Nógrád XXVII. évf. 97. szám 1971. április 25.

7.p.”Prágai vár Radics István tusrajza már a táguló látóhatárról tanúskodik. Megyebeli festőművészeink nemcsak hazánk, hanem a testvérnépek életével, tájaival, művészeti és műemlékeivel is ismerkednek. Egyébként a Kisterenyén élő művészt kiválóan jellemzi az itt közölt rajza, amely finom, könnyed, vékony vonásaival a lírai költészettel tart szoros rokonságot. Ez a líraiság hatja át a művész festményeit is, amit az az első salgótarjáni tavaszi tárlaton kiállított akvarelljéből is megállapítható. Radics István műveiből a szerénység és finomság ötvözete árad, de mint minden ábrázolás ez is mély nyomokat hagy a látogatóban. Külön erénye a művésznek, hogy sok fáradtságot fordít fiatal tehetségek fölfedezésére és művészetre nevelésére.”

8.p.”Másfél kilós mamutfogra bukkantak”

"Az újonnan talált másfél kilós mamutfog a régészettel is foglalkozó Fenyvesi József iskolaigazgató kezében.

Érdekes legendát mesélnek Kisterenyén, e szerint Kubinyi Ferenc, a régészet megyénkbeli származású úttörője egy alkalommal vendégségben tartózkodott Kisterenyén és sétája közben találkozott a községi kanásszal. Meglepetve vette észre, hogy a kanász zsíros kalapja mellett arany boglárok, különféle értékes ékszerek csillognak, ráadásul az ostor nyele is színaranyból van. Mint kiderült, a kanász nem valami titkos, vagy bűnös úton jutott hozzá ezekhez a kincsekhez, hanem a hegy oldalában találta, ahol jószágait legeltette.

A hegyet azóta is Aranyhegynek nevezik. Amint azt Fenyvesi József, a Kisterenyei Általános Iskola igazgatója elmondotta, ebben a legendában igen sok az igaz elem, amit az is bizonyít, hogy az Aranyhegyen lévő régi és új homokbányából egyformán sok bronz és őskori lelet kerül felszínre. Sőt, itt remélnek nyomára bukkanni Rákóczi sokat emlegetett várkastélyára is, amelyet még egyik hadnagya építtetett.

Erre a beszélgetésre abból az alkalomból került sor, hogy Kisterenyén a napokban újabb, értékes leletre bukkantak: a tsz. homokbányájában másfél kilós, a szakemberek által 40-60 ezer esztendősnek becsült mamutfogat találtak. Az értékes leletet egyenlőre az iskola történelem szertárában őrzik, ahol már helyet kapott nyolc hónaposnak ítélt fiatal mamutfoga is. A Nemzeti Múzeum kutatóit értesítették az új leletről, s a homokbányászást ennek megfelelően nagy óvatossággal végzik.

A régészek abban reménykednek, hogy az Aranyhegyen rábukkannak az ősember nyomaira és csontjaira is. Első nyomként az egyik hegytetőn olyan Unio nevű kagylókat találtak, amely az ősember kedvenc tápláléka volt.”