3.p.”Ilyen asszonyokra lehet
számítani” - P.
A. –
„Fáradtan
érkeztek a gyűlésre az emberek. Az egész napos munka után nem nagyon esett jól
senkinek sem a tanácskozás, de meg kellett beszélni a tennivalókat. Ez a
mostoha időjárás az oka, hogy össze kellett hívni a rendkívüli közgyűlést.
-A
burgonyát még csak sikerült két eső közti szünetben betakarítani valahogyan, de
a cukorrépa már nagyon nehezen megy – mondta Kántor János, a kisterenyei Vörös Október Tsz elnöke a
beszámolójában. – Ez így nem lesz jó. Az a répa, amit már kiástak, még ott van
a földön. Egy parcellán meg ki sem ásták. Mi lesz így velünk! Nem értem az
asszonyokat, mikor akarnak hozzáfogni a kukorica töréshez?
Mindenki
hallgatott. A termelőszövetkezetben mindenki tudja, hogy mennyit dolgoznak az
asszonyok. Éppen az asszonyok s az elnök ne tudná? Eddigi munkájukért,
áldozatkészségükért csak dicsérni lehet őket.
A
csendben felállt valaki. Lakatos Károlyné,
a női brigád vezetője.
-Azt
tudja mindenki, hogy Szilágyi Jánosné
beteg. Kórházban van. Egyedül az ő parcellája nincsen kiásva. Ő szegény nem
tudta kiásni, s most nem is tudja. Mit gondoltok, hogy a répa ott fog maradni a
földben? Egész évben rendesen dolgozott. A családjának jól jönnek a
cukor-prémium is. Segítenünk kell, hogy ő se maradjon el a többiektől. Kik
jelentkeznek önként, hogy holnap reggel kijönnek a földre és kiássuk együtt Szilágyiné répáját?
A
meglepődött tagok egy pillanatig szóhoz sem jutottak, de a másik pillanatban
már négy-öt asszony is felállt. Bejelentették, hogy ők kimennek másnap kiásni a
répát. Erre újabb három asszony is felállt.
A
közgyűlésben feloldódott a hangulat. Megbeszélték a többi tennivalókat is. Az
emberek mintha nyugodtabban mentek volna haza.
Másnap
reggel jó korán megérkezett a nyolc asszony Szilágyiné
parcellájára. De alig telt bele félóra már nem nyolcan, hanem tizenhatan
ásták a répát. Ott buzgólkodott Béres
Miklósné, Kövi Jánosné, Lengyel Istvánné, Szeberényi b. Andrásné, Oravecz
Gáborné, Zászlósi Jánosné, Likár Jánosné, Bokor Józsefné, Rékasi Lajosné,
Király Sándorné, özvegy Molnár Istvánné, Kaszás d. Istvánné Józsa Andrásné, Cirbik Gézáné és Kalinics Jánosné.
S persze a brigádvezető is: Lakatos
Károlyné.
Az
asszonyok keveset szóltak, de a kezük szaporán mozgott, így aztán Szilágyiné répájával előtt elkészültek,
mint a sajátjukéval.”
8.p.”Teke –emlékverseny
Kisterenyén”
„November
7-e tiszteletére a Kisterenyei Bányász tekepályán … és a Kisterenyei Bányász
tekézőinek részvételével emlékversenyt rendeztek. Az egyesületek két-két
versenyzővel képviseltették magukat. …”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése