3.p.”Elindultak
az új úton…” - Hortobágyi András -
„Szerdán délután ünneplőbe öltözött emberek, szénporos arcú bányászok igyekeztek a szakszervezeti irodába Kisterenyén. A gyűlésre jövők arcán a komolyság tükröződik, kimondatlanul is benne van mondanivalójuk. Nem mindennapi dologra készülnek. Eddig csak tervezgettek a bánya mélyén, a villamoson, a munkásautókon, de ma a gondolatok, tervek összegzésére kerül sor. Mert nem másról van itt szó, mint a szocialista brigád elnyeréséért indítandó verseny meghatározásáról, kidolgozásáról. Nyolc szénfejtő és elővájó csapat 89 fővel, 1 műszaki brigád 8 fővel indul ma hivatalosan harcba a pártkongresszus tiszteletére a verseny új formáján, az eddig taposatlan úton. Szerdán a csapatok, a műszakiak képviselői gyűltek össze a helyi szakszervezetben. Az SZB elnök ismertető szavai után a csapatvezetők egymás után szóltak. Valamennyien tisztában vannak az elkövetkezendő idők legfontosabb feladatával. Megértették a párthatározatból adódó tennivalókat a jó minőségű széntermelés gyakorlati megvalósításáról, a gazdaságos termelésről szólnak. Ami új: nemcsak az üzemi munka, a termelés a legfontosabb, mint ezelőtt bármikor, hanem emellett jelentős helyet kap a továbbképzés, a szocialista ember új, sajátos vonásainak erősítése.Akaratlanul is meghatódnak a jelenlévők, amikor Szvoreny elvtárs, az idős bányász arról beszél: csapata minden egyes tagja vállalja a feladatok végrehajtását. Neki azonban nagy bánata van. Már csak egy évet dolgozik, utána nyugdíjba meg. Az helyes, hogy most a versenyben benne szerepel -, mindenki elvégzi a VIII. osztályt, de mi lesz vele. Ő már nem tudja ezt a feladatot elvégezni, s szinte könyörögve kéri: ’tekintsenek el nálam az iskolától, a csapat többi tagja tanulni fog, hadd legyek én ennek ellenért a csapat vezetője továbbra is. Úgy szeretnék már nyugdíjba menni amikor csapatommal teljesítettük a szocialista brigád cím feltételeit. Ha ez sikerül nyugodtabb lesz majdani pihenésem.’Azután a 8 csapatvezető 89 fő véleményét, szilárd elhatározását tolmácsolja. Nem részletezzük itt különösen a csapatok vállalását, hiszen valamennyien azonos célokért versenyeznek. A palaszázalékot általában egy százalékkal csökkentik. Gazdaságosan termelnek, növelik a termelékenységet. Tovább szilárdítják a munkafegyelmet. Szakmailag továbbképzik magukat. A vájárok lőmesteri vizsgát, a csillések vájártanfolyamot végeznek. De hadd jegyezzük itt meg, amit az újlaki Kelecsényi elvtárs mondott:
-Egyetértünk mi minden egyes ponttal, csak lőmesterek nem akarunk lenni. Mi dolgozni akarunk továbbra is a munkahelyen.
Talán ez a kis megjegyzés is bizonyítja, mennyire új, mennyire feltáratlan még a ma versenyre kelő bányászok között is az új sajátosság. De ott szerepelt mindenütt az új módszerek alkalmazása, a biztonságos termelés. Helyet kapott a politikai továbbképzés. Az egyik jelentős pont a szórakozás, művelődés lett. Nem kisebb dologra vállalkoztak, mint arra, hogy rendszeresen olvassanak könyveket. S elvégzik a VIII. osztályt. Amire eddig nem volt példa, arra is vállalást tettek, hogy példamutató családi, társadalmi életet élnek. A műszakiak pedig arra vállalkoztak, segítik a dolgozók e nagyszerű kezdeményezését.Amíg más versenyalkalmakkor a legdöntőbb egy-egy szakasz kezdetén az volt, milyen összegű lesz a jutalom, most ezt senki sem kérdezte. Pedig olyan dolgokra vállalkoztak, amire eddig még nem volt példa. Most nincs kitűzve az elsőknek pénzjutalom, mégis olyan lelkesedéssel látnak munkához, amire korábban egy 2 000 forintos jutalom esetében sem. Igen, mert a kisterenyeiek ezt a versenyt önként kezdeményezték, s az ötletet a Szovjetunió kommunista brigádjai adták. Tudják valamennyien, ha vállalásukat valóra váltják olyan jutalomban részesülnek, amire eddig nem volt példa. Alapot teremtenek a gyári munkásokkal, a mezőgazdasági dolgozókkal egyaránt a reálbér növekedéséhez, az életszínvonal emeléséhez.
Ott volt az alakuláson a pártszervezet helyi képviselője, a trösztbizottság. Ám sokat vesztett ez az újszerű kezdeményezés jelentőségéből azzal, hogy pont az az üzem, amelynek eredményeit kívánják jobbá tenni, annak az üzemnek a gazdasági vezetői maradtak távol. Ha a bányavezető megjelenik, - s nem arra kéri az ÜB elnökét, hogy tájékoztassa, majd hogy mi történt -, az alakuló gyűlés erkölcsi értéke jelentősen megnövekedett volna. A tröszt vezetőit is szívesen látták volna, sőt a többi bányaüzemek képviselőit is. Mert hisszük: a kisterenyeiek kezdeményezése követésre talál a szénmedencében, s tapasztalatokban gazdag segítséget nyújtottak volna számunka a lelkes kezdeményezők, az első úttörők.Harcba indultak a kisterenyei bányászok a jobb jövőért, a márciusi párthatározat végrehajtásáért, új utakon új célokért.”
8.p.”Hírek”
„Minden reggel egy fiatal postás indul gyalogszerrel Kisterenyéről Rákóczi-telepre. Körülbelül 4 kilométer az út, de rokkantsága nem engedi, hogy kerékpárral tegye meg. Poggyászának jó részét lovaskocsi viszi el, ő maga a leveleket, kisebb küldeményeket a nyakába akasztott táskában. A múlt év júliusától teljesít szolgálatot a kisterenyei postahivatalban, s azóta megszerették, megbecsülik az állami intézetben nevelkedett, lelkes, jó képességű fiatalt. Megbecsülését munkája alapján érdemelte ki, és nem egy tekintetben példaképp emlegeti őt főnöke. Akkor tűnt kis Mauer Ferenc, a fiatal postás, amikor verseny indult a sajtó terjesztésében. Négy hónap alatt szembetűnő sikereket ért el. …”
„Szerdán délután ünneplőbe öltözött emberek, szénporos arcú bányászok igyekeztek a szakszervezeti irodába Kisterenyén. A gyűlésre jövők arcán a komolyság tükröződik, kimondatlanul is benne van mondanivalójuk. Nem mindennapi dologra készülnek. Eddig csak tervezgettek a bánya mélyén, a villamoson, a munkásautókon, de ma a gondolatok, tervek összegzésére kerül sor. Mert nem másról van itt szó, mint a szocialista brigád elnyeréséért indítandó verseny meghatározásáról, kidolgozásáról. Nyolc szénfejtő és elővájó csapat 89 fővel, 1 műszaki brigád 8 fővel indul ma hivatalosan harcba a pártkongresszus tiszteletére a verseny új formáján, az eddig taposatlan úton. Szerdán a csapatok, a műszakiak képviselői gyűltek össze a helyi szakszervezetben. Az SZB elnök ismertető szavai után a csapatvezetők egymás után szóltak. Valamennyien tisztában vannak az elkövetkezendő idők legfontosabb feladatával. Megértették a párthatározatból adódó tennivalókat a jó minőségű széntermelés gyakorlati megvalósításáról, a gazdaságos termelésről szólnak. Ami új: nemcsak az üzemi munka, a termelés a legfontosabb, mint ezelőtt bármikor, hanem emellett jelentős helyet kap a továbbképzés, a szocialista ember új, sajátos vonásainak erősítése.Akaratlanul is meghatódnak a jelenlévők, amikor Szvoreny elvtárs, az idős bányász arról beszél: csapata minden egyes tagja vállalja a feladatok végrehajtását. Neki azonban nagy bánata van. Már csak egy évet dolgozik, utána nyugdíjba meg. Az helyes, hogy most a versenyben benne szerepel -, mindenki elvégzi a VIII. osztályt, de mi lesz vele. Ő már nem tudja ezt a feladatot elvégezni, s szinte könyörögve kéri: ’tekintsenek el nálam az iskolától, a csapat többi tagja tanulni fog, hadd legyek én ennek ellenért a csapat vezetője továbbra is. Úgy szeretnék már nyugdíjba menni amikor csapatommal teljesítettük a szocialista brigád cím feltételeit. Ha ez sikerül nyugodtabb lesz majdani pihenésem.’Azután a 8 csapatvezető 89 fő véleményét, szilárd elhatározását tolmácsolja. Nem részletezzük itt különösen a csapatok vállalását, hiszen valamennyien azonos célokért versenyeznek. A palaszázalékot általában egy százalékkal csökkentik. Gazdaságosan termelnek, növelik a termelékenységet. Tovább szilárdítják a munkafegyelmet. Szakmailag továbbképzik magukat. A vájárok lőmesteri vizsgát, a csillések vájártanfolyamot végeznek. De hadd jegyezzük itt meg, amit az újlaki Kelecsényi elvtárs mondott:
-Egyetértünk mi minden egyes ponttal, csak lőmesterek nem akarunk lenni. Mi dolgozni akarunk továbbra is a munkahelyen.
Talán ez a kis megjegyzés is bizonyítja, mennyire új, mennyire feltáratlan még a ma versenyre kelő bányászok között is az új sajátosság. De ott szerepelt mindenütt az új módszerek alkalmazása, a biztonságos termelés. Helyet kapott a politikai továbbképzés. Az egyik jelentős pont a szórakozás, művelődés lett. Nem kisebb dologra vállalkoztak, mint arra, hogy rendszeresen olvassanak könyveket. S elvégzik a VIII. osztályt. Amire eddig nem volt példa, arra is vállalást tettek, hogy példamutató családi, társadalmi életet élnek. A műszakiak pedig arra vállalkoztak, segítik a dolgozók e nagyszerű kezdeményezését.Amíg más versenyalkalmakkor a legdöntőbb egy-egy szakasz kezdetén az volt, milyen összegű lesz a jutalom, most ezt senki sem kérdezte. Pedig olyan dolgokra vállalkoztak, amire eddig még nem volt példa. Most nincs kitűzve az elsőknek pénzjutalom, mégis olyan lelkesedéssel látnak munkához, amire korábban egy 2 000 forintos jutalom esetében sem. Igen, mert a kisterenyeiek ezt a versenyt önként kezdeményezték, s az ötletet a Szovjetunió kommunista brigádjai adták. Tudják valamennyien, ha vállalásukat valóra váltják olyan jutalomban részesülnek, amire eddig nem volt példa. Alapot teremtenek a gyári munkásokkal, a mezőgazdasági dolgozókkal egyaránt a reálbér növekedéséhez, az életszínvonal emeléséhez.
Ott volt az alakuláson a pártszervezet helyi képviselője, a trösztbizottság. Ám sokat vesztett ez az újszerű kezdeményezés jelentőségéből azzal, hogy pont az az üzem, amelynek eredményeit kívánják jobbá tenni, annak az üzemnek a gazdasági vezetői maradtak távol. Ha a bányavezető megjelenik, - s nem arra kéri az ÜB elnökét, hogy tájékoztassa, majd hogy mi történt -, az alakuló gyűlés erkölcsi értéke jelentősen megnövekedett volna. A tröszt vezetőit is szívesen látták volna, sőt a többi bányaüzemek képviselőit is. Mert hisszük: a kisterenyeiek kezdeményezése követésre talál a szénmedencében, s tapasztalatokban gazdag segítséget nyújtottak volna számunka a lelkes kezdeményezők, az első úttörők.Harcba indultak a kisterenyei bányászok a jobb jövőért, a márciusi párthatározat végrehajtásáért, új utakon új célokért.”
8.p.”Hírek”
„Minden reggel egy fiatal postás indul gyalogszerrel Kisterenyéről Rákóczi-telepre. Körülbelül 4 kilométer az út, de rokkantsága nem engedi, hogy kerékpárral tegye meg. Poggyászának jó részét lovaskocsi viszi el, ő maga a leveleket, kisebb küldeményeket a nyakába akasztott táskában. A múlt év júliusától teljesít szolgálatot a kisterenyei postahivatalban, s azóta megszerették, megbecsülik az állami intézetben nevelkedett, lelkes, jó képességű fiatalt. Megbecsülését munkája alapján érdemelte ki, és nem egy tekintetben példaképp emlegeti őt főnöke. Akkor tűnt kis Mauer Ferenc, a fiatal postás, amikor verseny indult a sajtó terjesztésében. Négy hónap alatt szembetűnő sikereket ért el. …”
„Új robbantási eljárás bevezetésével a kisterenyei bányászok tovább javítják a szén minőségét és jelentős robbanóanyagot is megtakarítanak.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése