Nógrádi Népújság II. évf. 57. szám 1957. július 20.

3.p.”Itt a finom málna”  
„Jól fizet a málna a Kisterenyei Állami Gazdaságban. A 10 holdnyi területről mintegy 50 mázsa málnát szüretelnek. Ügyes kezű lányok és fiúk szedik nap mint nap a szép, piros málnát. Ihrocska Erzsébet a gazdaság egyik dolgozója naponta 35 kg málnát szüretel. A nagyok között azonban nem marad le a VI. osztályos Orosz Jucika sem, mert ő is megszedi a maga 20 kilóját.” 

Nógrádi Népújság II. évf. 56. szám 1957. július 17.

2.p.”Ügyes-bajos dolgok, tervek a Kisterenyei Állami Gazdaságban”  -  (U.M.)  -

„A világon már jól ismerik a Kisterenyei Állami Gazdaság nevét. Messzire elvitte hírét. Jó illatú, zamatos és különleges ízű gyümölcse a málna. A hír tovább szárnyalását kívánják most elősegíteni a gazdaság dolgozói. Szépen és jól fizetett a málna eddig is. De még többet fizethetne, ha okosabban rendeznék el a gyümölcs termőterületét. Jelenleg mintegy 19 holdon, ’aratják’  a finom málnát. Területének egész része sima, lapos helye van. …

…De egyébként is a termőterület másik része rendkívül alkalmatlan gyümölcstermesztésre, tekintve, hogy a Salgótarján-Hatvan közötti igen forgalmas út mellett fekszik. …

…Csakis áttelepítés tudná megoldani ezt a dolgot. Van is egy remek hegyoldal, ahol jól meg lehetne honosítani a gyümölcsöt. …

…Vannak sokkal mélyebb és sok esetben megoldhatatlannak látszó problémák is. Kisterenye ipari nagyközség, idővel rohamos fejlődését látva, várossá válásában is reménykedhetünk. …

…A gazdaság fő jövedelmét a juhászat, a birkatenyésztés adja. Az idei évre 62 mázsa gyapjút terveztek, de 88 mázsáig felvitték az állatok. …

…A juhállományt 700-1 100-ra kívánják emelni, a birkaállomány pedig 2 980 lesz összesen jövőre.

A juhászat jó jövedelmezősége mellett megvannak a gondok, bajok is. Kevés a jó, hozzáértő szakember, szükség lenne egy pár jó, ügyes juhászra. …

…Szerepel az idei tervben a szarvasmarha állomány fejlesztése is. Elsősorban tejtermelésük növelése érdekében. A jelenlegi szarvasmarha állomány 160, ezt szeretnék saját nevelésű üszőkkel 210 darabra felemelni. …

…Kevés az arató pár, és a gabona 60 százalékát csak kézzel tudják vágni. Ez a gond ismét csak munkaerőhiányból ered. …”

Nógrádi Népújság II. évf. 55. szám 1957. július 13.

2.p.”Megyénk VIT küldöttei”

„…Mocsányi Katalin kisterenyei bányaüzem szénosztályozóján dolgozik. Már az ellenforradalom előtt is tagja volt az ifjúsági szövetségnek. Október 23-a után a sztrájk alatt lelkes, meggyőző munkát végzett a fiatalok körében, hogy meggyőzze őket a sztrájk helytelenségéről. Szilárdan kiállt a munkáshatalom mellett. A legtöbb érdeme abban van, hogy az üzemnél 49 fővel megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség.”

5.p.”Egy sor műszaki intézkedés segíti a bányáinkban a II. félév sikerét”

„Az elmúlt hónap végén igen nagy küzdelem folyt a 100 százalék eléréséért, ami végül is sikerült…

…Most a másik félév első napjaiban a régi rossz módszereken változtatva, a hó elején folyamatosan biztosítottá vált a tervezett szénmennyiség kitermelése. Az első nap kötélszakadás miatt 1,5 műszak kiesett, míg a második nap 4 óra áramszünet volt. Ennek ellenére azonban a 3 napon a tervteljesítés 123,8 százalék lett.”

Nógrádi Népújság II. évf. 51. szám 1957. június 29.

5.p.”Kisterenye bányatelep életéből”  - Hortobágyi -

„A telepen nemcsak a bányaüzem, hanem szolgáltató vállalat és az osztályozó helyezkedik el. E három üzemet nézzük végig s erről írunk rövid pár soros híreket.

Fél liter rum. Ez volt a fogadás Honti József és András József között. Honti arra fogadott, hogy hétfőn nem lesz meg a 100 százalék  és mint látjuk, nem lett igaza, mert meglett a 100 százalék és a fél liter rum boldog tulajdonosa András József lett, mert a napi tervet 116 százalékra teljesítették.

A gép meghibásodás a minimumra csökkent, hallottuk a gépészeti osztályon. S ennek folytán ezen a téren nem is volt termeléskiesés. Reméljük a jövőben is így lesz.

A fúrógépek 20 százaléka vár selejtezésre. Sajnos csak vár, mert nincs rá mód, hogy kicseréljék. Bizony így viszont sok termeléskiesés volt és van a fúrógépek miatt.

Anyaghiány. Kötél, gumikötél, motorvédő kapcsoló hiánya bénítja a bányaiparosok munkáját. Vajon meddig?

A meghibásodott sújtóléges motorokat Budapesten javítják. Ez nagy időveszteséget jelent. Mi lenne, ha helyben történne a javítás. Jó lenne, ha az illetékesek elgondolkodnának ezen is.

Vasárnap kb. 120 dolgozó megy jutalomkirándulásra Galyatetőre. Hogy kik? A pócsházi és teke körletből Molnár g. István, Czikora László, Butkó Tibor, Bódi Ferenc csapata, akik csak májusban 506,3 tonna szenet termeltek terven felül. De ott lesznek a szállítók, az iparosok, a műszakiak is, de csak a legjobbak.

Eddig a betegellenőrzés a falvakban történt. Most a bányaüzemnél lett megtartva a felülvizsgálat. Az eredmény? A 103-as beteglétszám 75-re csökkent. Voltak olyanok, mint G.Ö.-né, N.S. , S.J., B.E., K.J., D.J., M.I., akik meghallva mi lesz, elfelejtették betegségüket, és felülvizsgálat helyett a bányában jelentkeztek.

Az össz üzemi teljesítés 52 mázsával lett magasabb 1957. májusában, mint egy évvel ezelőtt. A föld -alatti teljesítés 21 mázsával, míg a produktív teljesítmény 175 mázsával lett magasabb, mint 1956. májusában volt.

Az üzem terv azonos 1956. májusával. Míg 1956. májusában 104,4 százalék volt, addig 1957. májusában 106,4 százalék volt a tervteljesítés. Az improduktív létszám 66 fővel csökkent, még a szenelők száma 9 fővel magasabb 1957.májusában.

A bérből adódó egy tonna szénre eső költség 2,06 forinttal csökkent, míg az átlagbér 1,44 forinttal emelkedett májusban áprilishoz viszonyítva.

Berta István 3 forinttal keresett kevesebbet májusban. Okát azzal magyarázta, hogy ez szükséges, mert csak így lehet a szén önköltségét csökkenteni. Ma már azonban nemcsak ő, de más is tudja, hogy az önköltségcsökkentés nem bércsökkenés.

A kieső létszám 9-cel, az igazolatlan hiányzás 1 fővel lett kevesebb májusban, mint egy évvel ezelőtt.

Megindult az üzemnél a vájártanulók toborzása a környékbeli falvakból. Úgy hírlik, jó eredmény lesz, sok fiatal választja majd a vájár szakmát.

A csigakúti lejtaknában most készül az új frontfejtés. Előreláthatólag a jövő hónap közepén megindulhat a munka. Az új fejtésen napi 15 vagon szenet fognak majd termelni.

Minden műszak harmadnak megvan a gazdája. Délelőtt az igazgató, a főmérnök, délután a bányamesterek és éjjel a körletvezetők adnak szolgálatot. Jó lenne ezt más bányaüzemben is meghonosítani.

A tekevölgyi lejtaknában egy előkészítő vágat hajtásával biztosítják az egész évre a szénmunkahelyeket.

Most készítik elő Pócsházán a vasúti híd pillérjét. Két-három hónap múlva a bányában megindul a visszafejtés a jobb és bal alapközlén. Ugyancsak itt készítik elő a KISZ-brigád gépesített munkahelyét.

Tordason az egyes sikló II. számú ereszkéjében folynak a fő elővájások. A baloldali ereszkében pásztás fejtést készítenek elő, ahol szállítás gumiszalagon történik majd. A fejtés beindulása lehetővé teszi a jelenlegi fejteljesítmények megháromszorozódását.

Ujlak 5-ös lejtaknában az első telepen egész évben visszafejtés folyik. A jobb alapközléről feltárás folyik a jövő szénművelés biztosítására. A 3-as telepen szintén fő elővájások folynak.

A kisterenyeiek üzenik a ménkesieknek, hogy kössék fel jól a fehérneműt mert különben lemaradnak a páros versenyben.

Furcsa dolog történt szombaton. A régi szokástól eltérően nem csökkent, hanem hét fővel emelkedett a szénmunkahelyen dolgozók száma.

A legjobb aknász Tordas II-ben dolgozik Nyerges Gyula . Nemcsak az üzemvezetőség, hanem a dolgozók is szeretik.

Eddig a legényszállóban száz dolgozó lakott. Most nem tudni mi történt, de számuk nyolcra csökkent. Úgy látszik, a legényszálló 99 százaléka nős lett.

Öt hónap alatt a dolgozók kereset 4,30 forinttal növekedett, míg ez alatt az önköltség 91,71 forinttal csökkent.

A versenytáblák az üzem területén ’versenyben állnak’. Ugyanis három üresen áll, és csak egyen vannak dekáderedmények. Vajon meddig?

A villamos műhelyben igen sokrétű munka folyik. Kár, hogy ezt nem látják a bányászok. Például egy 600 kilogrammos húzatóvitla azért hever itt, mert áram nélkül engedték a csillét. 48 óráig javítják, és a kár ezer forint. Mindez azért, mert nem kapcsolták be az áramot.

Havonta átlag 6-7 csőszellőző kerül be javításra. Oka a rossz kezelés. Ráfordított költség közel 4 000 forint.

Mint a gumilabdát, úgy dobálják a villamosmotorokat a csillékbe és a vágatokban. Eredménye köpenytörés. Javítási ideje 15 nap. Vajon nem lehetne ezt megszűntetni?

A villamos kapcsoló meghibásodásában Kisterenye és Ujlak vezet. Bízunk abban, hogy a jövőben mindkét üzem feladja a ’káros’ versenyt.

Megoldódik a TH-gyűrű ellátás. Július 1-re elkészül a TH-gyűrű készítő üzemrész, ahol naponta 40 darab készül majd el. Reméljük anyag is lesz hozzá.

Sok szivattyú-meghibásodás ered a rossz kezelésből. Orvossága az lenne, ha hetenként egyszer minden üzemben felülvizsgálnak a szivattyúkat. Így nem lenne olyan eset, mint például Kazáron, ahol két helyen volt görbe a tengely, és mégis üzemeltették a szivattyút.

A csillék gyógyítói naponta 15-16 csillét adnak vissza a termelésnek. Sajnos többet nem tudnak egészségessé varázsolni, mert már eddig kb. 130 nagy beteg csille vár selejtezésre.

A mozdonyjavítók ma még zavartalanul végzik munkájukat, de mint hírlik, nem sokáig. Nincs dinamóhuzal és fogaskerék a jövőre biztosítva.

Jó lenne, ha a műhelyben dolgozók ígéretek helyett felvehető védőruhát kapnának vagy jelenlegi ruhakihordási idejüket csökkentenék.

Szép fekete tábla áll árván. Úgy látszik, már nincs jó talbóürítő, vagonvontató, csilleürítő és palaválogató, aki jó eredményt érne el. Ezért kell szegény táblának ’üresen’ állni az osztályozón.

Már csak négy fő hiányzik a szénosztályozóról. Reméljük nem sokáig, mert végül engedélyezik a szükséges létszámot.

Rekordteljesítmény született szombaton a szénosztályozón. Eddig a napi termelés nem volt több hatvan vagonnál. Szombaton megtört a jég és elérték a 100 vagonos napi széntermelést.

A minőséggel a legnagyobb baj a Csigakúton van. Előfordult 20-án, hogy a 162-es csapat csilléjében 325 kilogramm pala és csak 517 kilogramm szén volt. Ujlakon a 638-as csapat egy csillébe 681 kilogramm szénhez 130 kilogramm pala tartozott. Jó lenne inkább szenet többet és palát kevesebbet rakni a csillékben.

Vajon mikor szereznek tudomást az osztályozó dolgozói, a nagybátonyiakkal való páros versenyről. Vagy talán ez titok?

Június 20-ig 690 csille palát válogattak ki az osztályozón a szén közül. Ez bizony nem a minőség növekedését mutatta.

Eddig 1500 bányász 16 ezer forintot ajánlott fel a Gyermekváros építésére.

… és még lehetne sorolni tovább a híreket, eredményeket, problémákat a kisterenyei bányatelepen.”

8.p.”Izgalmas mérkőzések várhatók”

„Kisterenyén a Kisterenyei Bányász – St. Üveggyár labdarúgóinak erőmérőjére kerül sor. Előző héten ugyan vereséget szenvedett a kisterenyei fiúktól az üveggyár együttese.”

Nógrádi Népújság II. évf. 46. szám 1957. június 12.

2.p.”Egy kommunista igazgató”  -  Turai Lajos  -

„…Múltak az évek, a kis Jancsiból, aki már nyolc éves korában munkával töltötte az iskolai szüneteket, a kis palaválogatóból, aki alig érte fel a szállítószalagot, akinek 14 éves korában öregítenie kellett magát, hogy ’igazi’ munkás lehessen, a kis Jancsiból János, Ujj János, a Kisterenyei Szénbányák igazgatója lett. …

…Ma felelős vezető, majd 1400 emberrel dolgozó vállalat vezetője. …”

6.p.”Az NB III-ba jutásért való küzdelmek”

„Lőrinci – Kisterenyei Bányász  0:0

A két együttes nem bírt egymással, pedig gólhelyzeteik jócskán volt, de a csatárok úgy látszik, nem húzták fel a góllövő cipőiket.”

Nógrádi Népújság II. évf. 42. szám 1957. május 29.

10.p.”Egy megakadt munka befejezésre vár”

„Kazár község java földjét teszi tönkre évről évre a Kazár patak. A meder eltömődött és a nyári nagyobb esőzések idején mindig kiönt. A kazáriak már régen kérték a vízügyi igazgatóságot, hogy szabályozzák a patakot, mert sok kárt okoz. A kérésnek végül is eredménye lett. Az igazgatóság 1955-ben Kisterenyétől kiindulva hozzáfogott a patak szabályozásához. El is jutottak az épülő Gyula-táróig. Ekkor a bányatröszt kérte, állítsák le a szabályozási munkálatokat, amíg elkészül Gyula-táró teljes építési terve, mert lehet, hogy a patakmeder áthelyezése válik szükségessé. …”

Nógrádi Népújság II. évf. 40. szám 1957. május 22.

1.p.”Egy vidám baráti találkozó. Szovjet katonák és nógrádi bányászok ismerkedése Kisterenyén”

„Vasárnap Kisterenyén az MSZT szervezésében szovjet-magyar ismerkedési napot tartottak. A fogadás után a vendéglátó és a szovjet elvtársak megkoszorúzták a szabadságért elesett szovjet hősök emlékművét, majd a terenyei népkertbe térve kis csoportokba verődve elkezdődött a társalgás. Nem kis munkája volt a három tolmácsnak. Sok-sok kérdés és felelet hangzott el: hol lakik az elvtárs, mit dolgozott odahaza, van-e családja, felesége, gyermeke, mióta van nálunk, harcolt-e 45-ben is a fasizmus ellen stb. stb.

Közben gyerekek bújtak a beszélgetők közé, egyikük szégyenlősen, másikuk bátran nézett a messze föld fiai szemébe, majd azok ölükbe ültették a kicsiket, barátságos beszélgetésbe kezdtek egymással.

A volt kastélyban tálalt, bőséges ebéd után söröskorsó és vidám cigányzene mellett elkezdődött a véget érni nem akaró tánc és ének. Mulatott a megjelentek örege, fiataljai, a cigányok szinte pihenő nélkül húzták a szovjet és magyar népdalokat, hol lassú, hol gyors ütemben, s a kétnyelvű mulatók nagyszerű hangulatban, tiszta szívből daloltak egymás mellett.

Mindig furcsa dolog, ha egymás nyelvét nem értő emberek találkoznak egymással s bizony nem mindig sikerül úgy a hangulat, ahogyan ezen a vasárnapi napin Kisterenyén. Ha valaki úgy 5-6 óra felé benézett a társaság közé, talán azt gondolta,hogy régi jó ismerősök ezek itt mindnyájan. mert már 5 óra tájt úgy társalogtak egymással tánc  közben és az asztalok mellett, hogy tolmácsra sem volt szükség, de ha mégis hát az kisegítette az idegen szavak kátyújából ’nyemtudom’-ából, ’nye ponyemáju’-jából az illető feleket, s ilyenkor ha egy-egy szó értelmetlenségére, vagy másértelműségére bukkantak a társalgók, jóízű kacagások kísérték a tolmács felvilágosítását. Időközben a magyar elvtársak kedves kis ajándékokkal lepték meg a szovjet elvtársakat.

A jól sikerült és az éjjeli órákba nyúló szovjet-magyar találkozó feledhetetlen emlék marad mindkét fél számára, s még sokáig fülünkbe cseng, a ’Valahol a Volga mentén’… kedves szép zenéje és a ’Kis kút,kerekes kút’… pattogó magyar ritmusa.”

Bloggerina megjegyzése: A múlt e szép baráti gesztusán felbuzdulva, azt a kedves Olvasómat, aki az Oroszországi Föderációból olvas, most én köszöntöm barátilag a jelenben.

6.p.”Sport”

„Zagyvapálfalvi Bányász-Kisterenyei Bányász 3:2

A forduló egyik meglepetése a listavezető Kisterenyeiek veresége Zagyvapálfalván.”

Nógrádi Népújság II. évf. 38. szám 1957. május 15.

6.p.”NB III-ba jutásért”

„A forduló mérkőzésének eredményei: Kisterenyei Bányász – Zagyvapálfalvi Bányász 6:1”

8.p."Hírek”

„Zabar, Kisterenye, Mátranovák és még néhány községen a mélynyomásos gazdálkodás mellett a lakosság a helyi tanács többszöri felhívása ellenére is külön legelteti állatait, ezzel a legelő területén nagy kárt okoznak.”

  

Átadták Kisterenyének az ezer méteres vízhálózatot.”

Nógrádi Népújság II. évf. 37. szám 1957. május 11.

5.p.”Vonják be a párttagokat és a pártonkívüli dolgozókat az előttük álló gazdasági feladatok végrehajtársába”

„…Faragona József elvtárs (Kisterenyei, Szolgáltató Vállalat) a munkaidő pontos kihasználására hívta fel az aktíva figyelmét. Rengeteg a tennivaló ezen a téren. Általános tapasztalat, hogy – munkaidőt későn kezdik, még a tényleges termelést jóval a munkaidő előtt befejezik – mondotta. Ezután a  munkaverseny jelentőségéről beszélt, s arról, hogy a verseny legjobbjait jutalomban kell részesíteni.”

Nógrádi Népújság II. évf. 32. szám 1957. április 24.

4.p.”Hírek”

„Még egy hónappal ezelőtt is komoly problémát okozott a TH-gyűrűk beszerzése. Emiatt nem egy vágathajtást kellett leállítani. Most már sikerült biztosítani a bányaüzemek részére a szükséges mennyiséget és május végére további javulás várható azáltal, hogy Kisterenyén elkészül a TH-gyűrűt hajlító gép.”

5.p.”Mindenen túl vagyunk, segítünk másoknak is”

„Jelentette telefonon Máthé János a Kisterenyei Állami Gazdaság igazgatója. Máthé elvtárs beszámolt arról, hogy minden talajmunkát elvégeztek, fejtrágyázták az őszi vetéseket, trágyát kaptak a gyümölcsösök is. Nyolcvan holdon vetettek borsót. Ennek 80 százalékán elvégezték a kikelt vetés sarabolását. …

…Mivel a dolgozói tétlenkedni nem szeretnek, a sztalinyecükkel (traktor -Á-) bérszántást vállalnak, hogy legalább egy kis plusz jövedelmet szerezzenek a gazdaságnak és saját maguknak.”

6.p.”Az ősbányász”

 „Szabó István szobrászművész készülő nagy művének a bányászat 200 éves történetének igen kifejező alakja az „Ősbányász” című szobra.”

6.p.”NB III-ba jutásért”

„Kisterenyei bányász – Jobbágyi Vasas 4:0

Meglepő eredményesek voltak a kisterenyei csatárok.”

Nógrádi Népújság II. évf. 29. szám 1957. április 13.

3.p.”29 km-re növekszik a tervszerűen biztosított bányavágatok hossza”

„A nógrádi szénmedencében az idén mintegy 10 millió forintot fordítanak a korszerűen biztosított bányavágatok építésére. …

…A nagy nyomásnak ellenálló TH-gyűrűkkel hat kilométer hosszú bányafolyosót biztosítanak Kisterenyén, Kányáson, Zagyván és ebben az évben már a kazári bányában is. …

…A bányák hosszú élettartamra tervezett légvágataiba vasbetonácsolatokat építenek és sok helyen alkalmazzák a csőből készült Moll-íves biztosítást is. …”

3.p.”A bányászok életképes kezdeményezése”

„Ujj János a kisterenyei üzemegység nevében versenyre hívta valamennyi üzemet az olcsó szén termeléséért. …”

Nógrádi Népújság II. évf. 26. szám 1957. április 3.

3.p.”Az elképzelés íme formát öltött”

„Hetekig, sőt hónapokig érlelődött Szabó István szobrászművészben a gondolat, hogy a művészet eszközeivel fejezze ki a bányászaink túlnyomó többségének, a bánya igazi gazdáinak helytállását, az ellenforradalmi események alatt. Azt akarta megmutatni, hogy az igazi bányász, bármi történik is, nem hagyta tönkremenni a bányát, az állandó fenyegetések ellenére is naponta a szokott időben felkészült, megtöltötte a bányászlámpát és ment. Az elképzelés íme, formát öltött. A legegyszerűbb művészi eszközökkel sikerült a bányászok iránti szeretetét, megbecsülését, a helytállásuk felett érzett elismerését formába öntenie. A szobor címe: A bánya gazdája az ellenforradalom alatt.”

8.p.”Osztályozó az NB III-ba jutásért”

„Kisterenyei Bányász – Gyöngyösi Bányász 3:1"

Nógrádi Népújság II. évf. 25. szám 1957. március 30.

4.p.”Megmarad az úttörők vörös nyakkendője”

„A Magyar Úttörők Szövetségének országos elnöksége a pedagógusokkal és a szülőkkel folytatott megbeszélésének alapján döntött az úttörők jelképeiről. Minden úttörőcsapatnak nemzetiszín zászlója lesz, amelynek egyik oldalát az úttörők jelmondata díszíti: ’A dolgozó népért, a hazáért előre!’ A rajzászlók a 8-11 éves úttörőjelöltek, a kisdobosok zászlai piros színűek, nemzetiszínű betéttel. Őrsi zászlaik színét a pajtások tetszés szerint választhatják meg. A kisdobosok kék, az újoncpróbát tett úttörők vörös nyakkendőt viselnek. …

…A pajtások ünnepi megnyilvánulásaikon a jövőben is fehér inget vagy blúzt és vörös nyakkendőt hordanak.”

Nógrádi Népújság II. évf. 24. szám 1957. március 27.

7.p.”Megkezdődött a nyerstéglagyártás Nógrádban”

„Megyénk négy téglagyárának dolgozói az októberi események miatt hathetes késéssel kezdték a berendezések nagyjavítását. ...Egy héten belül indulnak a téglavágó gépek a kisterenyei, az ipolytarnóci és az egyházasgergei gyárakban is. Az idén így csaknem egy hónappal hamarabb kezdtek hozzá a nyerstégla gyártásához, mint az elmúlt években. A tervek szerint a a négy téglagyár 11,5 millió nyers és égetett téglát készít az év végéig.”

8.p.”Barátságos mérkőzések”

„Kisterenyei Bányász – St. Üveggyár 2:1

Salgótarjánban az üveggyári pályán mérkőzött meg egymással a két együttes. A találkozó jó iramú játékot hozott, melyet végül is a rutinosabb kisterenyei együttes nyert meg.”