Nógrád XXV. évf. 166. szám 1969. július 20.

7.p.”Fába faragott esztendők – Idős Szabó István könyve”   -  Tóth Elemér  -

„A napokban ízléses kiállítású könyv jelent meg a könyvesboltokban. A Magvető Kiadó kiadásában látott napvilágot idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész önéletrajzi írása Fába faragott esztendők címmel. A Nógrád megyében élők számára különös öröm ez a könyv, hiszen az idős művész itt alkot közöttünk, Benczurfalván.

Évek hosszú során át lapunk hasábjai is több riport készült idős Szabó Istvánnal, aki minden alkalommal elmondott – egy-egy emlékezetes epizódot életéből. A Fába faragott esztendőket lapozva így néhány részlet ismerős a riporter, s az emlékező újságolvasó számára. Amint azt  a fülszövet is írje: ’Könnyű egy mondatban összefoglalni a Fába faragott esztendők-et. Hogyan lett az urasági kerékgyártó már gyermekfővel nehéz munkát végző fiából elismert művész? Ez azonban csak egy olyan mondat, amely nagyon utal a lényegre, de mégsem azonos vele. A lényeg ugyanis éppen az a küzdelem, amelyet idős Szabó István vívott a művésszé érés nehéz útján. Sokkal szebb és pontosabb az a mondat, amelyet a meg a szerző írt le könyvének előszavában: ’Hogy mennyi küzdelem, mennyi keserves és boldog esemény hullámzik ezek mögött a fából faragott szobrok mögött, azt próbálja elmondani ez a könyv.

Az események idős Szabó István életének eseményei, az első világháború tájékán kezdődnek, így a napjainkig tartó történelmi korszaknak is valóságos tükre a könyv. ’Arcképcsarnok’ helyett is kitűnően használható lenne, hiszen egész során felvonultatja azoknak a figuráknak, akik ezen időszakban Nógrád urai, vagy éppen az urak elnyomottjai voltak. A szadista hajlamokkal telített, nem épeszű bárót, aki minden ok nélkül nyomorékká veri a béresfiút, Szabó István saját szemével látja. De találkozunk a lapokon a kommunista gépész mindennapjaival, akivel egy ideig együtt dolgoztak, vagy a főispánnal, sőt József főherceggel is.

Egyszóval mindenki ott van a lapokon, aki hosszú időn át akár a hatalom birtokosaként, akár a hatalom áldozataként alakítója, formálója volt a tájegység életének, történelmének.

Mint az emlékezésből tudjuk, az uradalmi kerékgyártó fia korán kitűnt megfigyelő készségével, rajzaival. Az iskolában, a magtárak falára, s minden üres helyre rajzolt. Sorra úgy alakult, hogy szinte gyermekfejjel megismerheti az uradalmak dolgozóinak, cselédeknek, mesterembereknek, uraknak sorsát, de majdnem ezzel egyidőben a bányászéletet is.

Aztán következtek az alkotások. Talán a legelső sikerek közé egy fegyverállvány tartozott. Aztán egy alkalommal egy kőfaragó meglátott nála egy fából faragott bányászt, biztatta, próbálja meg kőből faragni, így kezdődött az ismerkedés más anyagokkal. Természetesen nem vállalkozhatunk arra, hogy egy ilyen hosszú életutat végigkísérjünk. Az olvasó megtalálja a művészélet legizgalmasabb eseményeit a könyvben.

Inkább arról szólnánk még, hogy rendkívüli öröm lehet a könyv azok számára is, akik az ország illetve Nógrád megye mai képzőművészeti életének kialakulására, a kezdeti lépésekre kíváncsiak. Hiszen ismeretes, hogy a mai képzőművészeti, szervezeti élet is nehéz harc eredménye.

A nógrádi csoport jelenlegi tagjai közül szól a könyv Iványi Ödönről, Czinke Ferencről és a többiekről, az első művésztelepekről, s még több más, a képzőművészet történetbe való eseményről.

Idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész bel- és külföldi kiállítótermekben ismerős, szobrai jelentős sikert arattak – egyebek közt – Csehszlovákiában és a Szovjetunió nagyvárosaiban is.

A megyeszékhely, Salgótarján lakói örülnek, hogy a város az számára az ő műtermében készül a partizánemlékmű, amelyet a jövő évben avatnak, s amely méltóképpen reprezentálja a történelmi múltat.

Számos illusztráció, s a művész szobrairól készült fénykép egészíti ki a szöveget. Az olvasó a következő szobrok képeivel ismerkedhet meg: Bányászasszony beteg gyermekével, Talpvezető bányász, Ébredés, Lóvontatású csille, Kazári bányász, Kikötik a bányászt (vázlat), Szenet hordó kovácsinasok, Olvasó bányász, Labdázó lány, Bányásztoborzás I., Birkózó gyerekek, Anya gyermekével, Szélben a bánya felé, Arató, Mai bányász, Sztrájkoló bányászokat kísérő csendőrök, Csökönyös csillevontató szamár, Bányászsztrájk, Munkaverseny-megbeszélés, A mai bányász disznóöléskor, Gereblyéző menyecske, Bányásztoborzás II.,1919-es veterán (vázlat).

A könyv nagy nyeresége nemcsak képzőművészeti tárgyú irodalmunknak hanem Nógrád megye szellemi életének is. Bizonyára előkelő helyre kerül a nógrádi könyvespolcon.”

12.p.”Kisterenyei fonó Mátraszelén"

„Kisterenyén nagyon szépen működik a Palóc népművészeti együttes, amely legutóbb a Kisterenyei fonó népijátékot tanulta be. Kómár Sándorné produkciójával ma, vasárnap este Mátraszelén szerepel a csoport, s a jelenet mellett fellép a műsorban a kisterenyei citerazenekar, a palóckórus valamint szavaló és énekes is.”