3.p.”A lánctalpas bajnoka” - Lakos György
-
„Fekete
tábla a tornác falán. Erre írják ki krétával a legfrissebb végeredményeket a
Kisterenyei Gépállomás központjában. Jelenleg folyamatosan és nem a megszokott
módon, egymás alatt sorakoznak a nevek. A nehéz esős tavasz végén is sok a
kiemelkedő teljesítménnyel büszkélkedő traktoros. Az első, mint már hosszú
ideje mindig: Vonák László. …
…Ma
már nem könnyű feltornászni a teljesítményt – mondja Szabó Tibor gépállomái
főagronómus, akit a sámsonházai völgyből hazatérőben állítottam meg. …
…
Háromszáz százalék, mégis csak…
-Ahhoz
már rendkívüli fegyelem és szorgalom kell. Jó szervezés és erős fiziku, mint
egy űrhajósnak…
-Vonák László elérte.
-Rendkívüli
egyéniség. Nyugtalan, törekvő ember. Nehéz, lánctalpas traktoron dolgozik.
Állandó helye a vizslási tsz-ben van. …
…A
kisterenyei labdarúgó pálya közelében találom meg. A dózer, amelyen jelenleg
dolgozik, éppen a fák hűvösében pihen. …
…-Hány
éves? – kérdezem, mert túlontúl fiatalnak találom.
-Huszonöt.
Öreg fiú vagyok már én….
-Nős?
-Hogy
nős-e: Két kislányom van. Az egyik hat, a másik egyéves.
-Korán
nősült.
-Korán
kezdtem dolgozni is. Tizenkettedik éve vagyok traktoros.
-Nem
téved? Tizenkét éve? Hiszen akkor még…
-Igen.
Tizenhárom éves múltam. …
…-Hallom
autót vett.
-Csak
a család kedvéért. Megvallom őszintén, nem szeretem. Nincs kedvem, türelmem
hozzá. Hiszen örökké csak vezetek.
-Hát
mihez lenne kedve?
-Szépen
felöltözni, s elmenni sétálni. Gyalogosan. Csak úgy. …”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése