Nógrádi Népújság XV. évf. 11. szám 1959. február 7.

4.p.”Közel 700 ezer forint jövedelem”   -  Bajcsi Jenő  -

„A kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetben az év első közgyűlésén a termelőszövetkezet tagjai az 1959. évi tervet beszélték meg. A terv a termelőszövetkezeti tagok, a vezetőség elképzeléseinek figyelembevételével formálódott kerek egésszé. A termelőszövetkezet terve a belterjes gazdálkodásra való áttérést, a termés- és termékhozamok korábbi növelését, a rendelkezésre álló munkaerő gazdaságosabb felhasználását, végső fokon az egy munkaegységre eső jövedelem szilárdan megalapozott emelését tűzte ki célul. A 136 kh közös szántóterületen a gazdálkodó viszonylag kis termelőszövetkezet összbevétele 1959-ben a terv szerint megközelíti a 700 ezer forintot. A fokozottabb árutermelés eredménye, hogy a 60,20 forintos tervezett munkaegység értékéből 45,10 forintot készpénzben adnak ki, és csupán 15,10 forint a természetbeni részesedés értéke. Az ilyen arányú megosztás a tagság többségének akarata szerint történt. Ugyancsak a tagok határoztak úgy, hogy a terven felül termett termények nem természetben kerüljenek kiosztásra, hanem a termelőszövetkezet közösen értékesítse azokat és a pénzt, amelyet ezért kapnak, a munkaegység értékét növelje.

Érdemes megnézni, hogyan biztosítja a Vörös Október Termelőszövetkezet 1959-ben tagjainak a több mint 60 forintos munkaegység részesedést? 1958-ban a kedvezőtlen időjárás ellenére is 47,20 forintot osztottak munkaegységenként. Az tény, hogy a tervben szereplő termésátlagokat az idén sem állapították meg lazán. Búzából például 12, őszi árpából 14, tavaszi árpából 12, cukorrépából 300, kukoricából pedig 20 mázsa májusi morzsoltat terveztek katasztrális holdanként. Ezek a számok jóval meghaladják a község egyénileg gazdálkodó parasztjainak termésátlagait, azonban reálisnak mondhatók, hiszen a termelőszövetkezet termésátlagai 1958-ban is igen közel jártak ezekhez a tervszámokhoz.

Az állattenyésztésben a legtöbb jövedelmet a tehénállomány hozta. Az idei tervben tehenenként 2 800 liter tej szerepel. A termés- és termékhozamok növeléséhez, a tagok jövedelmének alakulásához döntő mértékben hozzájárul a termelőszövetkezeti gazdaság egyre fokozódó belterjessége. Céltudatosan szerepel tehát a tervben a tehénállomány 25 százalékos gyarapítása, a 12 kh-as öntözéses kertészet, a nitrogéngyűjtő pillangós takarmánynövények területének emelése, valamint az, hogy kh-ként 229 kilogramm műtrágyát használnak fel.

A terv megvalósítása nemcsak azt jelenti, hogy növekszik a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, hanem ezzel megalapozzák a következő évek gazdálkodását is. Amíg a múltban előfordult, hogy kisebb létszámú állatállomány miatt a termelőszövetkezet szalmájának egy részét eladták, ma már a fejlett állatállománynak szüksége van a meglévő szalma mennyiségre, s így több trágya, több szerves anyag kerül vissza a szántóföldre. Ugyanez a helyzet az abraktakarmány felhasználásánál is. A kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet tervének lényeges alkotórésze a gépesítési lehetőségek kihasználása. A termelőszövetkezetben, az 1 kh-ra eső normálholdban kifejezett gépi munka eddig is magas volt. Az idei terv szerint meg 7,8 normálhold gépi munka jut  a termelőszövetkezet 1 kh szántóterületére. Az elmúlt évek során már tapasztalták a termelőszövetkezetek tagjai, hogy a kellő időben, s jó minőségben végzett gépi munka nem rontja le a munkaegység értékét, hanem fokozza a terméseredményeket és a magasabb termés kedvezően hat a munkaegység értékének alakulására. Éppen ezért a termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak, hogy nem csupán a gépállomás által nyújtott gépi segítséget veszik igénybe, hanem megkezdik a termelőszövetkezet saját gépekkel való ellátását is. A 12 holdas kertészet igen munkaigényes. Erre való tekintettel egy kerti traktort és egy esőztető berendezést vásárol a termelőszövetkezet. A kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai, ha megvalósítják a tervben előírtakat, kiváló munkát végeznek. Hiszen tervük a korszerű közös gazdálkodás terve, mert annak következetes végrehajtása nemcsak a jelen, hanem a jövő gazdagabb, kulturáltabb paraszti életét is jelenti. Látják ezt a kívülállók is. A tervismertető nagygyűlésen két család kérte felvételét a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetbe.”