7.p.”Felfelé
az úton – a Kisterenyei Állami Gazdaság”
„Állami gazdaságaink sorában a Nógrád
megyei területen nem igen büszkélkedhettek eddig túlságosan sokat a
kisterenyeivel.
Tíz esztendővel ezelőtt kezdte a
munkát sok reménnyel, bizakodással, de azt mondják az itteni munkálkodók, hogy
a bajok akkor kezdődtek, amikor a központi üzemegységek összevonásával több
gazdaság egyesült.
Nem az üzemegységek egyesítésében
volt hiba, hanem abban, hogy az üzemrészek élére nem tudtak megfelelő tudású
szakembert biztosítani. Legalábbis ez a véleménye Kollár Bélának, a gazdaság
párttitkárának, akit éppen a hegesztőpálca mellől szólítunk el rövid időre.
-A múlt évek hiányosságainak
alapja – véleményezni, mint az üzem felelős politikai irányítója -, ez a dolog
volt. A másik hiányosság az volt, hogy a gazdaság keveset foglalkozott az
átnevelés kérdésével, s itt elsősorban a KISZ-fiatalokkal foglalkoztunk
keveset. …
…Befolyásolta az elmúlt
esztendőben az állami gazdaság munkáját a rendkívüli idősjárás is, és éppen
ezért örvendetes az idei szeszélyes idő ellenére most nincs lemaradás, a
gépesítés erősödése sok probléma után tett pontot. A 300 holdas kukoricát géppel munkálták a
gazdaság dolgozói, s az aratást, cséplést 73 százalékban géppel végezték. A
tavalyi száz aratópárral szemben az idén mindössze 25 aratópár működött az
üzemegységeknek olyan részein, ahol a gép már nem bírt a területtel. …
…A gazdaság helyzetéről Franczia József, az állami gazdaság
igazgatója és Sebők József ÜB titkár
is hasonló véleményen van a régi eredménytelenséggel és a jelenlegi fejlődéssel
kapcsolatosan. …
…A legnagyobb gondot a munkaerő
probléma okozta, s a gépesítés hiánya, mert évek munkáját sok mindenben
hátráltatta, befolyásolta.
-Mi a jelenlegi helyzet ezen a
téren? – ezt a kérdést tettük fel a gazdaság igazgatójának.
-Az előző géphiányt 30
százalékkal csökkenteni tudtuk, és segíteni akarunk azon a gondon is, ami az
üzemegységek összevonásakor jelentkezett. Azon, hogy nem állott
rendelkezésünkre megfelelő vezetőgárda.
A műszaki apparátus 30 százaléka
hiányzott, Karancskesziben és Zabaron nem volt megfelelő üzemegységvezető, s Kisterenyén
például a szálas és pillangós takarmány már a múlt év januárjában elfogyott.
Ezeket a tényeket erősíti Sebők József ÜB titkár is, aki régi
’bútordarabja’ az állami gazdaságnak, s bár külön-külön beszélgettünk, szinte
minden szavuk egyezik. …
…Azt mondja az igazgató:
-Nehéz volt a múlt év, de kezdünk
kilábalni a nehézségekből, s minden nehézség ellenére az 1959-es esztendő már
nyereséges lett.
Mint egy félmillió forintot
törlesztettünk az állam iránti kötelezettségekből, s ebben az évben még többet,
mert jelenlegi számításaink szerint egy, vagy másfél millió forint lesz a
nyereségünk.
Ez a szám szép eredmény. Azt
jelenti, hogy a Kisterenyei Állami Gazdaság túljutott a nehézségeken és
fejlődésében felfelé mutat az út. …
…Ahogyan az őszi munkák jelzik, a
Kisterenyei Állami Gazdaság a következő gazdasági évben még jobb eredményeket
akar elérni, s még többet törleszteni abból az adósságból, amivel az államnak
tartozik. …
…Úgy vélekedik az igazgató:
-A gazdaságvezető szakembereknek
és munkásoknak még jobb szervezéssel, még több odaadással kell dolgozniuk, hogy
további eredményeket érhessenek el, hogy az őszi munkákat megfelelő időben
végezhessék el, s hogy a felfelé vezető úton, a továbbiakban újabb lépéseket
tehessünk. Felfelé az úton: szép szándék. Ehhez csak erős szorgalmat
kívánhatunk.”
8.p.”Sport”
„Ikarus – Kisterenye 2:1
Kisterenyén határtalan
balszerencse révén vesztette el a mérkőzést a hazai együttes. Műhibával
szerezték meg a győztes gólt a vendégek, de még ennek ellenére is lehetett
volna mód a kiegyenlítésre a hazaiaknak, de sajnos a 11-est nem tudták hálóra
rúgni. …”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése