„Világoskék,
rácsos ablakával mesebeli mézeskalácsházra emlékeztet az épület. Talán azért,
mert már a kapunál finom illatok árulkodnak az itt folyó munkáról.
A
Nógrád megyei Vendéglátóipari Vállalat 75. számú cukrászüzeme ez, Kisterenye –
bányatelepen. Dolgozóit a legnagyobb munka közben találom.
-Ebben
az évszakban van a legtöbb lakodalom – mondja Rusz József üzemvezető – szinte
éjjel-nappal dolgozunk, hogy ki tudjuk elégíteni a megrendelők igényeit.
Valóban,
mint a vendégeket váró háziasszony, olyan lázas igyekezettel sürög-forog itt a
sok fehér köpenyes nő. Tálakkal, tepsikkel megrakott tálcákkal futkosnak, nem
kell nekik utasítás: mint egy jól működő gépezet, olyan az egész üzem.
Az
már szinte természetes, hogy a dolgozók nagy többsége nő, hiszen ha valami, ez
igazán női munka. Meglátszik rajtuk az is, hogy valóban kedvvel és
rátermettséggel végzik. Egy külön helyiség a tojástörő. Százszámra törik itt
fel a tojásokat. A sütőknél állandóan résen kell lenni, meg ne égjen a tészta.
Egy-egy csoport bevonja, díszíti a süteményeket, mások a tortákat készítik.
Azután viszik a hűtőbe: ideiglenesen itt tárolják. Nem sokáig, mert frissen
kell elszállítani. A szállításra van a legtöbb panasz; s ez sokszor hátráltatja
munkájukat, és az is, hogy a megrendelések későn érkeznek. S még egy panasz; az
üzem állandóan szakmunkáshiánnyal küzd. Negyvenhárom dolgozója közül csupán
nyolc a szakmunkás. Az üzemvezető három
kislányt mutat, akik elmélyülten, s látható szakértelemmel díszítik a tortákat:
-Harmadéves
ipari tanulók – mondja s egy kis büszkeség csendül ki a hangjából. – Ez évtől
már tíz tanulónk van.
Lesz
tehát szakmunkás. Azonban ehhez a nagyon nőisnek látszó munkához férfiszakember
is kell; a száz-százhúsz kilós vajas tészta meggyúrása férfierőt kíván.
A
kereset felől érdeklődöm, nem az okozza-e a szakmunkáshiányt?
-Szakmunkások
fő szezonban 2000-2300-ig tudnak keresni, segédmunkások 1300-1500-ig. Csökkenti
a kereseti lehetőséget, hogy a megrendelők főleg olcsó süteményeket kérnek és
azok is munkaigényesek. Keresni a drágább tésztákkal lehetne, de hát a
megrendelők igénye szerint kell dolgozni.
-Kik
a megrendelőik?
-Az
egész járás vendéglátóipari egységeit mi látjuk el süteménnyel, tortával,
dobozos teasüteménnyel pedig a Pest-Komárom-Nógrád megyei FÜSZÉRT Vállalatoknak
szállítunk
A
dolgozók valamennyien részt vesznek a szocialista-brigádmozgalomban és szép
eredményéket érnek el. Eddig már huszonöt újdonságot (új fajta süteményt)
készítettek, vállalták a tizenkét árubemutató megrendezését, s a dupláját
teljesítették. Kétezer forint célprémiumot kaptak.
Tervbe
vettek egy mátrai kirándulást, arra gyűjtötték a pénzt. Mikor azonban az ország
figyelme az árvíz sújtotta vidékekre irányult ők is szép példáját adták a
segítőkészségnek: lemondtak a kirándulásról, és az összegyűjtött pénzt odaadták
az árvízkárosultaknak. Felajánlották egy-egy napi keresetüket is, de négy nap
lett belőle. …
Brigádnaplójukban
a központi küldött bejegyzésből olvasható:
…’Az
üzemben élénk brigádélet folyik, a technológiai folyamatok szervezettek, a
tisztaság kifogástalan’
Bár
minden vendéglátóipari üzemről ezt lehetne leírni!
Kép
és szöveg: Céhmester Erzsébet
Bakos
Anna harmadéves ipari tanuló tortát díszít
A
dobostorta készítése szaktudást kíván, és ügyes kezeket
László
Mária harmadéves ipari tanuló már kiválóan műveli ezt a ’finom’ mesterséget
Kaszás
Istvánné üzemvezető-helyettes hűtőbe rakja a tortákat.”
7.p.”Serdülők bajnoksága”
„…Eredmények
Kisterenyei
Bányász – Sportiskola C. 9:0
…Sportszerű
mérkőzésen az erősebb Kisterenye ilyen arányban is megérdemelten győzött.
…A
bajnokság állása
3.
Kisterenye 2 1 – 1 12:4 2”
8.p.”Kisterenyei kaleidoszkóp”
„Végletek
csapata a Kisterenyei B. ’NB I. B-s védelmük és járási csatársoruk van’ –
vélekednek a csapat vezetői. Ha ez túlzás is, sok igazság van benne. Hét
forduló után az együttes gólaránya 4:4. Ennél kevesebb gólt az NB II. északi
csoportjában csupán a Nyíregyházi Spartacus rúgott. A védelmet dicséri viszont,
hogy csupán két csapat kapott kevesebb gólt, mint a Kisterenye. A szakvezetés
elsőrendű feladata, hogy gólerőssé tegye a csatársor játékát.
Létrai Dezső a csapat 23 éves játékosa az
elmúlt héten munka közben súlyos, életveszélyes balesetet szenvedett, öt
töréssel szállították kórházba. A csapat nem feledkezik meg a bajba jutott
társáról. Forgách Simon Sportköri
elnök és Vanya János már meglátogatta
betegágyánál. Ma az egész csapat Salgótarjánba utazik meglátogatni Létrai
Dezsőt. A közmondás is azt tartja: bajban ismerni meg a barátot.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése