7.p.”Fába faragott esztendők –
Idős Szabó István könyve” -
Tóth Elemér -
„A
napokban ízléses kiállítású könyv jelent meg a könyvesboltokban. A Magvető
Kiadó kiadásában látott napvilágot idős Szabó
István Kossuth-díjas szobrászművész önéletrajzi írása Fába faragott
esztendők címmel. A Nógrád megyében élők számára különös öröm ez a könyv,
hiszen az idős művész itt alkot közöttünk, Benczurfalván.
Évek
hosszú során át lapunk hasábjai is több riport készült idős Szabó Istvánnal,
aki minden alkalommal elmondott – egy-egy emlékezetes epizódot életéből. A Fába
faragott esztendőket lapozva így néhány részlet ismerős a riporter, s az
emlékező újságolvasó számára. Amint azt
a fülszövet is írje: ’Könnyű egy mondatban összefoglalni a Fába faragott
esztendők-et. Hogyan lett az urasági kerékgyártó már gyermekfővel nehéz munkát
végző fiából elismert művész? Ez azonban csak egy olyan mondat, amely nagyon
utal a lényegre, de mégsem azonos vele. A lényeg ugyanis éppen az a küzdelem,
amelyet idős Szabó István vívott a művésszé érés nehéz útján. Sokkal szebb és
pontosabb az a mondat, amelyet a meg a szerző írt le könyvének előszavában:
’Hogy mennyi küzdelem, mennyi keserves és boldog esemény hullámzik ezek mögött
a fából faragott szobrok mögött, azt próbálja elmondani ez a könyv.
Az
események idős Szabó István életének
eseményei, az első világháború tájékán kezdődnek, így a napjainkig tartó
történelmi korszaknak is valóságos tükre a könyv. ’Arcképcsarnok’ helyett is
kitűnően használható lenne, hiszen egész során felvonultatja azoknak a
figuráknak, akik ezen időszakban Nógrád urai, vagy éppen az urak elnyomottjai
voltak. A szadista hajlamokkal telített, nem épeszű bárót, aki minden ok nélkül
nyomorékká veri a béresfiút, Szabó István
saját szemével látja. De találkozunk a lapokon a kommunista gépész
mindennapjaival, akivel egy ideig együtt dolgoztak, vagy a főispánnal, sőt
József főherceggel is.
Egyszóval
mindenki ott van a lapokon, aki hosszú időn át akár a hatalom birtokosaként,
akár a hatalom áldozataként alakítója, formálója volt a tájegység életének,
történelmének.
Mint
az emlékezésből tudjuk, az uradalmi kerékgyártó fia korán kitűnt megfigyelő
készségével, rajzaival. Az iskolában, a magtárak falára, s minden üres helyre
rajzolt. Sorra úgy alakult, hogy szinte gyermekfejjel megismerheti az uradalmak
dolgozóinak, cselédeknek, mesterembereknek, uraknak sorsát, de majdnem ezzel
egyidőben a bányászéletet is.
Aztán
következtek az alkotások. Talán a legelső sikerek közé egy fegyverállvány
tartozott. Aztán egy alkalommal egy kőfaragó meglátott nála egy fából faragott
bányászt, biztatta, próbálja meg kőből faragni, így kezdődött az ismerkedés más
anyagokkal. Természetesen nem vállalkozhatunk arra, hogy egy ilyen hosszú
életutat végigkísérjünk. Az olvasó megtalálja a művészélet legizgalmasabb
eseményeit a könyvben.
Inkább
arról szólnánk még, hogy rendkívüli öröm lehet a könyv azok számára is, akik az
ország illetve Nógrád megye mai képzőművészeti életének kialakulására, a
kezdeti lépésekre kíváncsiak. Hiszen ismeretes, hogy a mai képzőművészeti,
szervezeti élet is nehéz harc eredménye.
A
nógrádi csoport jelenlegi tagjai közül szól a könyv Iványi Ödönről, Czinke
Ferencről és a többiekről, az első művésztelepekről, s még több más, a
képzőművészet történetbe való eseményről.
Idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész
bel- és külföldi kiállítótermekben ismerős, szobrai jelentős sikert arattak –
egyebek közt – Csehszlovákiában és a Szovjetunió nagyvárosaiban is.
A
megyeszékhely, Salgótarján lakói örülnek, hogy a város az számára az ő
műtermében készül a partizánemlékmű, amelyet a jövő évben avatnak, s amely méltóképpen
reprezentálja a történelmi múltat.
Számos
illusztráció, s a művész szobrairól készült fénykép egészíti ki a szöveget. Az
olvasó a következő szobrok képeivel ismerkedhet meg: Bányászasszony beteg
gyermekével, Talpvezető bányász, Ébredés, Lóvontatású csille, Kazári bányász,
Kikötik a bányászt (vázlat), Szenet hordó kovácsinasok, Olvasó bányász, Labdázó
lány, Bányásztoborzás I., Birkózó gyerekek, Anya gyermekével, Szélben a bánya
felé, Arató, Mai bányász, Sztrájkoló bányászokat kísérő csendőrök, Csökönyös
csillevontató szamár, Bányászsztrájk, Munkaverseny-megbeszélés, A mai bányász
disznóöléskor, Gereblyéző menyecske, Bányásztoborzás II.,1919-es veterán
(vázlat).
A
könyv nagy nyeresége nemcsak képzőművészeti tárgyú irodalmunknak hanem Nógrád
megye szellemi életének is. Bizonyára előkelő helyre kerül a nógrádi
könyvespolcon.”
12.p.”Kisterenyei fonó
Mátraszelén"
„Kisterenyén
nagyon szépen működik a Palóc népművészeti együttes, amely legutóbb a
Kisterenyei fonó népijátékot tanulta be. Kómár
Sándorné produkciójával ma, vasárnap este Mátraszelén szerepel a csoport, s
a jelenet mellett fellép a műsorban a kisterenyei citerazenekar, a palóckórus
valamint szavaló és énekes is.”