Nógrád XXIV. évf. 4. szám 1968. január 6.

4.p.”Idős Szabó István Kossuth-díjas szobrász ismét alkot. Az elmúlt nyár folyamán mint ismeretes motorkerékpár-baleset érte, de alkotókedve ismét visszatért és jelenleg a tavasszal nyíló országos tárlatra készül.

Képünkön: készül legújabb alkotása a ’Kenyér’ című, fából faragott szobra.

Nógrád XXIV. évf. 1. szám 1968. január 3.

6.p.”Pártnapok januárban”

„Salgótarjáni járás

Kisterenye község bányatelep 4-én 18 ó. Seres Vladimirné …”

Nógrád XXIII. évf. 294. szám 1967. december 17.

6.p.”Hírek”

„-Kisterenyén szabó-varró tanfolyamot indít januárban a község asszonyai részére a nőtanács.”

Nógrád XXIII. évf. 295. szám 1967. december 14.

1.p.”Korszerű javítóműhely”

„A napokban befejezték a Kisterenyei Gépjavító Állomáson egy régebbi javítóműhely korszerűsítését. A munkába bekapcsolódott jóformán az egész kollektíva. A villanyszerelők és a kőművesek  jól dolgoztak s ez a magyarázata, hogy a műhely a határidő előtt és a tervezettnél kevesebb költséggel készült el. A korszerűsítési munkáknál különösen Kalmár Sándor és Nagy János igyekezete dicsérhető. Az új műhely jelentős mértékben hozzájárul, Kisterenyén a téli gépjavítási tennivalók meggyorsításához."

Nógrád XXIII. évf. 289. szám 1967. december 7.

6.p.”Egészségügyi felmérés Kisterenyén”

„Négy héten keresztül egészségügyi brigád járta Kisterenyét s a község valamennyi lakóját több vizsgálatnak vetettek alá. A munka első értékelése a napokban zárult le. A gondozó intézet kimutatása szerint Kisterenye lakóiból 254-en – megjelentek – 4,7 százaléka gyógyult tüdőbetegség nyomait viseli. …

…Mindenkinek megmérték magasságát és testsúlyát, kikérdezték az embereket panaszaikról, feljegyezték a fogazat állapotát és lábgombásodási vizsgálatot is végeztek.

Tudomásunk szerint Magyarországon ilyen részletes, sokirányú felmérés megyei erőből még nem történt. Kisterenye lakossága a négy hét alatt fegyelmezettségből jelesre vizsgázott. A zsúfoltabb napokon türelmesen várakoztak, megértették, hogy a sok vizsgálat sok időt igényel. Tudták, mindez az ő érdekükben történik. …”

Nógrád XXIII. évf. 285. szám 1967. december 2.

1.p.”Megkezdődött a gépek téli javítása”

„…A téli gépjavítás kezdéséről is adott számot Máró László, a Kisterenyei Gépállomás főmérnöke is. A gépek többségét csak december közepén küldik a termelőszövetkezetek, azonban a javítási munka már elkezdődött. Néhány termelőszövetkezet ugyanis már elküldte gépét a kisterenyei állomásra. Megkezdték az állomás saját gépeinek átvizsgálását is, s most 13 erőgép javítását végzik a szerelők. …”

Nógrád XXIII. évf. 284. szám 1967. december 1.

6.p.”Hírek”

„-Irodalmi összeállítással készül a télapó ünnepsége a Kisterenyei Gimnázium öntevékeny kulturális csoportja. A műsort decemberben és januárban Mátraverebélyen, Nemtiben és más községekben is bemutatják.”

-Országos állat- és kirakodóvásárt rendeznek december 5-én Kisterenyén…"

Nógrád XXIII. évf. 282. szám 1967. november 29.

4.p.”Édes utazás”  - Tóth Elemér -

„…Elárulhatom persze, hogy semmi különös dologról nem volt szó ezen kívül. Mint kiderült, a leánykák csupán áruismeretről beszélgettek, lévén valamennyien ipari tanulók, leendő kereskedők a II. A osztályból. Ráadásul tanulmányi kirándulásra mentek Kisterenyére a cukrászüzembe. …

…Még beszélgettünk volna, de fékezett a vonat Kisterenyén, s a lányok leszálltak.”

Nógrád XXIII. évf. 281. szám 1967. november 28.

6.p.”Exportra hizlalnak”

„A Kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetben különösen az állattenyésztés és hizlalás fejlődött az utóbbi években. Az idén először az ország határain túlra is szállítottak állatokat. A termelési tervek szerint csaknem félszáz szarvasmarhát hizlalnak, értékesítenek és az állatok nagy részét exportra szállították. Hízott sertésből 250-et értékesítenek, s ez mintegy félmillió forintot jövedelmes a közös gazdaságnak. …”

Nógrád XXIII. évf. 280. szám 1967. november 26.

5.p.”A tanúk beszélnek”  - Vincze Istvánné -

„Tegnap délután ünnepélyes külsőségek között leleplezték azt az emléktáblát, amelyet a Kisterenyei tanácsháza falán helyeztek el a nőgyűlés 50. évfordulója emlékére. Ünnepi beszédet dr. Szomszéd Imre, az MSZMP Salgótarjáni Járási bizottságának titkára mondott.

Az emléktábla leleplezését követően a község művelődési házában nagygyűlést szerveztek, amelynek előadója Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke volt. Az ünnepségeken szovjet vendégek is részt vettek.

Az évtizedeket már nehezen töri át az emlékezet. Különösen, ha az úton annyira elfárad az ember, mint a hetvenhárom esztendős, galambősz hajú Tóth zöld Jánosné.

-Keserves volt akkor a szegény ember sorsa – ingatja fejét az apró öregasszony.

-Az uram cseléd volt báró Solymossynál. A sötéttel együtt keltünk és azzal is feküdtünk…

-Mit adott a báró ezért Tóth néni?

-Nem mondom, az a kis kenyérnekvaló megvolt… De pénz aztán semmi. A búzából vettünk el egy keveset, azt eladtuk, hogy ruha legyen… De akkor meg a kenyérrel nem tartottunk ki…

A báró egyszercsak elküldte Tóth Jánost, hogy kommunista. A környéken sem kapott munkát. Akkoriban sokan vándoroltak ki Amerikába. Tóth János is összeszedte magát és kölcsönpénzen elment Kanadába. Ott volt két évig, amikor a felesége a gyerekekkel utána ment. Tizennyolc évig maradtak kint. Amikor hazajöttek, itthon már megfordult a világ.

De 1917-ben még itthon voltak Tóthék. Részt vettek az emlékezetes gyűlésen is.

-Ki szervezte meg a gyűlést?

Ozsgyáni Sándorné, özvegy Bazsó Józsefné, Kaszás Istvánné szinte egyszerre mondja: - Szomszéd Keskeny Zsuzsanna, mi meg mentünk vele mind…

Mondják róla, olyan kemény volt, mint az apja. Kemény, mint az acél, már fiatal korában is. A Tanácsköztársaság bukása után édesapját elhurcolták a kopók. A balassagyarmati börtönben verték halálra. A hetvenöt esztendős Kaszás Istvánné arca sovány, csontos, keze kemény munkáról, szenvedésről tanúskodik. Hanem a szemeit valósággal meggyújtja az emlékezés.

-Az uram Amerikában volt, így esténként ott jöttünk össze nálunk. Könyveket adott nekünk Zsuzsi. Olvastuk, meg a nyomorúságunkról beszélgettünk. Meg arról, hogy tenni kellene valamit… Még Pestre is felmentünk vele a gyűlésre. – A budapesti béketűntetésre utaztak fel a kisterenyei asszonyok. Egy csoport Kisterenyén, a másik Nagybátonyban, a harmadik meg Verebélyben szállt vonatra. A csendőrök miatt. – Később is nálunk bújt meg, amikor a csendőrök keresték. Apámat el is hurcolták. Hat hétig volt Miskolcon. November 25-én vasárnap volt. Már kora délután munkások és asszonyok sokasága jelent meg a fényképész udvarában, ahol a gyűlés volt.  Jöttek feltűzött szuronnyal a csendőrök is. Ott volt a jegyző, a kegyetlenségéről és komiszságáról híres Csintalan Ábris. Beszélik a faluban, még a halála után sem tudtak megbékülni vele az emberek. Szurokkal feketítették be a szobrát.

Özvegy Bazsó Józsefné fiatal lány volt még, de mindenre emlékszik. Elfogja az izgalom, éppen úgy, mint akkor, hogy a tiszthelyettes Szomszéd Zsuzsanna elé állt:

-A gyűlést mégsem lehet megtartani!

A fiatalasszony azonban csupa elszántság. Farkasszemet nézett a csendőrrel:

-A gyűlést megtartjuk. Engedélyem van rá! – És már dugta is a tiszthelyettes orra alá a papírt, a belügyminisztérium engedélyét.

-Csak röviden! – mondta a leforrázott tiszthelyettes.

Ozsgyáni Sándorné meséli:

-Filipovits Katica jött Pestről a gyűlést tartani. Egy könyv volt nála, abból beszélt. Alig mondott valamit, odaugrott a jegyző és kitépte a kezéből a könyvet, hogy élesen mondja nagyon. De Filipovits Katica nem hagyta magát. Tovább hajtott néhány lappal és újra mondta. Ez sem tetszett ám a jegyzőnek, és újból megzavarta őt. Egyszercsak a tömegben, valahol egészen hátul kiabálni kezdett valaki:

-Tudjuk ám, miért nem engedik a gyűlést! Mert az igazságot mondja.

Az igazságról, az agyongyötört, kisemmizett férfiak és asszonyok igazságáról szólt Filipovits Katica. A választójogról, a drágaságról, az örökös szükségről.

Nem tetszett a világos, nyílt beszéd az uraknak. A gyűlést fel is oszlatták. A férfiak és az asszonyok meg hangos énekszóval vonultak el.

-Emlékeznek arra, mit énekeltek?

Tisztán, szépen – mondja Koós Józsefné a gyújtó dal szövegét:

  ’Legyen kérges annak a tenyere 

   Aki miatt nincs a népnek kenyere!’

Hogy mi lett aztán a gyűlés szervezőjének, Szomszéd Zsuzsannának a sorsa?

A Tanácsköztársaság idején tisztséget kapott Kisterenyén. A bukás után aztán megpecsételte a sorsát. Petre Mihályné egészen közeli rokona a bátor asszonynak. Ő rajzolja ki Szomszéd Zsuzsanna további életét:

-Egy ideig a férjem bújtatta. A faluban meg a környékén. De nyomában jártak mindenütt. Pestre ment, onnan Bécsbe, majd Németországba.

Odament utána a férje is, Berta András. Ott született fiuk is. Öt esztendeig éltek Németországban. Kitoloncolták őket Mexikóba. Ott élnek ma is.

Csak hát az idő eljárt. A férje meghalt. A fiú is meglett ember már. A hajdani szép, barna fiatalasszony megőszült, megöregedett. Petre nénivel gyakran váltanak levelet. Legutóbb az általános iskola igazgatója is írt Szomszéd Zsuzsannának. Azt írta vissza, haza készül. Megfiatalítja, felfrissíti minden itthonról küldött üzenet. …”

Nógrád XXIII. évf. 279. szám 1967. november 25.

2.p.”A Kisterenyei asszonygyűlés 50. évfordulójára”   - Dr. Szomszéd Imre -

„1917. november 25-én gyűlésre jöttek össze a kisterenyei asszonyok, hogy tűntessenek ’A földről és a békéről’ szóló dekrétum mellett.

Eljutott a híre a faluba is, hogy Oroszországban, november 7-én győzött a szocialista forradalom. A forradalom híre nagy hatással volt a dolgozó emberekre, különösen a nőkre. A sokat szenvedett nép nyomorúságos helyzetét még inkább fokozta a háború, mely a teljes pusztulás szélére taszította a magyar családokat. Az amúgy is nehéz helyzetet csak súlyosbította, hogy Nógrád megyéből mintegy 15000 embert hurcoltak a frontra. Közülük több, mint négyezren megsebesültek, vagy életüket vesztették. A szabadság utáni vágy gyakran megfogalmazódott Chorin Ferenc bányáiban és Báró Solymosi Tibor birtokán. Az uralkodó osztály elővigyázatos volt és intézkedéseket folyósított a ’lázítók’ és elégedetlenséget szítókkal szemben. Kisterenyén nagy létszámú körzeti csendőrlaktanyát létesítettek, de az sem tudta elnémítani az embereket, megakadályozni szervezkedésüket. Olyanok álltak a mozgalom élére, mint Szomszéd Keskeny István, Szomszéd Keskeny Zsuzsanna, Szomszéd Gábor, Tóth Zöld Márton, akik mint bányamunkások vagy agrárproletárok ismerték meg a kizsákmányolást. Tudták, hogy a harc megvívásához szervezettségre van szükség. A szervezkedés megakadályozását a főszolgabíró, a jegyző és a pap teljes igyekezetével elősegítette. A község történetében eddig nem fordult elő, hogy gyűlést engedélyeztek volna. Nyilvánvaló, féltek annak hatásától és jobbnak látták, ha nem adnak lehetőséget a gyülekezésre…

Ezt történt akkor is, amikor a kisterenyei asszonyok a nők választójoga érdekében akartak gyűlést tartani. A főszolgabíró nem engedélyezte. Azzal tiltotta be a november 25-re tervezett nőgyűlést, hogy a ’közeli napokban a kisterenyei asszonyok a községházát formálisan megostromolták, azért mert ott egyházi közgyűlés volt, márpedig ilyen esemény semmi bizonyítékot nem nyújt arra, hogy a község nyugalmát hasonló rendzavarással nem bontsák meg.’

A női szervező bizottság Szomszéd Keskeny Zsuzsanna vezetésével nem nyugodott bele és fellebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez. A fellebbezésnek a belügyminiszter helyt adott és hozzájárult a gyűlés megtartásához.

A gyűlés napirendjén nem csupán a választójog, hanem a föld és a béke kérdése is szerepet. A szervező bizottság alapos munkájának eredményeként több, mint háromszázan jöttek össze.

A gyűlésen népviseletbe öltözve jelentek meg a nők és a férfiak is. Együtt tűntettek a béke mellett. A főszolgabíró-helyettes rossz néven vette, hogy a gyűlésen nem vehetnek általában részt a nők, hanem csak az asszonyok. A lányok távol tartásával is korlátozni akarta a megmozdulás sikerét. Ez azonban nem jelentett leküzdhetetlen akadályt. Az intézkedést leleményesen kijátszva sok lány is megjelent – a csendőrkordon ellenére is – a meghirdetett időpontra a községháza előtt. A kivezényelt csendőrök igen durván viselkedtek: ’a gyűlésen megjelenteket, férfiakat és nőket egyaránt lökdösték’ – írta a Népszava tudósítója. A hangulatot csak fokozta a csendőrök agresszív magatartása. A gyűlölet még inkább hatványozódott az uralkodó osztály iránt. A gyűlésen ilyen körülmények között Szomszéd Keskeny Zsuzsanna elnökletével mégis megkezdődött.

Bevezető szavait lelkesen fogadták, amely után átadta a szót Filipovits Katalin elvtársnőnek az Országos Női Szervező Bizottság tagjának. Beszéde nagy tetszést aratott. Agitatív szavai láthatóvá tették az egyszerű embert, amikor arról szólt, miért igyekeznek a munkásságot tudatlanságban tartani.

A tömegből több felkiáltás hallatszott és éltették az előadót. A hatósági megbízott félbeszakította a beszédet és figyelmeztette Filipovitsot, hogy válogassa meg mondanivalóját, mert ellenkező esetben kénytelen lesz a gyűlést feloszlatni.

Az előadó azonban következetes volt mondanivalóját illetően. Rámutatott a földmunkások tarthatatlan helyzetére és a választójog szükségességére. Itt az ideje annak – hangsúlyozta -, hogy legyen választójoga minden magyar nőnek és férfinak. A jelenlévő megbízottak és csendőrök idegesek és türelmetlenek voltak. A főszolgabíró-helyettes a hallottak után erélyesen félbeszakította a beszédet és nemcsak a gyűlés feloszlatásával fenyegetőzött, hanem az előadó letartóztatásával is. A lelkes tömeg kórusban kiáltotta, hogy halljuk az előadót. Mindenkit érdekelt, amiről szó esett, hiszen azt juttatta kifejezésre, ami a legfájóbb volt. több felkiáltás hangzott a résztvevők köréből: békét, akarunk! Legyen vége a háborúnak! Hozzák haza fiainkat!

A gyűlés végeztével a lelkes tömeg impozáns tűntetést rendezett a béke mellett. Asszonyok és férfiak az akkori népviseletbe öltözve, egymásba karolva, énekszóval vonultak végig az utcán.

Most, amikor e történelmi eseményre emlékezünk, velünk együtt ünnepelnek még sokan azok közül, akik részesei voltak az asszonygyűlésnek.

Ott menetelt a sorban: Koós Károlyné, Nagy M. Andrásné, Tóth Z. Jánosné, Osgyáni Sándorné, Koós Hutás Józsefné, Kaszás Istvánné, özv. Bazsó Józsefné, Ökrös Istvánné, akik megöregedtek és elfáradtak a munkában, de ugyanolyan lelkesen harcoltak most is, mint amikor a béke mellett tűntettek. Harcuk figyelmeztetés volt az uralkodó osztály számára, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nem marad meg Oroszország határain belül. A kisterenyei asszonyok példájukkal és bátor cselekedetükkel örökre beírták neveiket a történelembe.”

Korabeli fénykép a kisterenyei nőgyűlésről. Elől Filipovits Katalin ül, a gyűlés névadója, az Országos Női Szervező Bizottság tagja. Látható a képen Szomszéd Keskeny Zsuzsanna, a gyűlést szervező bizottság elnöke is.

Nógrád XXIII. évf. 275. szám 1967. november 21.

6.p.”Hőkezelő kemence, új üzemcsarnok épül Kisterenyén”

„Tovább fejlesztik Kisterenyén a felszabadult bányai épületekben létesített traktor – és mezőgazdasági gépalkatrészgyártó üzemet. Az elmúlt napokban egy hőkezelő elektromos kemence építéséhez kezdtek. Az idei év egyben a felkészülés éve is volt Kisterenyén. Néhány alkatrész gyártásánál már nyereséget értek el. …

…Kisterenyén egyébként egy másik melléküzemág is fejlődik. Decemberben kezdik meg a fűrészház és a ládaüzem csarnokának építését.”

Nógrád XXIII. évf. 272. szám 1967. november 17.

6.p.”Így könnyű lopni”

„L.I. kisterenyei lakos, acélárugyári segédmunkás a rendőrhatósági felügyelet szabályainak megsértése miatt húsznapi elzárást töltött ki ez év nyarán.”

6.p.”Balesetek”

„Jóval sötétedés után vezette a kisterenyei Madách úton új Moszkvicsát N. E., zagyvapálfalvi lakos. Az út menti árokból hirtelen egy tehén bukkant fel. Az autó az állatnak ütközött. …

…Az őrizetlenül hagyott tehenet – K.H.L. tulajdonát – le kellett vágni. …”

Nógrád XXIII. évf. 271. szám 1967. november 16.

4.p.”Esik a hó a Mátrában. Találkozás és ismerkedés Ágasvárinéval” – K. E. –

„-Dalos, táncos volt az édesanyám is – így kezdi sikereinek történetét Ágasváriné, Kisterenye népművésze – tőle tanultam a sok száz nóta, népi játék nagy részét, amelyeket a rádióban, színházban előadtunk. A tíz gyerek – mert ennyien voltunk testvérek – sok gonddal, fáradtsággal járó felnevelése, a nehéz élet nem tudta belőle kiölni a nótázó kedvet késő öregségéig. Ezt az örökséget én viszem tovább, ameddig az erőm bírja.

Az idő apró ráncokat rajzolt ugyan az arcára, de Nógrád megyében még mindig nincs fiatal, aki őt túlszárnyalná, vagy csak megközelítené, a népdalok előadásában, az ősi palóc kultúra felelevenítésében.

Régen, még 1948-ban figyelt fel rá először a község vezetősége, a helyi pártszervezet és bízta meg azzal, hogy vigye színpadra a palócok dalait, táncait. Ekkor felkereste a falu öregjeit, dalokat, népi szokásokat, rigmusokat gyűjtött, s ezekből alkotta meg azokat a táncjátékokat, amelyekre a fiatalságot tanítani kezdte. S az először még maroknyi csoport rövidesen negyvenöt tagú táncegyüttessé növekedett, amelyben már – egy-egy játéknak megfelelően – idősebbek is részt vettek.

Tizenhét évig volt táncoktató, közben a lányok közül sokan férjhez mentek. A létszám azért mégsem változott, az anyák szívesen engedték táncba lányaikat, fiaikat, nemcsak a szórakozás kedvéért, hanem mert itt helyes viselkedést, illemet is tanultak.

-A szívós munka, a sok próba meghozta a gyümölcsét. Csoportunk kezdett hírnevessé válni – meséli tovább emlékeit a fiatalok ’Piroska nénije’ – Fesztiválokra, versenyekre, országos ünnepségekre jártunk és mindenhol sok dícséretet, tetszést arattunk. A versenyeken aranyémekkel tűntettek ki bennünket. Tv-t, rádiót, szobrokat, könyveket nyertünk. Nemcsak a megyében léptünk fel, Budapesten az Operaháztól kezdve minden színházban szerepeltünk a ’Lakodalmas’-sal a ’Fonó’ című táncjátékunkkal és a’Szerelemkút’-tal.

-A táncjátékot nemcsak  betanítottam, magam is részt vettem bennük. Egyszer azután – s ez egyike legszebb élményeimnek – levelet kaptam a Művelődésügyi Minisztériumból: lépjek fel a rádióban. El sem akartam hinni. A 20-as stúdióban palócdalokat énekeltem, többek között, azt, hogy Esik a hó a Mátrában.

Amint énekelek, csak kitekintek az ablakon és látom, hogy nagy pelyhekben hullani kezd a hó… Majdnem belesültem a meglepetéstől.

Azóta sűrűn lehetett hallani Ágasvárinét a Magyar Rádióban. Az ’Egy falu, egy nóta’ című műsorában közkedveltté váltak nótái, amik különösen a Nógrád megyei hallgatók sok szép levele bizonyít.

Legutóbb Abaújszántón a Hegyaljai Hetek keretében rendezett II. népművész találkozón szerepelt, műsorát a Borsodi Rádió is közvetítette. Sikere nagy volt, s már a jövő évben tartandó III. találkozóra is meghívást kapott.

Most pedig ismét rádiófelvétel készül dalaiból a megyénk fmsz-i együtteseinek országos vetélkedője során a Vidróczki halála című balladát és Kállai Bertalan népi zenekara kíséretében egy lakodalmas ’csokrétát’ hallhatunk tőle abban a műsorban, amelyet a ’Palóc földről szól a nóta’ címmel december végén sugároz a Magyar Rádió.”

6.p.”Szigorított börtön az erőszakoskodónak”

„S. J. huszonhat éves kisterenyei fiatalember ez év májusában feleségével iddogált a bányatelepi italboltban. Később egyedül haladt át a Világos pusztai réten. …”

Nógrád XXIII. évf. 267. szám 1967. november 11.

6.p.”Hírek”

„-Korszerűsítik a nagyfeszültségű villamos vezetéket Kisterenye, a mátranováki osztályozó és a szorospataki Béke-táró környékén. A munkálatokra 400 ezer forintot fordítanak.”

Nógrád XXIII. évf. 266. szám 1967. november 10.

6.p.”Hírek”

„-Kisterenye, Nemtiben, Nádújfalun és Zagyvapálfalván bővítik a kisfeszültségű villamos hálózatot. A fejlesztésre százezer forintot költ az ÉMÁSZ Salgótarjáni üzletigazgatósága.”

Nógrád XXIII. évf. 259. szám 1967. november 2.

1.p.”Az ünnepi hét eseményei”

„Ezekben a napokban a Szovjetunió népei és az egész világ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados évfordulójának megünneplésére készül. …

…Október 29-én, vasárnap a KISZ salgótarjáni járási bizottsága és úttörőelnöksége Nagybátonyban és Kisterenyén rendezte meg a pajtások öntevékeny művészeti csoportjainak bemutatóit. …”

Nógrád XXIII. évf. 257. szám 1967. október 31.

5.p.”Eredményes csatárjáték”

„Kisterenyei Bányász – Sárisápi Bányász 4:2

Kisterenye, 600 néző. …A hazai csatárok idegesen, nagy hibaszázalékkal játszottak. …”

Nógrád XXIII. évf. 256. szám 1967. október 29.

12.p.”Eseménygazdag a Kisterenyei Kulturális Hetek programja”

„Eseményekben bővelkedtek a Kisterenyei Kulturális Hetek legutóbbi napjai. A változatos program keretében a héten Géczi János, a Nógrád megyei Tanács VB. elnöke a járás pedagógusai számára. A pedagógus szerepe társadalmunkban címmel tartott előadást.

Nagy érdeklődést keltett az irodalmi délután is, amelyen Molnár Gábor, a népszerű ifjúsági író vett részt és találkozott olvasóival.

Pénteken este Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára A Szovjetunió 50 éves fejlődése, - testvérvárosunk Kemerovó címmel tartott élvezetes nagy figyelemmel kísért tájékoztatót.

A kulturális hetek mai, vasárnapi programjában a kisterenyei és a nagybátonyi úttörő művészeti csoportok rendeznek bemutatót, ezt követően veteránok, KISZ-tagok és úttörők találkozójára kerül sor.”

Nógrád XXIII. évf. 253. szám 1967. október 26.

6.p.”Hírek”

„-Író-olvasó találkozót rendeztek szerdán délután Kisterenyén. A találkozó vendége Molnár Gábor ifjúsági író volt.”

Nógrád XXIII. évf. 249. szám 1967. október 21.

3.p.”Teljesítette éves tervét a Kisterenyei Gépállomás”

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny során szép munkasiker született a Kisterenyei Gépállomáson. A gépállomás 37000 normálholdas éves tervét 72 nappal a határidő előtt teljesítette. …

…Az eredményeket elsősorban a három szocialista címért küzdő brigád jó munkája hozta. A három traktoros brigád közül a szocialista címet elért Kiss Gábor és Koós Sándor brigádja már teljesítette éves tervét, de a harmadik brigád is teljesíti a következő hónapban. …”

Nógrád XXIII. évf. 248. szám 1967. október 20.

6.p.”Hírek”

„-Húsz métermázsa nyulat vásárolt fel eddig a tervezett tizenhat mázsa helyett a kisterenyei fmsz. Az év hátralévő részében további tíz mázsa nyúl felvásárlása várható.”

Nógrád XXIII. évf. 246. szám 1967. október 18.

6.p.”Hírek”

„-Teherautó és pótkocsi közé szorult a Kisterenyei Állami Gazdaságban B. F. mátramindszenti fiatalember. Súlyos sérüléssel szállították kórházba. A felelősség megállapítására indított rendőri vizsgálat még tart.”

Nógrád XXIII. évf. 245. szám 1967. október 17.

1.p.”Fiatalok vasárnapja”

„Fiatalok vasárnapja volt az október 15-e a salgótarjáni és a szécsényi járásban. A salgótarjáni járás fiataljai a kisterenyei művelődési otthonban adtak egymásnak nagyszabású találkozót, hogy megemlékezzenek a vietnami hősökről, megrendezzék a Ki mit tud a Szovjetunióról? szellemi vetélkedő megyei döntőjét. …

…A vetélkedő színesítésére öntevékeny együttesek is közreműködtek, így a mátramindszenti úttörőkórus, a kisterenyei háziipari szövetkezet citerazenekar, a kisterenyei népitánc-együttes. …”

4.p.”A szakadatlan támadás gyümölcse”

„Kisterenyei Bányász – Kazincbarcikai MTK 2:1

Kisterenye, 1000 néző. …

…A második félidőben az eredmény tartására törekedtek a vendégek. …”

Nógrád XXIII. évf. 243. szám 1967. október 14.

6.p.”A Vietnami hősök napján Szellemi Vetélkedő, műsoros est Kisterenyén”

„A KISZ Nógrád megyei és Salgótarjáni Járási Bizottsága október 15-án, vasárnap 5 órai kezdettel a vietnami hősök napja alkalmából műsoros estet rendez a kisterenyei művelődési otthonban.

Az est keretében dr. Kárászi Benő a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja mond ünnepi beszédet, majd a Ki mit tud a Szovjetunióról? című vetélkedő megyei döntőjét bonyolítják le Molnár László irányításával. Ezt követően a Kongresszusi útlevéllel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára címmel kezdeményezett akció jutalomsorsolását ejtik meg, végül a járás legjobb színjátszó együttesei és kórusai mutatják be műsorukat.”

Nógrád XXIII. évf. 240. szám 1967. október 11.

6.p.”Hírek”

„-Kisterenyén vasárnap színjátszók körzeti bemutatóját tartják. Az előadáson a megyei kulturális szemle keretében kerül sor.”

Nógrád XXIII. évf. 239. szám 1967. október 10.

5.p.”Potyogtak a gólok”  - (Szabó)  -

„BEAC – Kisterenyei Bányász 5:3

…A Kisterenye szorosabbá tehette volna a mérkőzést, ha az első félidőben is úgy játszik, mint a második nagy részében. …”

Nógrád XXIII. évf. 238. szám 1967. október 8.

1.p.”Üzbég vendégek Mátraverebélyben”

„Az Üzbég Kulturális Napok programon kívül, de rendkívül bensőséges, meleg baráti találkozóra került sor tegnap Salgótarjánban, Mátraverebélyen és Szentkúton. Mint korábban hírt adtunk arról, a nyár elején levél érkezett Üzbegisztánból a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságához: a levél írója Gavhar Rahimova színésznő, az Üzbég Szocialista Köztársaság érdemes művésze, aki az 1944. december 21-én Kisterenye térségben hősi halált halt fivére sírja után érdeklődött. …”

Nógrád XXIII. évf. 236. szám 1967. október 6.

6.p.”Új műalkotás Kisterenyén”

"Kisterenyén, a régi általános iskolaudvar felőli részén leplezték el Radics István festőművész új alkotását, egy tizenkét négyzetméteres sgraffitót. A háromalakos, görögös kompozíción egy méltóságteljes tartású nevelőpár s egy, a Nap felé repeső gyermek látható. A higgadt, de modern vonalvezetésű alkotás a tanulás és a tanítás igaz örömét érzékelteti a nézővel."

Nógrád XXIII. évf. 233. szám 1967. október 3.

5.p.”Két perc – két gól”

„Kisterenyei Bányász – Esztergomi Vasas 2-0

Kisterenye, 1000 néző. … Két ellentétes félidőt láthatott a közönség. Az elsőben két gólt rúgott a hazai csapat, a másodikban egyet sem az Esztergom. Így a Kisterenye fontos két bajnoki pontot szerzett. …”

6.p.”Hogyan készül a Pajtás?”

„Mint arról már korábban hírt adtunk -, ma délután Kisterenyén a helyi úttörőcsapatok és a közkedvelt Pajtás újság munkatársai találkoznak egymással. Az érdekes találkozón részt vesznek a nagybátonyi úttörők is.

-Hogyan készül a Pajtás? – erre a kérdésre ad választ az ifjú olvasóknak ma délután a szerkesztő, s ha igaz a hír, hogy a kisterenyei és nagybátonyi úttörők, kisdobosok napok óta foglalkoznak a kérdések összeírásával – az újságíróknak ezúttal minden tekintetben ’kimerítő’ választ kell adniuk.

A Pajtás munkatársai ugyanakkor felhasználják a kínálkozó alkalmat és visszakérdeznek: - A kisterenyei és nagybátonyi úttörők hogyan hajtják végre az Aurora akciót, mit szeretnének a Pajtás újságban olvasni a közeljövőben.”

Nógrád XXIII. évf. 232. szám 1967. október 1.

12.p.”Ma kezdődnek a Kisterenyei Kulturális Hetek”

„Nagyszabású, több hetes eseménysorozat kezdődik ma, vasárnap Kisterenyén. A salgótarjáni járási művelődésügyi osztály irányításával rendezendő Kisterenyei Kulturális Hetek célja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése, a község kulturális életének fellendítése.

Az október 1-től november 7-ig tartó programban ismeretterjesztő előadásokra, filmvetítésekre, öntevékeny művészeti együttesen bemutatóira kerül sor.

 A Kisterenyei Kulturális Hetek során az érdeklődő ha kiállítást láthatnak, többek között a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Magyarországon. Megyénk munkásmozgalmának nagyjai, Kisterenye története, Képek a szovjet emberek életéből címmel, az irodalmi klub helyiségében pedig állandó jellegű könyvkiállítás nyílik szovjet írók műveiből.

A kulturális hetek vasárnapjain rendezik meg a művelődési otthonban a kulturális szemlék bemutatóit. Ma, a program első vasárnapján az irodalmi színpadok és szavalók állnak a közönség elé. Október 8-án a tánczenekarok és a táncdalénekesek, október 15-án a színjátszók, október 22-én a népi zenekarok, népdalénekesek, népi táncosok találkozóját rendezik meg. …

…A Kisterenyei Kulturális Hetek ismeretterjesztő tematikája szintén változatos sorozatot ígér. Hetenként két alkalommal lesznek ismeretterjesztő előadások a nagyközönségnek, egyéb napokon a délutáni órákban tanárok, könyvtárosok, népművelők és gyermekek részére. …

…Megrendezik a községi úttörők és a Pajtás Újság szerkesztőségének ankétját, október 29-én a veteránok és KISZ-fiatalok találkozójára kerül sor, majd november 7-én, a kulturális hetek záróünnepségén szovjet és más külföldi diákok részvételével nagyszabású ifjúsági találkozó színhelye lesz a község.”

Nógrád XXIII. évf. 231. szám 1967. szeptember 30.

6.p.”Hírek"

„-Kizárólag raboskodás idején fizetett gyermektartási díjat az eddig tízszer büntetett B.B. kisterenyei alkalmi munkás. A szécsényi járásbíróság ezért egyévi szigorított börtönre ítélte, s megállapította, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében nem részesülhet.”

Nógrád XXIII. évf. 230. szám 1967. szeptember 29.

6.p.”Hírek”

„-Ma Kisterenyén sorsolják a lottót. A sorsolást vidám műsor előzi meg.”

Nógrád XXIII. évf. 226. szám 1967. szeptember 24.

9.p.”Radics István: Hegyvidéki falu”

12.p.”Hírek”
„-Kisterenyei kulturális hetek címmel nagyszabású eseménysorozatot rendeznek a községben október 1., és november 7. között.”

Nógrád XXIII. évf. 223. szám 1967. szeptember 21.

1.p.”Törlesztenek a terenyeiek”

„Nagy a keletje manapság a téglának Kisterenyén, a kihordók nem egyszer egyenesen a kocsikra, vontatókra rakhatják a még meleg téglát. Az idén 6 millió 300 ezer nyers és 5 millió 200 ezer égetett tégla előállítása szerepelt a gyár tervében. A tavasszal az időjárás viszontagságai miatt két héttel később kezdhették meg a termelést. … Az idén korszerűsítettek. Korábban ugyanis még kézzel tolták a csilléket, ma már lóvontatás van. Ezzel nyolc ember munkáját tudták megtakarítani.

A kemence nagyon jól dolgozott. Eddig 5 millióval több téglát égettek ki. …”

Kézi csillézés helyett lóvontatás

Kemencéből egyenesen az építkezésre szállítják a téglát.

Koppány György felvételei”

Nógrád XXIII. évf. 221. szám 1967. szeptember 19.

4.p.”Megérdemelt győzelem”

„Kisterenyei Bányász – Székesfehérvári MÁV  4:0

Kisterenye, 1000 néző. A mélytalajú, sáros pálya ugyancsak próbára tette mindkét csapat játékosait, azt azonban a hazaiak jobban bírták. A Kisterenye ügyes csatárai szinte minden alkalmat kihasználtak a gólszerzésre. …”

6.p.”Hírek.”

„-Országos vásárt rendeznek október 3-án Kisterenyén …”

Nógrád XXIII. évf. 220. szám 1967. szeptember 17.

8.p.”Radics István: Motívumok”

Nógrád XXIII. évf. 217. szám 1967. szeptember 14.

6.p.”Hírek”

„-Szerszámot, anyagot lopkodott munkahelyéről a kisterenyei bányaüzemből G. S. …”

Nógrád XXIII. évf. 216. szám 1967. szeptember 13.

6.p.”Tizenkét szék. A harmadik forduló előtt”   -  Koppány György -

„Megyénket immár valamennyi rádió és tv-vetélkedőben számon tartják, ismerik. Versenyzőink közül sokat hoztak haza első díjat.

A most folyó irodalmi vetélkedőnek – a Tizenkét széknek – is van Nógrád megyei esélyese. Mádai Péter, a Nógrádi Szénbányák kisterenyei csoportvezetőjének személyében. Mádai Péter az elmúlt szerdán este, a második fordulóban szintén sikeresen szerepelt; lemondott a kétezer forintos jutalomról, s most a harmadik fordulóban próbál szerencsét. A versenyző jelenleg katona. Pétervásárán találtunk rá. …

…Mit üzen a tarjániaknak, a kisterenyeieknek?

-Köszönöm azt a két táviratot, amelyet a két forduló alkalmával kaptam a munkahelyről. Igyekszem ma a harmadik fordulóban is helyt állni.”

Nógrád XXIII. évf. 215. szám 1967. szeptember 12.

4.p.”Eredménytelen mérkőzés”

„Kisterenyei Bányász – Borsodi Bányász 1:1

Az elmúlt fordulóban meglepően biztosan győzelmet arató kisterenyei csapat a döntetlen megszerzésének reményében utazott el Sajószentpéterre. A középmezőnyben helyet foglaló hazai csapat ellen a Kisterenye jól megállta a helyét és értékes pontot szerzett idegenben. Az első félidőben meglehetősen alacsony színvonalú játék alakult ki. A két kapu kevésszer forgott veszélyben. … A második félidőben a Kisterenye az eredmény tartására törekedett. …”

Nógrád XXIII. évf. 214. szám 1967. szeptember 10.

8.p.”Radics István: Falusi udvar”

12.p. „Hírek”

„-Teljesítette társadalmi munkavállalását a Kisterenyei Állami Gazdaság építészeti szocialista brigádja. A brigád kétszáz méter hosszú gyalogjárdát épített.”

Nógrád XXIII. évf. 213. szám 1967. szeptember 9.

6.p.”Hírek”

„-Ötszáz pecsenyebárányt indított Olaszországba a Kisterenyei Állami Gazdaság. Ezt megelőzően a gazdaság már ezer bárányt exportált.”

Nógrád XXIII. évf. 212. szám 1967. szeptember 8.

6.p.”Hírek”

„-Fűrészházat és ládaüzemet létesítenek a kisterenyei bányatelepen. A beruházási terv szerint három és fél milllió forintot költenek az új üzem kialakítására. A kivitelezési terveket októberig elkészítik.”

Nógrád XXIII. évf. 211. szám 1967. szeptember 7.

5.p.”Röplabda”

„A Kisterenyei Bányász SE. az idén is megrendezte az immár hagyományos Bányász Kupa röplabda-tornát, női csapatok részvételével. …

…Az első helyet eldöntő St. Ingatlan – Kisterenye mérkőzés már sötétedéskor kezdődött, s így a kupa végső sorsát irreális körülmények döntötték el. …

…Ingatlan – Kisterenye 22-14.”

6.p.”A megyei fúvószenekari találkozó együttesei”

„Hetvenöt esztendős a Salgótarjáni Bányász Művelődési Ház fúvószenekara. A nagymúltú együttes jubileumát vasárnap megyei fúvószenekari találkozó teszi emlékezetessé Salgótarjánban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jegyében rendezendő zenei eseményen legkiválóbb együtteseink adnak műsort. …

 Kisterenyei Bányászzenekar

1932-ben a kisterenyei dolgozók anyagi támogatása tette lehetővé a fúvószenekar megalakulását. A 32 tagú együttes bányásztemetéseken, ünnepségeken és térzenéken gyakran szerepelt.

A felszabadulás utáni indulás sok problémával és nehézséggel járt. A zenekar létszáma 12-15 főre csökkent, hangszereik megsérültek, elvesztek. 1947. őszén az utánpótlás megoldására – úttörőzenekar alakult. 1948-ban a szakszervezet és a dolgozók anyagi támogatásával új hangszereket vásároltak, ez sokat lendített a zenekar színvonalán. 1949-ben a budapesti VIT-en két hétig vendégszerepeltek, nagy sikerrel. Ezután az idősebb zenészek átadták a hangszereket a fiataloknak, akik ma a zenekar gerincét alkotják.

1957. őszén újabb úttörőzenekar alakult. Két év múlva már a Duna-kanyarban szórakoztatták a táborozókat és nyaralókat. 1960 és 1961 május 1-én részt vettek a budapesti felvonuláson, valamint az úttörő seregszemlén. 1964-ben Csillebércen szerepeltek nagy sikerrel.

1964. tavaszán a 40 tagú bányász- és a 45 tagú úttörőzenekar részt vett a salgótarjáni bemutatón. A felnőtt zenekar 1966-ban Mátranovákon és Nagybátonyban szerepelt sikerrel. Emellett rendszeresen ellátják a helyi feladatokat, társadalmi és politikai megmozdulásokon, társadalmi temetéseken vesznek részt, térzenéket adnak Garami József vezetésével.

Jelenleg a salgótarjáni II. Fúvószenekari Találkozóra készülnek.”

Nógrád XXIII. évf. 210. szám 1967. szeptember 6.

6.p.”Hírek”

„-Kétnapos látogatásra megyénkbe érkeztek az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség vezetői. Tegnap Pásztó és Kisterenye védelemre kijelölt épületeinek megtekintése után  megyei vezetőkkel tárgyaltak, ma pedig Hollókő, Balassagyarmat és Szécsény műemlékeinek szemléje szerepel a programban.”

Nógrád XXIII. évf. 203. szám 1967. augusztus 29.

6.p.”Hírek”

„-Naplopással töltötte idejét munka helyett M.B. kisterenyei lakos. A salgótarjáni járási rendőrkapitányság szabálysértési előadója harminc napi elzárással sújtotta.”

Nógrád XXIII. évf. 201. szám 1967. augusztus 26.

5.p.”Röplabda – Villámtorna Kisterenyén”

„A Kisterenyei Bányász röplabda szakosztálya az idén is megrendezi az immár hagyományos Bányász Kupa villámtornát férfi csapatok részvételével. …”

Nógrád XXIII. évf. 190. szám 1967. augusztus 13.

1.p.”Palócföld nagy találkozója”

„Hagyományos programjaink sorában évről évre augusztus 19-én és 20-én, alkotmányunk ünnepén kerül sor a Hollókői Napokra. A jellegzetes palóc életformát legtisztábban és leggazdagabban őrző Nógrád megyei község ezeken a napokon az északi országrész figyelmének középpontjába kerül: Pest, Heves és Borsod megyéből sereglenek ide az emberek.

Délelőtt 11 órakor vendégegyüttesek műsora kezdődik a szabadtéri színpadon. Ebben és a délutániban közreműködik Gulyás Ágnes füleki balladamondó, Ágasvári Sándorné …”

5.p.”Ellentétes félidők”

„Kisterenyei Bányász – Ormosbányai Bányász 2:0

Kisterenye, 500 néző.”

Nógrád XXIII. évf. 189. szám 1967. augusztus 12.

5.p.”Rajt az NB II-ben és az NB III-ban”

„Kisterenyén a sportkör elnöke, András József így vélekedik: - A Nyári Kupában szerepeltünk. Két mérkőzést vívtunk az edzőtáborozás színhelyén. Szabó László edző ’keresi’ a csapatot …”

Nógrád XXIII. évf. 186. szám 1967. augusztus 9.

5.p.”Befejeződött a Nyári Kupa”
„Kisterenye – Honvéd ETI 2:1
Kisterenyén 500 néző előtt megérdemelten győzött utolsó Nyári Kupa mérkőzésén a hazai csapat. A bányász együttes végig nagy fölényben játszott és több gólhelyzetet hagyott kihasználatlanul. A Kisterenyei góljait Farkas és Tarnóczi szerezte. …”

Nógrád XXIII. évf. 184. szám 1967. augusztus 6.

4.p.”Pista bácsi gyógyul…”    - (barna)  -

„Már itt van az új megyei kórház egyik negyedik emeleti szobájában. Nem nehéz rátalálni: Pista bácsit mindenki ismeri, szinte legkedvesebb hozzátartozóként tartja számon portaügyeletes, orvos, ápoló.Néhány hete döbbentette meg Nógrádot a súlyos karambol, melynek egyik szenvedő részese idős Szabó István volt a benczurfalvi Kossuth-díjas szobrász. Pista bácsi jobb lábát amputálni kellett. A műtétet a salgótarjáni bányai kórházban elvégezték. Az aggódó érdeklődés azóta is szünet nélkül, az ország minden részéből áramlik a betegágy felé. Barátok, és tisztelők sereglenek a látogató napokon, hogy a lábadozás örvendező tanúi lehessenek. A műtét sikerült: Pista bácsi gyógyul. …

...-Már tudok aludni – mondja. – Korábban, egy héttel előbb is, minden hajnalban felébredtem. Kettőtől csak azt néztem, hogyan világosodik a város. Most már ha felébredek is, tovább alszom. … A héten Budapestre visznek vizsgálatra, hogy elkészítsék a műlábat, így beletelik még egy időbe, amíg hazamehetek. Meg kell tanulnom a biztonságos járást. …
…-S hogyan telnek a napok?A nyughatatlan, örökmozgó kisöreg elmosolyodik lombos bajusza mögött.-Találok mivel tölteni az időt. Rajzolgatok, írok. Önéletrajzi emlékezéseimnek néhány illusztrációja elkallódott, most azokat pótolgatom, mert a kéziratot kiadásra készítik elő. …- S otthon lenni megint, a benczurfalvi házban – most már az újban -, melyet egy esztendő munkájával, saját álmai szerint épített és építtetett. A ház immár készen áll, várja gazdaját pihenésre és munkára.Munkára?-Hogyan lesz majd a munka, Pista bácsi?-Hogyan? … Hát egyenlőre kisplasztikákat csinálok. …
…Tudod, fiam, szép, szép a rajzolgatás, meg az írás. Leírni az emlékeket, de nekem egyik sem az igazi gyönyörűség. Mintázni az agyagba, faragni a fába, kőbe, úgy mondani el a gondolatokat az emberről és a világról. …
…Olyan ő mint a körtefa, melyet oly sokszor farag. Kemény és makacs. …”