunkások részvételével kidolgozták a felszabadulási ünnepi hét programtervet. Szilágyi Gábor, a területi pártbizottság titkára előterjesztésére elfogadták, hogy december 15-től december 21-ig milyen megmozdulásokkal tegyék emlékezetessé a legnagyobb ünnepünket. Újszerű ebben az elgondolásban az, hogy a december 21-i főünnepség- ezen a napon szabadult fel Kisterenye – kivételével – amikor nagyszabású kultúrműsorral egybekötött ünnepi estet tartanak, a többi rendezvény közvetlenül a helyi események megörökítése és az azóta megtett út reprezentálását szolgálja. Így érdeklődésre tarthat számot a különböző üzemek eredményeit dicsérő oklevelek kitűntetések, emléklapokból álló kiállítás, a Kisterenyén 1945 óta épült létesítmények makettekből összeállított sora, a felszabadulás tényeit megörökítő dokumentum-kiállítás. Az úttörők 45-ös esztendők közéleti embereivel, a KISZ-korosztályú fiatalok pedig a lőrinci szovjet alakulatokból látott harcosokkal rendeznek baráti találkozót.”

7.p.”Meglepő vereség Kisterenyén”

„Papp J. SE. – Kisterenyei Bányász 1:0

Kisterenye, 1000 néző

…A határtalan lelkesedéssel küzdő vendégcsapat rászolgált a győzelemre, a hazai csatársor sokat ügyetlenkedett. …”

Nógrád XXV. évf. 128. szám 1969. június 6.

6.p.”Találkozó Kisterenyén”

„A Magyar Tanácsköztársaság védelmében a Tanácsköztársaságra törő burzsoá intervenciós csapatok ellen ötven évvel ezelőtt súlyos harcok folytak Kisterenyén és környékén. Az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottsága és a KISZ szervezésében tegnap Kisterenyén a fél évszázaddal ezelőtti harcok résztvevői, az egykori Vörös Hadsereg veteránjai és népköztársaságunk ifjú katonái találkoztak Kisterenyén a Népkertben, ahol felidézték a hősi harcok emlékét.”

8.p.”Hírek”

„-A nagybátonyi állami zeneiskola az idei tanévben megnyílt kisterenyei fiókintézete most rendezte meg az első nyilvános növendék hangversenyét Nagybátonyban. A színvonalas koncert Radicsné Baranyai Marianna és Ángyán Károly tanárok értékes művészi és pedagógiai tevékenységének, valamint a tanulók átlagon felüli szorgalmának és fejlődésének eredménye.”

Nógrád XXV. évf. 76. szám 1969. április 2.

1.p.”KISZ-fogadalomtételi ünnepség – Gazdag program április negyedikén”

„…A salgótarjáni járásban Kisterenyén és Nagybátonyban lesznek összevont fogadalomtételi ünnepségek. …”

Nógrád XXV. évf. 6. szám 1969. január 9.

6.p.”Átcsoportosítás a bányáknál”

„A Nógrádi Szénbányáknál az1969. évi tervnek megfelelően megtörtént a munkaerő átcsoportosítás. A kisterenyei Csiga, Pócsháza, Ujlak és Tordas aknaüzemekben megszüntették a széntermelést és ezzel felszabadították az egyéb külszíni létesítményeket, többek között beszüntették az osztályozó üzemelését.

A felszabaduló létszámból mintegy 200 főt a Nagybátony Bányaüzemhez telepítettek át, ahol az idén naponta 16 vagon szénnel többet kell termelniük. Hetven dolgozót helyeztek át kiegészítő tevékenységre a kisterenyei, illetve a nagybátonyi gépüzemhez. A létszám egy rész egyenlőre még a régi üzemnél végez munkát, ugyanis a bányák kiszerelése, az anyag összegyűjtése hosszabb időt vesz igénybe. A kisterenyei szénosztályozóra szállított korábban több mizserfai aknaüzem is. Ők a jövőben, az utolsó negyedévben ismét üzembe helyezett gyulai osztályozóra szállítanak majd, innen elégítik ki ugyanis a jövőben a vállalatok osztályozott szénigényét, többek között, a két salgótarjáni üveggyárét is.”

6.p.”Hírek”

„-Vetélkedő lesz vasárnap Kisterenyén. A Hősök nyomában elnevezésű szellemi-politikai vetélkedő salgótarjáni járási döntőjét vasárnap rendezik meg Kisterenyén, ahol a jubileumi évfordulóból három tanintézeti és öt területi KISZ-szervezet fiataljainak csoportja versenyez egymással.”

Nógrád XXIV. évf. 256. szám 1968. október 31.

1.p.”Kisterenye nagyközség”

„A vonattal érkező vendégnek elsőként az ősz nagyszerű színeiben játszó Népkert tűnik a szemébe, amelynek sétányain az elmúlás is a természet szépségeit árasztja. A csodálatos parkban áll az öreg kastély, amelyet gróf Gyürki Pál építtetett a múlt század közepén. A kastélyban székel most a pártbizottság és a KISZ- bizottság, valamint a kisterenyei Vörös Csillag (Október? - Á -) Tsz irodája. A múltat idézi, s az idők változását mutatja a park kies környezetéhez alkalmazkodó kastély épület.

Kép később. :(

„Kisterenye nagyközség”

Nógrád megye nem dicsekedhet községei méretével, hiszen jobbára kisközségei kapaszkodnak egymáshoz a hegyektől szabdalt vidéken. Néhány kivétel azonban akad, és ezek közül is az egyik legnagyobb: Kisterenye. Szinte kíváncsi rá az ember, hogy a hét-nyolcezer lelket számláló község neve elé miért biggyesztették oda a ’kis’ szócskát. Mekkora lehet vagy lehetne akkor ’Nagyterenye’?

A község nagysága azonban nemcsak kiterjedésén, lakóinak számán, hanem jellegén, fejlettségén is lemérhető. Sokoldalú, kulturált az élet, mint akármelyik kisvárosban.

Mezőgazdaságát négy szerv, intézmény is képviseli. A Vörös Csillag Tsz, a Kisterenyei Állami Gazdaság, a gépjavító állomás, valamint a Kisterenye és Vidéke Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítési szövetkezet.

A termelőszövetkezet és az állami gazdaság évek óta nehézségekkel, gondokkal küzd, az fmsz és a gépjavító állomás viszont szépen virágzik, s az utóbbi tavaly elnyerte az élüzem címet, és az idén is jól halad a követelmény teljesítésével. Akik azonban a földet birtokolják, meg kell küzdjenek a mostoha természeti viszonyokkal. Nem véletlen, hogy itt a múltban is nagyobbára juhot tenyésztettek.

Ipari üzemekben nem bővelkedik. Az ipari munkással 70 százaléka a községen túl keresi boldogulását. Az itthon lévők nagyobbára a fűtőházban, a ktsz-ekben, a váci kötőüzem helyi részlegénél, a gyermekruha-üzemben vagy a háziipari szövetkezetnél dolgoznak. A helybeli bányászat ma már nem játszik szerepet.

Van bölcsődéje, két óvodája, általános iskolája, gimnáziuma, művelődési háza, sokoldalú kereskedelme, amely három vállalt versengését eredményezi. Az egészségügyi ellátását két körzeti orvos biztosítja. A község kiterjedését csak növeli, hogy számos puszta és telep is tartozik hozzá – így: Rákóczitelep, Szupatak, Pusztamárkháza, Világos-puszta, Bikkvölgy-puszta, Koplaló-puszta és Gyula-telep.

A község nagy létszáma és kiterjedése miatt jutottuk olyan elhatározásra, hogy egy hónapon belül ismét ellátogatunk, és akkor a külső ’perifériák’ gondjait, problémáit jegyezzük fel. Most pedig megállapodunk a tulajdonképpeni község, a ’belváros’ ügyeinél. A csaknem nyolcszáz éves község mai hétköznapjai is bőven kínálnak feljegyeznivalót.”

„Aggodalmas tervek”

-A számla, már megint a számla…

Így dohogott Kántor János a Vörös Október Termelőszövetkezet elnöke. Hosszú idő óta, szinte naponta érkeznek az 5-8-10 ezer forintos számlák a gépjavító állomásról. Mégsem a javítókat szidta. A hegyek miatt háborgott, amelyek hihetetlen gyorsasággal koptatják, törik a gépeket, alkatrészeket.

-Ha sikerül, néhány év múlva kifogunk a hegyeken – mondta később. – Készül a talajvédelmi tervünk. … Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet most készíti a kiviteli terveket. Jövőre aztán hozzálátunk a közös gazdaságban a területrendezéshez, a talajjavításhoz, az erózió megfékezéséhez.

Azért egy kis aggodalom már most akad, s bizony nem is alaptalan. A komplex talajvédelmi terv – ahogy előzetesen elszámolta – csaknem hatmillió forintba kerül. Igaz, ennek nagy részét az állam vállalja. Ám mintegy egymillió-nyolcszázezret, a szövetkezetnek kell előteremtenie.

-Komoly megterhelést jelent ez a gazdaságnak – jegyezte meg gondterhelten, Kántor János – Még úgy is, hogy öt éven át kell törlesztenünk…

A Vörös Október ugyanis mindig állami támogatással tudott csak boldogulni. A földek, s így a hozamok is gyengék. Arra sincs túlságosan sok lehetőség, hogy segéd- illetve melléküzemek jövedelmével pótolják a pénzt. S most az ártámogatás is kevesebbet jelent Kisterenyén, mint korábban a dotáció.

Tartanak a szövetkezetben attól, a nagyszerű terv szertefoszlik, mielőtt hozzálátnának a megvalósításhoz.”

„Kislány a kultúrházban”

„Nagy feladatot vállalt magára Rákos Ilona, aki három éve érettségizett a gimnáziumban, amikor helyettesként a kultúrház élére került. Törékeny kis gyermeknek tetszik még, és nagy lelkesedéssel irányítja a kultúrház sokoldalú életét. Nemrégiben bonyolították le a kisterenyei kulturális hetek gazdag programját, most pedig a nagy történelmi évfordulóra készülnek.

Készülődik az irodalmi színpad dr. Szomszéd Imréné irányításával, nagy az élet a nyugdíjas klubban, gyakorol a citerazenekart, tanulják a fonóházi jelenetet, amelynek 14 évtől 70 éves korig akadnak szereplői. Szervezik az ifjúsági klubot.

S az ifjú vezető helyettes egyidejűleg be is szeretne iratkozni a debreceni tanítóképző népművelő és könyvtáros szakára. Fiatal még és lelkes. Úgy érzi, megtalálta azt a pályát, amely egyéniségének legjobban megfelel. Eredetileg jogásznak jelentkezet, szerencsére nem vették fel. Pályát tévesztett volna. Hiszen már a gimnáziumban is tanulmányt írt Kisterenye kulturális hagyományairól.”

„Borkóstoló a javából”

„A kisterenyei borkóstoló egyike a legvonzóbb pincéknek. Korszerű, szép és tiszta, a berendezés és a sok jó bor vonzza a látogatót. Katona Julianna csapos szerint, aki jelenleg a vezetőket is helyettesíti, már ebben a hónapban csaknem negyvenezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Sokan felvetik azonban, hogy a sajtos rúdon, sóskockán, konzerveken kívül frissen sült kolbászt-hurkát, pecsenyét is árusíthatnának. Kiváló borkorcsolya lehetne az. Esetleg a helybeli termelőszövetkezettel is társulhatnának, mert a pecsenyesütővel a lakosság és az átutazók igényének tennének eleget.”

A képen látható kisbíró, Kis József, Nagybátonyban dolgozó fiatalember csak alkalomszerűen akasztotta nyakába a dobot. A szüreti felvonuláson és mulatságon játszotta el ezt a szerepet. A község igazi kisbíróját Olajos József már hetvenéves, és őt adta kölcsön hivatalt tölt be egyébkén Józsi bácsi, négyórás munkakörben ő kézbesít a külső perifériákra és ő dobolja ki a községben a hirdetményeket, mert a hangos bemondó, mint annyi más helyen, Kisterenyén sem működik.”

„Három orvosi körzet”

„Jövőre új körzeti rendelő építését kezdik el, s megnyílik a fogorvosi szakrendelő is. Így már három orvosi körzete lesz Kisterenyének. Végre megnyugtató módon megoldódik a nagyközség egészségügyi ellátása. A terenyeiek nagyon bíznak: az új orvosra sem kell majd annyit várniok, mint ahogy most tették. Két éve, hogy meghalt a község köztiszteletben álló orvosa, dr. Laci Pál, ám megüresedett helyére hiába várták az új orvost. Felújították az orvosi rendelőt, a lakást is. Ráköltöttek 400 ezer forintot, hátha gyorsabban akad jelentkező. Bizony így is két év kellett ahhoz, hogy újra orvosa legyen a második körzetnek is.”

„Tiszta vizet a pohárba.”

„Jövőre megkezdik a törpe vízmű építését Kisterenyén, Király András a községi tanács elnöke, Várszegi József, a vízműtársulás titkára, megy akinek csak szóba hoztuk az ügyet, egyértelműen bevallották: évszázados átoktól szabadult meg a község. Ha megalakul a vízműtársulás, megkezdődik a munka is, hogy tiszta, jó vizet szolgáltassanak a vezetékek, közkutak.

Most mindettől még messze vannak. A község 38 közkútjából mindössze négy ad iható vizet. Vannak lakótelepek, ahol a vezetékrendszert kiépítették, csak éppen vizet nem szállítanak a csövek. A bisztróban panaszolták: lajttal hordják a főzéshez, a mosogatáshoz szükséges vízmennyiséget.

De nemcsak a szomjúságtól szenvednek, bosszankodnak az emberek. A gyorsabb haladásnak, a városiasodásnak is gátja a kevés víz. Nem építenek korszerű, emeletes házakat – pedig a terenyei lakásgondokon sokat enyhítene egy szövetkezeti lakásakció – mert a kommunális létesítmények víz nélkül el sem képzelhetők.

Végre megoldása felé halad a vízügy Kisterenyén. Igaz sokat lótnak-futnak a község, a társulás vezetői, a nagy ügy névtelen aktívái. Ám gond is adódik közben, amelynek megoldásához a helyiek ereje kevés. A 20 és fél kilométeres vezetékből annyit kell megépíteni, hogy megoldódjék a község vízellátása – 3 és fél kilométeres szakasz Salgótarjánnak is szállít vizet. Mivel a megyeszékhelyről van szó, a 3 és fél kilométeres csővezeték építési költségét viselje a megyei tanács.

Ezt kérik a terenyeiek: a 12 millióból, amibe az egész kerül. Így is marad rájuk bőven. Ám ha a kérésük teljesül, a lakosság hozzájárulását a vízhez, ezer forinttal csökkenthetik. Az 1500 forintot bizonyára könnyebben fizetni tudják a kispénzűek, a nyugdíjasok is. Mert most a két és fél ezer forint bizony jó pár embert visszariaszt attól, hogy csatlakozzék a társuláshoz.”

„Keressenek megoldást”

„Legalább háromszáz óvodás korú gyermek van Kisterenyén, s jó ha nyolcvanötnek helye akad a falusi meg a bányatelepi óvodában. Molnár Józsefné és Bódi Józsefné, a két vezető óvónő erősítette ezt, s közben arról beszélek, hogy emiatt egyre-másra utasítja el a dolgozó mamák gyermekeit is.

-Hogyan lehetne hát valamennyire enyhíteni a gondot?

Bódi Józsefné azonnal kész volt a válasszal:

-Nekünk egy új óvoda kellene… Mert a régi bányai lakás, ahol most vagyunk, nemcsak szűk, hanem az egészségügyi követelményeknek sem felel meg…

Molnár Józsefné azt mondta:

-Talán huszonöt férőhellyel megoldanánk a legsúlyosabb gondjainkat… De a végleges megoldás az új óvoda lenne.

Már számoltak is. Legalább kétszázezer forintos segítség kellene, hogy elkezdődjön a munka. A többit hozzáadnák társadalmi munkával a szülők. De a járási és a megyei tanácson egyáltalán nem biztatták a terenyeieket, amikor az óvoda szóba került.

Mi legyen hát a megoldás, addig még megépül az apróságok korszerű, szép otthona?

A két óvónő elmondta. Érdemes rájuk figyelni.

-A bölcsőde… Csak kevés gyermeket visznek oda… Az óvodásokkal jobban benépesíthetnénk…”

„Mechanizmus a könyvesboltban”

„Nagy forgalomnak örvendett korábban is a könyvesbolt, de az új mechanizmus megkétszerezte a bevételt. Az önálló kezdeményezések lehetőségeivel élve, a könyveken kívül tanszereket és hanglemezeket is árusínak.

-Melyek a legkeresettebb könyvek – kérdezzük Király Andrásné boltvezetőt.

-Rejtő a kedvenc. Azonkívül jól fogynak az ifjúsági és a szépirodalmi könyvek.

És a hanglemezek közül?

-A táncdalfesztivál dalait keresik. Sorrendben a Kislány a zongoránál, A csongrádi kisbíró unokája, az Erdő mellett laktunk sokáig és a Fehér sziklák vezetnek. …”

„Eltűntek a babák”

„A község egyik legérdekesebb lakója Kómár Sándorné. Gyermekkora óta foglalkozik népművészettel, és ma is szebbnél szebb remekek díszítik vitrinjeit. Babákat készít. Palóc népviseletbe öltöztetett babákat. Díjazott alkotása is van, a Kisterenyei kendertörő asszony. Másik két munkáját, a Vizslási lányt és Vizslási menyecskét gyártásra is elfogadta a zsűri, de a két alkotás nem sokkal az elbírálás után szőrén-szálán eltűnt. Hiába keresi Kómár Sándorné, sem a fővárosi HISZÖV, sem a község illetékesei nem tudnak elfogadható magyarázatot adni a két alkotás hollétéről. A csalódás annyira letörte Kómárnét, hogy azóta csak magának alkot, munkái a vitrinjében maradnak. Jó lenne, ha szép népművészeti munkáira felfigyelne a múzeum.”

„Ifjúsági ház kellene”

„A területi KISZ-bizottság nyolc alapszervezetet fog össze, s a KISZ-tagok száma megközelíti a félezret. Annak ellenére, hogy a diákok, a mezőgazdasági és ipari üzemek fiataljainak programját rendkívül nehéz egyeztetni, a szervezeti élet igen élénk. Érmes tánccsoport működik a gimnáziumban, sikerrel szerepel az irodalmi színpad.

A fiatalok bizonyára még eredményesebben tevékenykednének, ha segítséget is többet kapnának. Elsősorban ahhoz, hogy a KISZ-bizottságnak meg az alapszervezeteknek megfelelő otthonuk legyen. Farkas István, a KISZ-bizottság titkára panaszolta: az alapszervezetek közül ötnek nincs saját otthona. A szűkre szabott költségvetés miatt gondot okoz a tüzelő beszerzése, s egynémely alapszervezetnek a lapokról, folyóiratokról is le kellett mondania. Mondják, annak idején a KISZ-bizottságot kísérletképpen hozták létre. Az elmúlt évek bizonyítják az elgondolás helyességét. Annak azonban nem lesz sikere, hogy  KISZ-szoba híján, anyagiak nélkül fogják össze az alapszervezetek a fiatalokat. Sokkal nagyobb népszerűségnek örvendene a fiatalok körében az ifjúsági ház. Életre hívásában bizonyára sokat segítenének a lelkes fiúk és leányok.”

„Ünnepre készülnek”

„Kisterenye emlékezik. A Tanácsköztársaságra, a vöröskatonákra. A ma is élőkre: Bodor Jánosra, Szomszéd Jánosra, Ágasvári Sándorra. A holtakra, akik elestek a harcban.

Kisterenyén önálló munkászászlóalj alakult 1919-ben a Tanácsköztársaság védelmére. Itt ütköztek meg a Csente-dűlőben a betolakodókkal. Az 50. évfordulót méltóképpen ünneplik. Mizser Béla, a területi pártbizottság titkára arról beszélt, december végén karcsú emlékoszlop szökken a magasba azon a helyen. A tízméteres kőoszlop lesz az emlékeztető: a terenyeiek vérrel fizettek az új házakért, iskolákért, a kövezett utakért, mostani szép világunkért.”

Az oldalban található cikkeket Lakos György, Román Dénes és Vincze Istvánné írta, a felvételeket Román Dénes készítette."