Nógrád XXVIII. évf. 71. szám 1972. március 24.

8.p.”Kisterenyei tervek”

„Ebben az esztendőben közel egymillió-nyolcszázezer forintot költ a Kisterenyei Nagyközségi Tanács az utak, hidak fenntartására, javítására, rendbetételére.

Ez annál is inkább fontos munka, mert a jelölő gyűléseken nagyon sokan vetették fel, hogy Kisterenyén rosszak az utak, hidak. A végrehajtó bizottság javaslata alapján a tanácsülés úgy döntött, hogy ebből az összegből a következő hónapban felújítják a Dobó, József Attila, Sallai, Ady, Lenin, Árpád, Csillag, Hámán Kató, Szabadság, Abonyi, Madách, Petőfi és Széchenyi utat. Az utakon kívül elvégzik a Rákóczi-telepi, Kazár-patak hídjának javítását is.

A munkálatokat a tanács már lekötötte az útkarbantartó költségvetési üzemnél, amely vállalta a feladatot.”

Nógrád XXVII. évf. 161. szám 1971. július 10.

7.p. Akik a vártnál jobban szerepelnek"   -  Dr. Jaeger Ede  -

"Kisterenyei Bányász - St. Üveggyár

Az NB II-es röplabda bajnokság tavaszi idénye befejeződött. A megye öt NB-s csapata közül a vártnál jobban szerepelt a Kisterenyei Bányász együttese. ...

...A helyezéssel elégedettek. Molnár László edző elmondotta, hogy a pillanatnyi játékosállomány miatt új csapatot kellett építeni. A megfelelő ütőerőt sikerült biztosítani, de hiány van előkészítőből és feladóból. Az előkelő helyezés megszerzésében döntő szerepet játszott, hogy a csapatszellem kifogástalan. Zsidai, Szabó és Kovács beváltotta a szerepléshez fűzött reményeket. Időnként kitűnő játékkal rukkoltak ki, bár egy-egy teljesítmény után váratlanul visszaestek. Hazai mérkőzéseken a várakozásnak megfelelően, idegenben gyengébben szerepeltek.

Nem tartanak nyári szünetet. Heti két edzésen vesznek részt, a látogatottság megfelelő. Örvendetes, hogy ősszel már Tóthné és Szomoráné is a csapat rendelkezésére áll. Remélik, hogy Rékasi is formába lendül. Felkészülésüket szolgálja, hogy augusztus 6-8 között a szlovákiai Zólyomban nemzetközi tornán vesznek részt. Kisterenyén augusztus 15-én Mátra Kupa viadalt rendeznek. Augusztus végén Szegeden indulnak versenyen. A csapatot szeretnék úgy összekovácsolni, hogy izgalom nélkül elkerüljék a kiesést. Eben bízik Molnár László edző és Vaspál Vilmos szakosztályvezető."

8.p."Kisterenyei pillanatok"   -   Koós Kálmán   -

"Mi, kisterenyeiek nagyon szeretjük községünket. Örültünk neki, amikor megkapta a nagyközségi rangot. Évről évre forgalmasabb a közlekedése, jobb az ellátás. Egyre több ház épül. A régi község körül új települések keletkeznek, korszerű vízellátással, modern, nagy ablakos, szép épületekkel. A Mátra hegység vonulata pedig szépen koronázza a települést.

A sok új és szemmel látható fejlődés mellett, vannak még gyors segítségre szoruló dolgok. A Kossuth Lajos utca szinte minden pontja 'SOS'-t kiált. A vízlevezető árkok gondozatlanok, az úttest söpretlen. Holott a Kossuth Lajos út Kisterenye legforgalmasabb útvonala.

Az is nagyon várjuk, hogy a kastélyépületet mielőbb rendbe hozzák, mert külső falai omladoznak és az eső minden oldalról mossa. Említést kell még tenni az állomás felé vezető Lenin útról. Az út hosszának egyik fele hepe-hupás földút. Fontos volna a híd bővítése, amely már szűkösnek bizonyul. Sok helyütt sárosak még Kisterenyén az utcák. Közös összefogással és a tanács irányításával, segítségével minden bizonnyal szebbé, rendezettebbé tudnánk tenni községünket."

Nógrád XXVII. évf. 150. szám 1971. június 27.

8.p.”Átvették a téglagyárat”

„A kisterenyei és szupataki tsz társulásos alapon átvette a Mályi Téglagyár Kisterenyei gyáregységét. A gyár termelési terve, munkaszervezettsége azzal, hogy a téglagyárat a tsz-ek vették át, nem változik.

Az idén hétmillió téglát terveznek, ebből a lakosságot látják el, de innen kap téglát a szupataki építőbrigád id. A téglagyár átvételekor a gyári dolgozók nyugtalankodtak, mert nem ismerték, mi lesz a sorsuk. A tsz-ek gondoskodnak arról, hogy biztosítják a munkát és a munka után a megfelelő keresetet.”

8.p.”Hírek”

„-Negyven asszony Kisterenyéről. A kisterenyei Vörös Október Tsz nőbizottsága június 26-án, szombaton egész napos autóbusz-kirándulásra vitte a szövetkezet negyven asszonyát. Az asszonyok Mezőkövesden a Zsóri-fürdőben töltötték a napot.

-Kijavították a hidat. Kisterenyén a Dobó út egyetlen hídja rossz, balesetveszélyes. A hidat kijavították a lakók nagy örömére.”

Nógrád XXVII. évf. 104. szám 1971. május 5.

4.p.”Nincs titkos módszere – Nyugdíjasan is hivatást teljesít”   -  Osgyáni Lajosné  -

„Kisterenyén, a szövetkezeti könyvterjesztők, vagy ahogy a köztudatban élnek: bizományosok közül legrégebben és legeredményesebben dolgozó, sok tapasztalattal rendelkező és nagyon ismert könyvárusító Bazsó Ferenc.

Az 59 éves nyugdíjas vasutas 20 évvel ezelőtt kezdte a könyvterjesztést Kisterenyén. A fűtőháznál dolgozott, egyben a munkahely párttitkára volt. …

…Rendszeres vevői vannak a község területén működő valamennyi üzemben, a környező bányatelepeken, s jelentős mennyiségű könyvet értékesít Jánosaknán, a fehérneműgyárban.

A múlt évben 80 ezer forintot forgalmazott. Vásárlói között szép számmal akadnak, akik előfizettek a különböző sorozatokra, vagy részletfizetésre vásároltak könyveket.

A Világirodalom remekeire kezdettől szervezett gyűjtőket, most a negyedik ’folytatás’- ra 24 előfizetője van.

Emellett keresettek a különböző lexikonok. Új magyar lexikon, Kislexikon valamint Mikszáth Kálmán, Németh László, Dosztojevszkij és Solohov művei. …

…Naponta többször megrakja kis aktatáskáját, kerékpárra ül és gyakran célja előtt, útközben eladja a táska tartalmát. Már megszokta, hogy naponta megszólítják: ’Feri bácsi, álljon meg!’A Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat igazgatója nemrég levélben kérte meg, hogy kiemelkedő könyvterjesztő munkája módszeréről számoljon be. Árulja el ’titkait’, írja le tapasztalatait.

Feri bácsi gondban van. Tulajdonképpen nincs ’direkt’ módszere, hosszú évek során pusztán így alakult. Amikor elkezdte – látva, hogy nem megy a könyvterjesztés - egyszerűen példát akart mutatni, hogy lehet ezt jól is csinálni. Ez a példamutatás már húsz éve tart a nyugdíjas ember napjait színesebbé, tartalmasabbá teszi. Kívánjuk, hogy még hosszú ideig szerezzen örömet vásárlóinak!”

(Kopppány György felvétele)

6.p.”Napi postánkból – Kié volt a híd, ki a felelős?”  -  Szőke József és Sándor Tibor jelenti Vizslásról  -

„Sok vizslási lakos dolgozik a kisterenyei vegyesüzem és a nagybátonyi gépüzem kisterenyei telepén. A rövid távolság és a jó idő beálltával többen kerékpárral, vagy gyalog tesszük meg azt a két-három kilométernyi útszakaszt munkahelyünkre és vissza.

Ennek a rövid útszakasznak azonban van egy szépséghibája, ami egyben nagy baleset veszély forrása is.

Az úton régen volt egy híd, betongyűrűkből, mely a Tekevölgyből engedi át a vizet a vizslási patakba. Már egy esztendeje, hogy a nyári eső teljesen elmosta a hídról a földet, a víz kiforgatta a betongyűrűket. Azóta a híd helyén három-négy méter mély szakadék tátong négy-öt méter szélességben.

A baleseti veszély miatt fordulunk a szerkesztőséghez. Azt kérdezzük a nyilvánosság előtt: kié volt a híd, ki a felelős?

Régen kocsiút vezetett erre, sokan motorkerékpárral is közlekedtek rajta.”

7.p.”Röplabda NB II. – SBTC győzelem Kisterenyén”   - Dr. Jaeger Ede  -

„Női eredmények: SBTC – Kisterenyei Bányász 3:1”

Nógrád XXVI. évf. 303. szám 1970. december 29.

8.p.”Az elhordott híd”   - S. L.  -

„Kisterenyén a Sallai utca lakói kéréssel fordultak a községi tanácshoz. Az utcába vezető híd életveszélyes, gondoskodjanak sürgős javításáról. A lakók a tüzelőt, sem már anyagot nem tudnak a hídon átszállítani, aminek egyenes következménye, hogy fáznak. A tanács tudomásul vette a lakók bejelentését – úgy százötven emberről van szó – intézkedett is.

Az elmúlt napokban brigád jelent meg a Sallai út előtti hídnál. Gyors munkába kezdtek. Felszedték a pallót, elhordták az anyagot, s mint akik jól végezték munkájukat, gyorsan továbbálltak. A lakók kérdésére: miért teszik ezt, mikor javítják meg a hidat, a válasz egyszerű volt: azt még mi sem tudjuk!

Viccnek is rossz ez az eljárás. Egy hidat csak így elhordani, elzárni az embereket a külvilágtól!?  A lakók más kérdést tesznek fel: ki ezért a felelős, s mikor büntetik meg a hanyag eljárást elrendelő vezetőt. Igaz, a felelősségre vonás helyett megelégednének a híd megjavításával is. De minél előbb – annál jobb."

Nógrád XXVI. évf. 287. szám 1970. december 8.

3.p.”A kisterenyei panaszok hídja”  - ács  -

„Patak mellett épültek Kisterenyén a Sallai utca lakóinak házai. Az utca lakói panaszkodnak, mert úgy érzik, nem törődnek kérésükkel. Arról van szó, hogy a patakon híd vezet át, amelyen a közlekedés életveszélyes. Nincs korlátja, több palló hiányzik – a deszkák ott hevernek a patak partján. Járművekkel nem lehet közlekedni a hídon, mert a teher alatt beszakadhat a korhadt, régi padlózat. A kijavításra már számtalan ígéretet kaptak, de csak ígéretet. Ott jártunkkor egymásnak adták a szót a Sallai utca lakói. Elmondták egy-egy család hogyan szállította egy napon át kézi kocsival a cementet vagy a követ, mert a fogat nem tudott átkelni a hídon – teljes fuvardíjat fizettek a szállíttatók – s így a terhet le kellett rakni, s több órás nehéz munkával került házhoz az anyag. Több lakó megúnta a hídjavítás ígérgetését és ’magánhidat’ épített a patakon át, háza előtt. Ha idegen jön az utcán és este van, akkor figyelmeztetik is, hogy az alkalmi hídon menjen, mert ellenkező esetben könnyen a patakban találja magát. A hídon egyébként nemcsak a Sallai utca lakói közlekednek, hanem Maconkáról is jönnek gyalogosan munkába vagy vásárolni Kisterenyére s a patakon át vezet útjuk.

A Sallai utca lakóinak más panaszuk is van. Nincs az utcában világítás. Az utcában egyébként dagasztani lehet a sarat. Szinte valamennyi házból több gyerek jár iskolába. Mondani sem kell, sárosan érkeznek oda. A lakók már azt is vállalták, hogy szívesen lesalakozzák az utat, csak adjon a tanács fogatot. Hiába volt a felajánlás, fogatot nem kaptak. Már levelet is akartak írni a ’felsőbb szervekhez’ amikor a helyszínre érkeztünk és mi jegyeztük le a panaszaikat.”

Nógrádi Népújság XVII. évf. 51. szám 1961. június 28.

6.p. „A nyomtatásos figyelmeztetést Kisterenyén olvashatjuk az Erzsébet utca torkolatánál, s kedvünk támadt közelebbről is megvizsgálni azt a hidat, amely az életre való veszélyességével nem egyedülálló, illetve omladozó jelenség a megyében. Ez a híd a községi vágóhídhoz vezet, s amint a képen látható, egyáltalán nem látszik különösen veszélyesnek a közlekedésre. A sínvasakon nyugvó pallózat teherbírásának látszó faácsolat, így szabad a találgatás: valami rejtett hibája van-e a hídnak, vagy pedig már régesrégen megjavították csak a figyelmeztetést felejtették el eltávolítani? Akár így, akár úgy áll a dolog, vagy a tábla, vagy a híd ügyében intézkedni kellene a terenyei tanácsnak.”