5.p.”Táncoló
középiskolások” -
Kemény Erzsébet -
„A
kisterenyei gimnázium ÁFÉSZ-néptánccsoportját Almássy Ferencné testnevelő tanárnő, a Szocialista kultúráért
kitüntetés tulajdonosa vezeti. Amint ezt ő maga elmondja, valóságos hobbyja a
néptánc, talán azért, mert falun – Nőtincsen – nőtt fel, és rajongója lett a
népdalnak, tánchagyományoknak.
A
kitüntetést még Balassagyarmaton érdemelte ki, 12 évei volt a Palóc-együttes
vezetője. Amikor 1946-ban országosan megindult a néptáncokat felelevenítő
mozgalom, Almássyné még általános
iskolában tanított. Ezekből a gyerekekből alakította ki első tánccsoportját. Az
úttörők ügyes produkciójára Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet
táncosztályának vezetője figyelt fel és behívta tanfolyamra a tanárnőt. S a
most már szakértelemmel vezetett csoporttal Csillebércen az országos
versenyeken háromszor nyertek aranyérmet.
Almássyné pedig ekkor lett Kiváló
úttörővezető. A gyermektánccsoportból nőtt ki a végül felnőttekből álló Palóc
együttes.
Almássy Ferencné 1964-ben került Kisterenyére
testnevelő tanárnőnek. Első dolga volt itt is megszervezni a 30 fős
néptánccsoportot.
Ebből
12 pár mindig színpadképes, a többi hat alkotja a kamarakórust, ők az
utánpótlás, ha a fellépésnél valaki hiányozna.
A
tánccsoport tagjai csak jó tanulók lehetnek, nehogy a próbára fordított idő az
iskolai munka rovására menjen.
A
tapasztalt vezető munkája nyomán nem maradt el a siker: egy évi működés után
Sárospatakon ezüstérmet nyertek. Ezt követte a tavaszi SZÖVOSZ-rendezvény, ahol
pedagógiai díjasok lettek, majd a gyöngyösi szüreti napok alkalmával elhozták a
koreográfiai díjat. A siker csúcsára Egerben jutottak, 1969-ben, amikor
aranyérmet kaptak, s ugyanitt 1971-ben újabb aranyérem jutalmazta szép
produkciójukat. Voltak Lengyelországi turnén is, ugyancsak nagy sikert arattak.
A
kisterenyei gimnázium néptánccsoportjának fellépéseihez, a táncruhák
megvásárlásához, az utazásokhoz, a zenekar szerződtetéséhez a fedezetet az
ÁFÉSZ és a MESZÖV nyújtja. A kisterenyei fogyasztási szövetkezet vezetősége
kulturális és mozgalmi feladatának tekinti a csoport támogatását. A MESZÖV
pedig – az anyagi segítségen túl – a zenekarról gondoskodik, mely nélkül el sem
léphetne a csoport. Nagy gond ez, mert Balassagyarmatról kell elhozni a Balassa
étterem népi zenekarát, s ez nem mindig lehetséges, más elfoglaltságuk miatt.
Ezért nem tudtak elmenni például tavaly a tatai egyhetes fesztiválra, ami
érzékenyen érintette a csoport vezetőségét, s a tagjait még inkább, hiszen ezek
a rendezvények fáradságos munkájuk betetőzései és alkalmasak arra, hogy a siker
nyomán új lelkesedéssel dolgozzanak tovább.
A
zenekar hiányra megoldás lenne, ha a salgótarjáni vagy a nagybátonyi zeneiskola
diákokból alakítana egy szimfonikus együttest, amelyet a próbák és fellépések
alkalmával is igénybe lehetne venni. Nagy lelkesedéssel dolgoznak a kisterenyei
gimnázium táncosai. Almássy Ferencné
népdal- és néptánc szeretete lobog tovább a fiatalok szívében.
’Ködellik
a Mátra’… énekelik. És amint Vásárhelyi László megjegyezte – a hangjuk, minden
mozdulatuk a Mátra, a haza szerelmét leheli, s ezért oly varázslatos a táncuk,
hogy senki nem tudja kivonni magát hatása alól. …”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése