Nógrád XXVIII. évf. 91. szám 1972. április 18.

3.p.”Nyugdíjastalálkozó”

„Nyugdíjastalálkozót rendeznek szombaton – április 22-én – délután a Mátraaljai Állami Gazdaságban. A találkozónak az az érdekessége, hogy első alkalommal hívják össze a nyugdíjasokat, amióta az egyesült gazdaság megkezdte működését.

A gazdaság vezetői úgy határoztak, hogy a három üzemegységben – Pásztón, Kisterenyén és Zabaron – külön-külön rendezik meg a gazdaságtól nyugdíjba vonult dolgozók összejöveteleit.

A legtöbb nyugdíjasra – mintegy hatvanra – a kisterenyei kerületben számítanak. …”

Nógrád XXVII. évf. 203. szám 1971. augusztus 29.

8.p.”Hírek”

„-Sport egy mondatban. A Kisterenyei Állami Gazdaság dolgozói sakk-, röplabda-, futball- és lövész szakosztály létrehozását tervezik, a szakosztályok tagjai üzemi és más versenyeken is részt kívánnak venni.”

-Oktatás. Több mint 150 dolgozó részére szervezik a különböző politikai oktatásokat a Mátraaljai Állami Gazdaság kisterenyei körzetében. Az oktatás során előadást tartó aktívák részére most továbbképző előadást tartottak.”

Nógrád XXVII. évf. 202. szám 1971. augusztus 28.

8.p.”Egy bölcsődéről”  - Osgyáni Lajosné -

„Önfeledt homokozás.”

Kisterenyén tizenöt évvel ezelőtt nyitották meg a tanácsi bölcsődét. Az eltelt időszak alatt nemcsak a járás, de a megye egyik legjobban működő intézménye lett – nevelési, gondozási, élelmezési szempontból egyaránt kifogástalan munkát végezve.

Nemrég felkerestük a gyermekintézményt, hogy magunk is meggyőződjünk a jó és szép hírek valódiságáról. Villányi Jánosné vezető kalauzolt bennünket, segítségével ismerhettük meg az intézményt, felszereltségét, berendezéseit; az itt folyó életet, eredményeiket, problémáikat. A negyvennégy férőhelyes, mintegy nyolcvan százalékos kihasználtsággal működő bölcsőde helyiségei rendeltetésszerű berendezései megfelelnek az igényeknek. Két átvevő helyiség, egy csecsemő, egy tipegő, egy nagycsoport szoba, két fűthető, üveges terasz, fürdőszoba, betegszoba, valamint mosókonyha, előkészítő helyiségek, raktárak és korszerű háztartási gépekkel felszerelt főzőkonyha áll az intézmény lakóinak, dolgozóinak rendelkezésére.

-Évente jelentős összeget fordítunk szakmai felszerelések bővítésére, gyermekruházatának felújítására, biztosítására – mondja a vezetőnő. Az idén huszonötezer forintot fordítottunk különböző ruházati cikkekre.

Látogatásunk során tapasztalhattuk, hogy valamennyi gondozónő színes, élénk színű munkaköpenyben volt. Ötletesek, szépek, a gyermekek korának megfelelő, a foglalkozási célok által meghatározott játékok. A közelmúltban tartottak nagy sikerű játékkiállítást, szülők, gyermekek egyforma örömére. A foglalkozási anyagokra: füzetekre, gyurmákra, ragasztókra, fűzőkre, új festékekre szintén jelentős összeget fordítanak.

Megnéztük a hét nevelési programját, nevelési céljait. Az anyanyelvi nevelés, környezetismeret, érzelmi-esztétikai nevelés, szokás, kézügyesség és mozgás fejlesztése egyszerű, kedves, a gyermekeknek örömet jelentő feladat megoldását végeztették el a gondozónők. A különböző hangok és zörejek felismerését izgalommal, feszült érdeklődéssel várták a kicsik. …

…A nagyközségi tanács már megterveztette az intézmény teljes felújítását, különösen az épület állagának javítását s a meglévő hiányosságok pótlását. …”

8.p.”Tanácsülés Kisterenyén”

„A Kisterenye nagyközségi közös Tanács tegnap ülést tartott. Napirenden a negyedik ötéves terv végrehajtásának előkészítése érdekében teendő intézkedések megtárgyalása; az 1971 évi költségvetés és fejlesztési alap teljesítése, valamint a nagyközség területén érdekelt, a tanács irányítása alá nem tartozó szervek koordinációs lehetőségeinek vizsgálata szerepet.

A májusi tanácsülésen jóváhagyott pénzügyi és fejlesztési tervek alapján a nagyközségi tanács öt év alatt összesen hatvannégymillió-kettőszázhetvenezer forinttal gazdálkodik. Ebből az összegből kívánják megoldani a fejlesztési elképzeléseiket, biztosítani az intézmények rendeltetésszerű működését, s elvégezni a gazdasági ágazat több jelentős, kiemelt feladatát. A tervidőszak alatt huszonkétmillió forint értékű építési jellegű munka kivitelezésére került sor. Az 1971 évi költségvetés és fejlesztési alap első félévi teljesítéséről szóló előterjesztésből kitűnik, hogy az összbevételeket éves szinten közel ötven százalékban teljesítették. Különösen jó a saját bevételek teljesítése. Problémák a lakosság adóbefizetésénél mutatkoztak, néhány magas adót fizető kisiparos már elérte a nyugdíjkorhatárt, lemondott iparáról. A tanácsülés megállapította, hogy az első féléves gazdálkodás az elfogadott költségvetési terveknek megfelelően történt, mind a bevételi, mind a kiadási tervek teljesítése időarányos. A lakosság közellátása érdekében tett intézkedések egyik legfontosabb feladatának a koordinálási lehetőségek megteremtését tekintik.

Különösen ki kell terjednie a közellátási, közösségi, kommunális létesítményekre és nem utolsó sorban a lakásépítésekre.

Tekintettel arra, hogy az érintett intézmények ez idáig a pénzügyi konkrét lehetőségeket nem tudták ismertetni, újabb tárgyalás összehívását tervezik.”

8.p.”Tanácskozás Kisterenyén”

„A Mátraaljai Állami Gazdaság 2-es számú kerületében Kisterenyén, szakszervezeti bizottsági ülést tartottak. Az ülésen értékelték az első félévben végzett mezőgazdasági munkákat, valamit a szakszervezeti bizottság első hat hónapi tevékenységét, különös tekintettel a párt X., illetve a MEDOSZ VII. kongresszusára. Több értékes hozzászólás között figyelemre méltó a segéd üzemági tevékenység fejlesztését javasoló bejelentés, a téli időszakban történő foglalkoztatás megkönnyítésére.”

Nógrád XXVII. évf. 191. szám 1971. augusztus 14.

3.p.”Az öreg juhász”  - Osgyáni Lajosné  -

„A Mátraaljai Állami Gazdaság kisterenyei kerületében két juhnyáj is található. Az egyiket a hatvanegyedik életévében járó Surányi Józsi bácsi őrzi Dorogpusztán. Éppen delelésre terelte a jószágot, juhászbotja rézkampóját fogva ballagott a ’vonuló’ nyáj után, amikor találkoztunk. Napbarnított, derűs arca nem árulta el, hogy e hónapban már nyugdíjba megy. Annál inkább beszélt arról, hogy életének nagy részét a szabadban töltötte.

-Apám, nagyapám Pétervásárán, majd az Almássy grófoknál, Solymosi bárónál juhászkodtak. Jómagam is tizenöt éves koromban, itt a kisterenyei uradalomban kezdtem el … - mesélte az öreg juhász. Olyan volt ez a mesterség nálunk, hogy apáról fiúra szállt. Ebbe születtünk, ebben nőttünk fel. … Igaz, akkoriban nem nagyon volt munkalehetőség, nem is tudtunk mást elképzelni. …

…-Mióta dolgozik az állami gazdaságban?

-Amióta megkezdődött az állami gazdálkodás. Jó ideig Nagyróton foglalkoztunk a juhokkal, később kerültünk Dorogpusztára. De hol van már a  juhász élete, a régebbi időkhöz képest?

Akkoriban tavasszal elmentek a legelőre a jószágok és csak telelni jöttek vissza. Napokon át hajtotta a birkát a juhász. Hajnal háromtól este kilencig megállás nélkül dolgozott Surányi József. …

8.p.”Hírek”

„-Munkavédelemben első. Tizenhét üzem közül lett első a kisterenyei téglagyár az észak-magyarországi tégla- és cserépipari vállalatok munkavédelmi versenyében.”

Nógrád XXVII. évf. 185. szám 1971. augusztus 7.

8.p.”Húsz mázsa”

„Kisterenyén, a Mátraaljai Állami Gazdaság kettes számú kerületében szerdán befejeződött az aratás. Összesen 832 katasztrális holdon arattak. Búzából több mint 107 vagon terményt takarítottak be, csaknem 20 mázsás holdonkénti átlagterméssel. A 106 katasztrális holdon termesztett őszi árpa 1980 mázsás terméssel, a 185 katasztrális holdon termesztett tavaszi árpa 3710 mázsával szintén megközelítette, illetve meghaladta a 20 mázsás holdankénti átlagtermést.”

Nógrád XXVII. évf. 158. szám 1971. július 7.

3.p.”Aratnak Kisterenyén”  - Osgyáni Lajosné  -

„Tegnap megkezdték az aratást Kisterenyén, a Mátraaljai Állami Gazdaság 2-es kerületében. Demény Jánossal az üzemegység vezetőjével beszélgettünk, sikerült-e kellőképpen felkészülni a nagy munkára?

-A Mátraaljai Állami Gazdaság, összterületének mintegy egyharmada a kisterenyei kerület szántóterülete, 1800 hold. Ebből aratásra vár 545 holdon a búza, 110 hold az őszi árpa, és 190 hold a tavaszi árpa. Azt hiszem nyugodtan elmondhatom, hogy sikerült megfelelően felkészülnünk, időben befejeztük a lucerna második kaszálását, a lekaszált pillangósok kazalba rakva, készen vannak. Végeztünk a kukoricatáblák megmunkálásával is. A 233 holdon termesztett növényt vegyszerrel gyomtalanítottuk – mondja Demény János.

Június 28-án tartottuk a gépszemlét. Valamennyi gép, a szállításokhoz szükséges kocsik rendben vannak. A kerület hét gabonakombájnnal rendelkezik. Ebből egy az évi beszerzés. A szokásos alkatrészhiány az évben nem olyan súlyos, mint korábban. Sokat felújítottak Kisterenyén. Sőt, a legszükségesebbekből némi tartalék is van.

-Előre láthatólag számíthatnak-e kézi aratásra, egyáltalán hogyan állnak a munkaerővel?

-Az aratandó terület kétharmad része enyhén lejtős, kombájnnal aratható. Hozzávetőlegesen negyven holdon tervezünk kézi aratást – magyarázta a kerületvezető. – Munkaerő-, létszámproblémánk nincs. A traktorosokat is ide számítva, 120 főt foglalkoztatunk a növénytermesztésben.

Már bevált módszer, hogy az idénymunkára munkásokat szerződtetünk.

-Az aratást követően, s az aratással párhuzamosan milyen feladatok jönnek?

-Huszonnyolc vagon vetőmag készítése az a nagy feladat, amely kizárólag a kerületre hárul. A Terményforgalmi Vállalatnak 28 vagyon kenyérgabonát adunk át, a többi tárolása a megfelelő követelmények betartásával nálunk történik – így Demény János.

A növénytermesztésben érdekes kísérletezésbe kezdtek. Cukorrépát 49 holdon termesztenek, ebből két holdon hét fajtával próbálkoznak. A cél az, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb, leggazdaságosabb fajtát. Megkezdődött a pillangós területek feltörése, azokon a területeken, ahová őszi gabonák kerülnek, s az arra szükséges területeken műtrágyázunk.

-A várható terméskilátások?

-Nehéz nyilatkozni, mert nagyon vegyes a határ. Jó közepes termést remélünk – mondta befejezésül a kerületvezető.”

Nógrád XXVII. évf. 157. szám 1971. július 6.

3.p.”Értékelték a munkát”

„A Mátraaljai Állami Gazdaság kisterenyei üzemegységében dolgozó női szocialista brigád tagjai a napokban értékelték az eddig végzett munkát. Megbeszélték, hogyan sikerült teljesíteni vállalásaikat. Demény János kerületvezető, Radasovszki Pálné, a szakszervezeti bizottság titkára ugyancsak ott voltak az összejövetelen.

Ahogy Szabó Gáborné brigádvezető elmondotta, a kora tavasszal alakult a közösség és a Március 8. nevet vették fel.  A legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy a néhány hónap alatt jó közösség kovácsolódott össze. Az asszonyok a termelésben, a társadalmi munkában egyformán helytállnak. Munkájuk kedvezően hat az üzemegység eredményeire.

Évek óta megoldatlan gondot jelentett a kerület munkásszállásának, az ebédlő környékének rendezetlensége. Az asszonyok munkája nyomán megszépült a környezet. Ezenkívül a brigád két új taggal is szaporodott. Két növénytermesztő asszony kérte felvételét Szabó Gáborné brigádjába. Most azt tervezik, hogy megszervezik a munkavédelmi őrséget.

Ez segítené gazdasági tevékenységüket, s az asszonyok nevelését is, hiszen így is foglalkoznak, törődnek egymással.

Demény János, a kerület vezetője elismeréssel szólt a brigád tevékenységéről és terveiről is. Hiszen a betakarítás elvégzése után az asszonyok tanulni kezdenek. Többen mezőgazdasági szakközépiskolába, különböző előkészítő tanfolyamokra jelentkeztek.”

7.p.”Nyári kupa”  - Győri László  -

„Lehel Sc – Kisterenye 0:0

Jászberény, 500 néző.

…A nagy szélvihar az I. félidőben a helyi csapatot segítette. Az ügyesen védekező vendégekkel azonban nem boldogultak csatáraik.

Szünet után erős iramú, kemény küzdelem alakult kis. A Kisterenye feljavult, de az eredmény már nem változott. ….”

Nógrád XXVII. évf. 156. szám 1971. július 4.

8.p.”Hírek”

„-Autószerviz Kisterenyén. Autószerviz létrehozásának engedélyezésére hozott határozatot a Kisterenyei nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága. A 21-es műút mellett létesítik a szervizt, ahol kisebb javítási munkákat is elvégeznek.”

-Több mint 120 mázsa gyapjút értékesített a Mátraaljai Állami Gazdaság kisterenyei és zabari üzemegysége. Kisterenyén ezer, Zabaron pedig mintegy 2000 juhot tartanak.”

Nógrád XXV. évf. 14. szám 1969. január 19.

1.p.”Húszmillió beruházásokra – új üzem Kisterenyén”

„Az új évben új üzem alakult a Nógrádi Szénbányáknál, a kisterenyei vegyes üzem. Ahogy a megye szénbányászata fokozatosan és tervszerűen visszafejlődik, úgy növekednek, erősödnek a melléküzemek. Az új üzem tevékenységi területe igen széles skálájú lesz. A fuvarozástól kezdve a fúróüzemen, ládagyártáson keresztül egészen az üdülők fenntartásáig sok minden tartozik majd hozzá. Ma már mintegy 800 főt foglalkoztatnak. Simon Gyulával, az új üzem műszaki vezetőjével beszélgettünk elképzelésekről, a fejlesztésről. A következőket tudtuk meg:

Igen szépek a tervek. Kisterenyén megkezdte termelését az új fűrészüzem, Salgótarjánban ugyancsak dolgozik egy fűrészüzem és a Zagyvai rakodón egy ládaüzem. A kisterenyei és salgótarjáni üzemrészekben az idén mintegy 40 millió forint értékű tervet kell teljesíteni.

Az új vegyes üzem fejlődése összekapcsolódik a Nagybátonyi Szolgáltató Üzemhez tartozó külőnféle vasipari mellékprofilú üzemekével a Vörös Csillag Traktorgyár számára dolgozó traktorkerék- és alkatrész- valamint A Ganz Villamossági Művekkel kooperáló pólustekercs – és alkatrészgyártó üzemmel. Elkészült már a vasszerkezeti csarnok is, ahol villamos kapcsolószekrények gyártását kezdték meg.

A távlati tervben szerepel a további építési fejlesztés. Nyolc csarnoképület lesz itt, amelyeknek a programterve készül már. Ezekben helyezik el a tervezett farostlemez- és bútorlap gyártó részleget. Évi mintegy 40 millió forint termelési értéket várnak tőle. Az építést ebben az évben megkezdik, a tervek szerint részleges üzembe helyezés is lesz. Egy központi fürdő- és öltőző épületet is létesítenek, amely egy műszakban 800 ember számára biztosítja a szociális feltételeket. A kazángyártó csarnok építését is  megkezdik az idén. Ezenkívül a bekötő úthálózat kiépítése, a szennyvízelvezetés szerepel az idei tervben, amire több mint 20 millió forintot fordítanak. A Nógrádi Szénbányák visszafejlesztésével párhuzamosan szeretnék megvalósítani Kisterenyén a felszabaduló munkaerő foglalkoztatását. A terv szerint a kisterenyei ipartelepen mintegy 1800-2000 ember foglalkoztatására készülnek fel 1971 végére. A már említetteken kívül az idén megvalósul a félautomata esztergaműhely is. amelyben nőket is foglalkoztatni tudnak. Létrehoznak egy központi TMK-műhelyt is a volt talbó- és csillejavító műhely helyén. A kisterenyei ipartelep számára a tervek szerint saját erőből biztosítják a szükséges munkaerő betanítását, átképzését. Egyrészt tapasztalatcserével, másrészt szaktanfolyamok szervezésével. Ma még nagyon sok profillal foglalkoznak. Kérdés, hogy a jövőben melyiket érdemes megtartani illetve tovább fejleszteni? Ezt a gazdasági eredmények döntik majd el.”

5.p.”Apróhirdetés”

„Felveszünk egy fő robbantó mestert, egy fő nehézgépkezelői vizsgával rendelkező földkotró (Bagger) kezelőt, kihordó és behordó munkakörökbe férfi illetve női munkaerőt. Jelentkezés a Kisterenyei Téglagyárban a gyárvezetőnél.”

6.p.”Elgázolta a csille”

„Súlyos baleset történt csütörtökön, a második műszakban a kisterenyei Csiga lejtősaknában. A bánya termelését az új évben beszüntették, az ott lévő értékek kiszerelése folyik. A lejtős aknában fenntartást végeztek, és a csillét egy oldaltámasszal támasztották ki. Munka közben az oldaltám kicsúszott, a meddővel megrakott csille a lejtőn elgurult és elgázolta B. R. ötgyermekes, 42 éves vájárt, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak a salgótarjáni kórházba. A baleset körülményeinek tisztázása érdekében hatósági vizsgálatot indítottak.”

6.p.”Hírek”

„-Mátraljai Gazdaság néven egyesült a kisterenyei, valamint a Pásztói Állami Gazdaság. A munkát az idén már együtt végzik.”

Nógrád XXIV. évf. 256. szám 1968. október 31.

1.p.”Kisterenye nagyközség”

„A vonattal érkező vendégnek elsőként az ősz nagyszerű színeiben játszó Népkert tűnik a szemébe, amelynek sétányain az elmúlás is a természet szépségeit árasztja. A csodálatos parkban áll az öreg kastély, amelyet gróf Gyürki Pál építtetett a múlt század közepén. A kastélyban székel most a pártbizottság és a KISZ- bizottság, valamint a kisterenyei Vörös Csillag (Október? - Á -) Tsz irodája. A múltat idézi, s az idők változását mutatja a park kies környezetéhez alkalmazkodó kastély épület.

Kép később. :(

„Kisterenye nagyközség”

Nógrád megye nem dicsekedhet községei méretével, hiszen jobbára kisközségei kapaszkodnak egymáshoz a hegyektől szabdalt vidéken. Néhány kivétel azonban akad, és ezek közül is az egyik legnagyobb: Kisterenye. Szinte kíváncsi rá az ember, hogy a hét-nyolcezer lelket számláló község neve elé miért biggyesztették oda a ’kis’ szócskát. Mekkora lehet vagy lehetne akkor ’Nagyterenye’?

A község nagysága azonban nemcsak kiterjedésén, lakóinak számán, hanem jellegén, fejlettségén is lemérhető. Sokoldalú, kulturált az élet, mint akármelyik kisvárosban.

Mezőgazdaságát négy szerv, intézmény is képviseli. A Vörös Csillag Tsz, a Kisterenyei Állami Gazdaság, a gépjavító állomás, valamint a Kisterenye és Vidéke Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítési szövetkezet.

A termelőszövetkezet és az állami gazdaság évek óta nehézségekkel, gondokkal küzd, az fmsz és a gépjavító állomás viszont szépen virágzik, s az utóbbi tavaly elnyerte az élüzem címet, és az idén is jól halad a követelmény teljesítésével. Akik azonban a földet birtokolják, meg kell küzdjenek a mostoha természeti viszonyokkal. Nem véletlen, hogy itt a múltban is nagyobbára juhot tenyésztettek.

Ipari üzemekben nem bővelkedik. Az ipari munkással 70 százaléka a községen túl keresi boldogulását. Az itthon lévők nagyobbára a fűtőházban, a ktsz-ekben, a váci kötőüzem helyi részlegénél, a gyermekruha-üzemben vagy a háziipari szövetkezetnél dolgoznak. A helybeli bányászat ma már nem játszik szerepet.

Van bölcsődéje, két óvodája, általános iskolája, gimnáziuma, művelődési háza, sokoldalú kereskedelme, amely három vállalt versengését eredményezi. Az egészségügyi ellátását két körzeti orvos biztosítja. A község kiterjedését csak növeli, hogy számos puszta és telep is tartozik hozzá – így: Rákóczitelep, Szupatak, Pusztamárkháza, Világos-puszta, Bikkvölgy-puszta, Koplaló-puszta és Gyula-telep.

A község nagy létszáma és kiterjedése miatt jutottuk olyan elhatározásra, hogy egy hónapon belül ismét ellátogatunk, és akkor a külső ’perifériák’ gondjait, problémáit jegyezzük fel. Most pedig megállapodunk a tulajdonképpeni község, a ’belváros’ ügyeinél. A csaknem nyolcszáz éves község mai hétköznapjai is bőven kínálnak feljegyeznivalót.”

„Aggodalmas tervek”

-A számla, már megint a számla…

Így dohogott Kántor János a Vörös Október Termelőszövetkezet elnöke. Hosszú idő óta, szinte naponta érkeznek az 5-8-10 ezer forintos számlák a gépjavító állomásról. Mégsem a javítókat szidta. A hegyek miatt háborgott, amelyek hihetetlen gyorsasággal koptatják, törik a gépeket, alkatrészeket.

-Ha sikerül, néhány év múlva kifogunk a hegyeken – mondta később. – Készül a talajvédelmi tervünk. … Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet most készíti a kiviteli terveket. Jövőre aztán hozzálátunk a közös gazdaságban a területrendezéshez, a talajjavításhoz, az erózió megfékezéséhez.

Azért egy kis aggodalom már most akad, s bizony nem is alaptalan. A komplex talajvédelmi terv – ahogy előzetesen elszámolta – csaknem hatmillió forintba kerül. Igaz, ennek nagy részét az állam vállalja. Ám mintegy egymillió-nyolcszázezret, a szövetkezetnek kell előteremtenie.

-Komoly megterhelést jelent ez a gazdaságnak – jegyezte meg gondterhelten, Kántor János – Még úgy is, hogy öt éven át kell törlesztenünk…

A Vörös Október ugyanis mindig állami támogatással tudott csak boldogulni. A földek, s így a hozamok is gyengék. Arra sincs túlságosan sok lehetőség, hogy segéd- illetve melléküzemek jövedelmével pótolják a pénzt. S most az ártámogatás is kevesebbet jelent Kisterenyén, mint korábban a dotáció.

Tartanak a szövetkezetben attól, a nagyszerű terv szertefoszlik, mielőtt hozzálátnának a megvalósításhoz.”

„Kislány a kultúrházban”

„Nagy feladatot vállalt magára Rákos Ilona, aki három éve érettségizett a gimnáziumban, amikor helyettesként a kultúrház élére került. Törékeny kis gyermeknek tetszik még, és nagy lelkesedéssel irányítja a kultúrház sokoldalú életét. Nemrégiben bonyolították le a kisterenyei kulturális hetek gazdag programját, most pedig a nagy történelmi évfordulóra készülnek.

Készülődik az irodalmi színpad dr. Szomszéd Imréné irányításával, nagy az élet a nyugdíjas klubban, gyakorol a citerazenekart, tanulják a fonóházi jelenetet, amelynek 14 évtől 70 éves korig akadnak szereplői. Szervezik az ifjúsági klubot.

S az ifjú vezető helyettes egyidejűleg be is szeretne iratkozni a debreceni tanítóképző népművelő és könyvtáros szakára. Fiatal még és lelkes. Úgy érzi, megtalálta azt a pályát, amely egyéniségének legjobban megfelel. Eredetileg jogásznak jelentkezet, szerencsére nem vették fel. Pályát tévesztett volna. Hiszen már a gimnáziumban is tanulmányt írt Kisterenye kulturális hagyományairól.”

„Borkóstoló a javából”

„A kisterenyei borkóstoló egyike a legvonzóbb pincéknek. Korszerű, szép és tiszta, a berendezés és a sok jó bor vonzza a látogatót. Katona Julianna csapos szerint, aki jelenleg a vezetőket is helyettesíti, már ebben a hónapban csaknem negyvenezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Sokan felvetik azonban, hogy a sajtos rúdon, sóskockán, konzerveken kívül frissen sült kolbászt-hurkát, pecsenyét is árusíthatnának. Kiváló borkorcsolya lehetne az. Esetleg a helybeli termelőszövetkezettel is társulhatnának, mert a pecsenyesütővel a lakosság és az átutazók igényének tennének eleget.”

A képen látható kisbíró, Kis József, Nagybátonyban dolgozó fiatalember csak alkalomszerűen akasztotta nyakába a dobot. A szüreti felvonuláson és mulatságon játszotta el ezt a szerepet. A község igazi kisbíróját Olajos József már hetvenéves, és őt adta kölcsön hivatalt tölt be egyébkén Józsi bácsi, négyórás munkakörben ő kézbesít a külső perifériákra és ő dobolja ki a községben a hirdetményeket, mert a hangos bemondó, mint annyi más helyen, Kisterenyén sem működik.”

„Három orvosi körzet”

„Jövőre új körzeti rendelő építését kezdik el, s megnyílik a fogorvosi szakrendelő is. Így már három orvosi körzete lesz Kisterenyének. Végre megnyugtató módon megoldódik a nagyközség egészségügyi ellátása. A terenyeiek nagyon bíznak: az új orvosra sem kell majd annyit várniok, mint ahogy most tették. Két éve, hogy meghalt a község köztiszteletben álló orvosa, dr. Laci Pál, ám megüresedett helyére hiába várták az új orvost. Felújították az orvosi rendelőt, a lakást is. Ráköltöttek 400 ezer forintot, hátha gyorsabban akad jelentkező. Bizony így is két év kellett ahhoz, hogy újra orvosa legyen a második körzetnek is.”

„Tiszta vizet a pohárba.”

„Jövőre megkezdik a törpe vízmű építését Kisterenyén, Király András a községi tanács elnöke, Várszegi József, a vízműtársulás titkára, megy akinek csak szóba hoztuk az ügyet, egyértelműen bevallották: évszázados átoktól szabadult meg a község. Ha megalakul a vízműtársulás, megkezdődik a munka is, hogy tiszta, jó vizet szolgáltassanak a vezetékek, közkutak.

Most mindettől még messze vannak. A község 38 közkútjából mindössze négy ad iható vizet. Vannak lakótelepek, ahol a vezetékrendszert kiépítették, csak éppen vizet nem szállítanak a csövek. A bisztróban panaszolták: lajttal hordják a főzéshez, a mosogatáshoz szükséges vízmennyiséget.

De nemcsak a szomjúságtól szenvednek, bosszankodnak az emberek. A gyorsabb haladásnak, a városiasodásnak is gátja a kevés víz. Nem építenek korszerű, emeletes házakat – pedig a terenyei lakásgondokon sokat enyhítene egy szövetkezeti lakásakció – mert a kommunális létesítmények víz nélkül el sem képzelhetők.

Végre megoldása felé halad a vízügy Kisterenyén. Igaz sokat lótnak-futnak a község, a társulás vezetői, a nagy ügy névtelen aktívái. Ám gond is adódik közben, amelynek megoldásához a helyiek ereje kevés. A 20 és fél kilométeres vezetékből annyit kell megépíteni, hogy megoldódjék a község vízellátása – 3 és fél kilométeres szakasz Salgótarjánnak is szállít vizet. Mivel a megyeszékhelyről van szó, a 3 és fél kilométeres csővezeték építési költségét viselje a megyei tanács.

Ezt kérik a terenyeiek: a 12 millióból, amibe az egész kerül. Így is marad rájuk bőven. Ám ha a kérésük teljesül, a lakosság hozzájárulását a vízhez, ezer forinttal csökkenthetik. Az 1500 forintot bizonyára könnyebben fizetni tudják a kispénzűek, a nyugdíjasok is. Mert most a két és fél ezer forint bizony jó pár embert visszariaszt attól, hogy csatlakozzék a társuláshoz.”

„Keressenek megoldást”

„Legalább háromszáz óvodás korú gyermek van Kisterenyén, s jó ha nyolcvanötnek helye akad a falusi meg a bányatelepi óvodában. Molnár Józsefné és Bódi Józsefné, a két vezető óvónő erősítette ezt, s közben arról beszélek, hogy emiatt egyre-másra utasítja el a dolgozó mamák gyermekeit is.

-Hogyan lehetne hát valamennyire enyhíteni a gondot?

Bódi Józsefné azonnal kész volt a válasszal:

-Nekünk egy új óvoda kellene… Mert a régi bányai lakás, ahol most vagyunk, nemcsak szűk, hanem az egészségügyi követelményeknek sem felel meg…

Molnár Józsefné azt mondta:

-Talán huszonöt férőhellyel megoldanánk a legsúlyosabb gondjainkat… De a végleges megoldás az új óvoda lenne.

Már számoltak is. Legalább kétszázezer forintos segítség kellene, hogy elkezdődjön a munka. A többit hozzáadnák társadalmi munkával a szülők. De a járási és a megyei tanácson egyáltalán nem biztatták a terenyeieket, amikor az óvoda szóba került.

Mi legyen hát a megoldás, addig még megépül az apróságok korszerű, szép otthona?

A két óvónő elmondta. Érdemes rájuk figyelni.

-A bölcsőde… Csak kevés gyermeket visznek oda… Az óvodásokkal jobban benépesíthetnénk…”

„Mechanizmus a könyvesboltban”

„Nagy forgalomnak örvendett korábban is a könyvesbolt, de az új mechanizmus megkétszerezte a bevételt. Az önálló kezdeményezések lehetőségeivel élve, a könyveken kívül tanszereket és hanglemezeket is árusínak.

-Melyek a legkeresettebb könyvek – kérdezzük Király Andrásné boltvezetőt.

-Rejtő a kedvenc. Azonkívül jól fogynak az ifjúsági és a szépirodalmi könyvek.

És a hanglemezek közül?

-A táncdalfesztivál dalait keresik. Sorrendben a Kislány a zongoránál, A csongrádi kisbíró unokája, az Erdő mellett laktunk sokáig és a Fehér sziklák vezetnek. …”

„Eltűntek a babák”

„A község egyik legérdekesebb lakója Kómár Sándorné. Gyermekkora óta foglalkozik népművészettel, és ma is szebbnél szebb remekek díszítik vitrinjeit. Babákat készít. Palóc népviseletbe öltöztetett babákat. Díjazott alkotása is van, a Kisterenyei kendertörő asszony. Másik két munkáját, a Vizslási lányt és Vizslási menyecskét gyártásra is elfogadta a zsűri, de a két alkotás nem sokkal az elbírálás után szőrén-szálán eltűnt. Hiába keresi Kómár Sándorné, sem a fővárosi HISZÖV, sem a község illetékesei nem tudnak elfogadható magyarázatot adni a két alkotás hollétéről. A csalódás annyira letörte Kómárnét, hogy azóta csak magának alkot, munkái a vitrinjében maradnak. Jó lenne, ha szép népművészeti munkáira felfigyelne a múzeum.”

„Ifjúsági ház kellene”

„A területi KISZ-bizottság nyolc alapszervezetet fog össze, s a KISZ-tagok száma megközelíti a félezret. Annak ellenére, hogy a diákok, a mezőgazdasági és ipari üzemek fiataljainak programját rendkívül nehéz egyeztetni, a szervezeti élet igen élénk. Érmes tánccsoport működik a gimnáziumban, sikerrel szerepel az irodalmi színpad.

A fiatalok bizonyára még eredményesebben tevékenykednének, ha segítséget is többet kapnának. Elsősorban ahhoz, hogy a KISZ-bizottságnak meg az alapszervezeteknek megfelelő otthonuk legyen. Farkas István, a KISZ-bizottság titkára panaszolta: az alapszervezetek közül ötnek nincs saját otthona. A szűkre szabott költségvetés miatt gondot okoz a tüzelő beszerzése, s egynémely alapszervezetnek a lapokról, folyóiratokról is le kellett mondania. Mondják, annak idején a KISZ-bizottságot kísérletképpen hozták létre. Az elmúlt évek bizonyítják az elgondolás helyességét. Annak azonban nem lesz sikere, hogy  KISZ-szoba híján, anyagiak nélkül fogják össze az alapszervezetek a fiatalokat. Sokkal nagyobb népszerűségnek örvendene a fiatalok körében az ifjúsági ház. Életre hívásában bizonyára sokat segítenének a lelkes fiúk és leányok.”

„Ünnepre készülnek”

„Kisterenye emlékezik. A Tanácsköztársaságra, a vöröskatonákra. A ma is élőkre: Bodor Jánosra, Szomszéd Jánosra, Ágasvári Sándorra. A holtakra, akik elestek a harcban.

Kisterenyén önálló munkászászlóalj alakult 1919-ben a Tanácsköztársaság védelmére. Itt ütköztek meg a Csente-dűlőben a betolakodókkal. Az 50. évfordulót méltóképpen ünneplik. Mizser Béla, a területi pártbizottság titkára arról beszélt, december végén karcsú emlékoszlop szökken a magasba azon a helyen. A tízméteres kőoszlop lesz az emlékeztető: a terenyeiek vérrel fizettek az új házakért, iskolákért, a kövezett utakért, mostani szép világunkért.”

Az oldalban található cikkeket Lakos György, Román Dénes és Vincze Istvánné írta, a felvételeket Román Dénes készítette."

Nógrád XXIV. évf. 48. szám 1968. február 27.

1.p.”Kulturális élet az állami mezőgazdasági üzemekben”

„A MEDOSZ megyei bizottsága értékelte a tavalyi kulturális, agitációs és propagandamunkát. …Ezzel szemben nagyfokú érdektelenség mutatkozott meg a Kisterenyei Állami Gazdaság dolgozóinak körében. …”

5.p.”Kisterenye – Bag 3:2

Bag: 400 néző.”

6.p.”Hírek”

„Egyeztető tárgyalást tartanak február 29-án Salgótarjánban Kisterenye, Nagybátony és Maconka egységes szennyvíz-hálózatának kiépítése érdekében. A munkákat az ebben a térségben épülő központi vasöntöde megépítése teszi szükségessé.”

Nógrád XXIII. évf. 246. szám 1967. október 18.

6.p.”Hírek”

„-Teherautó és pótkocsi közé szorult a Kisterenyei Állami Gazdaságban B. F. mátramindszenti fiatalember. Súlyos sérüléssel szállították kórházba. A felelősség megállapítására indított rendőri vizsgálat még tart.”

Nógrád XXIII. évf. 214. szám 1967. szeptember 10.

8.p.”Radics István: Falusi udvar”

12.p. „Hírek”

„-Teljesítette társadalmi munkavállalását a Kisterenyei Állami Gazdaság építészeti szocialista brigádja. A brigád kétszáz méter hosszú gyalogjárdát épített.”

Nógrád XXIII. évf. 213. szám 1967. szeptember 9.

6.p.”Hírek”

„-Ötszáz pecsenyebárányt indított Olaszországba a Kisterenyei Állami Gazdaság. Ezt megelőzően a gazdaság már ezer bárányt exportált.”

Nógrád XXIII. évf. 171. szám 1967. július 22.

6.p.”Amilyen a munka, olyan a fizetség”
„A Kisterenyei Állami Gazdaságban hat asszony állt be időszakos munkára. A feladatok elvégzése után a nőknek napi huszonnégy forintnak megfelelő bért fizetett ki. Az asszonyok kevesellték, s napi hatvan forint bért követeltek. Arra hivatkoztak, hogy tavaly ennyit kerestek, s azt hitték, az idén is így lesz. … nem az az irányadó, hogy ki milyen keresetre számít, hanem kizárólagosan az, hogy teljesítményben mennyi munkát végez."

Nógrád XXIII. évf. 82. szám 1967. április 8.

1.p.”Tart az ősziek növényápolása”

„…A gazdaságokban teljes erővel dolgoznak a szántótraktorok, hogy időben elmunkálják az őszi szántásokat. A jövő héten megkezdik a kukorica vetését. A legnagyobb kukorica-területtel rendelkező gazdaságokban, így a Sziráki, Nógrádkövesdi, Pásztói és a Kisterenyei Állami Gazdaságokban is alaposan felkészültek a vetésre. …”

6.p.”Hírek”

„-Kisterenyén, Mátranovákon és Bárnán ismét megalakul az MHS alapszervezet. A taggyűléseket vasárnap tartják.”

Nógrád XXIII. évf. 74. szám 1967. március 29.

1.p.”Itt a tavasz. A földek azonban még nedvesek, nehéz a szántás. A kisterenyei Állami Gazdaságban a traktorosok azonban kihasználják a napos időt. Ahol lehet szántanak. Egyszerre öt lánctalpas traktorral kezdték el a tavaszi szántást. A Világos-pusztai területen Hajdú József és váltótársa Demeter József kettős műszakban dolgozik.”

1.p.”Mintegy ötszázmillió forint a megyei közutak fejlesztésére”

„…Az előterjesztés megjegyezte, hogy a Kisterenye-Maconka térségben létesülő központi szürkevas öntöde üzembe helyezése, továbbá a szénbányák 1975-re várható vasúti forgalma valószínűleg felvetik a nagybátonyi rendezőpálya udvar kiépítését, illetve a Selyp-Kisterenye fővonalszakasz kapacitás bővítését. …”

4.p.”Győzelem az örök rivális ellen”

„Kisterenyei Bányász – EVTK 1:0

Kisterenye, 1200 néző.

…A széllel szemben kisterenyei rohamokkal indult a mérkőzés …”

Nógrád XXIIIl. évf. 70. szám 1967. március 23.

1.p.”Vízügyi tanácskozás Kisterenyén”

„Megkezdődtek az első előkészületek a Kisterenye közelében a harmadik és negyedik ötéves terv időszakában létesítendő központi szürkevas-öntöde megépítéséhez. Március 21-én, kedden, az általános iskola előadótermében tartották a vízbeszerzési tanulmányi terv bírálatát a beruházásban érdekelt vállalatok, intézmények, szervek képviselőinek részvételével. …”

6.p.”Hét nyereséges állami gazdaság”

„A napokban fejeződött be a Pest-Nógrád Megyei állami gazdaságok igazgatóságán a mérlegek összesítése. Murányi István közgazdasági osztályvezetőtől megtudtuk, hogy megyénk gazdaságai az elmúlt esztendőben fennállásuk óta a legjobb eredményt érték el, ugyanis a nyolcból hét teljesítette eredmény feladatát és nyereséggel zárta az évet. Egyedül a Kisterenyei Állami Gazdaság zárt veszteséggel, de ebben a gazdaságban is sokat tettek a megfelelő termelési szerkezet, a gazdálkodási alapfeltételek kialakításáért. …

…A Kisterenyei Állami Gazdaságban nagy erőfeszítéseket tesznek az eredmények javítása érdekében. Elsősorban az igen kiterjedt juhászatot szervezik át. Korszerű anyatelepeket létesítenek és egy-egy telepen 1600-2000 anyajuhot helyeznek el. …”