Nógrád XXVII. évf. 155. szám 1971. július 3.

4.p.”Aggasztó óvodahelyzet”   - O. L.-né  -

„A Kisterenyei nagyközségi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban ülést tartott, ahol a nagyközség rendkívül nehéz, a megyében szinte egyedülálló problémákkal küzdő óvodahelyzetet tárgyalták meg. A jelenlegi, mintegy 430 férőhelyi igénnyel szemben mindössze 105 gyermeknek tudnak helyet biztosítani – 140 százalékos férőhely – kihasználtsággal - , s a bányatelepen a KÖJÁL által kifogásolható intézményekben.

A bányászat visszafejlesztésével párhuzamosan sorra alakulnak az új ipari telepek, üzemegységek. Az új munkakörre való átállás az érintett családoknál kereseti problémát okozott az anyák munkába állását tette szükségessé. Ez maga után vonja az óvodai férőhely iránti kérelmek számának növekedését.

A negyedik ötéves terv során tervezik egy új, 75 férőhelyes intézmény megépítését, tehát 1974-ben, ’már’ 185 gyermek elhelyezéséről tud gondoskodni a tanács, de 1974-ig feltehetően nő az igénylők szám is, nem beszélve arról, hogy a pillanatnyi helyzeten sem változtatna jelentősen. Korábban már hírt adtunk arról, hogy az úgynevezett panelóvoda építésének költségeit szeretnék felderíteni, illetve ha az kedvező, ilyen óvodák építését kivitelezni.

Kecskeméten járva pontos költségvetést kaptak, melyből megállapították, hogy éppen az építés gyorsasága, korszerűsége miatt a hagyományos építési költségeknek mintegy másfélszerese.

Tehát ez sem járható út. Az illetékesek gondolkodnak, terveznek, számolnak, a szülők pedig nap mint nap kérnek, reklamálnak. S következik a már jól ismert kérdés: hogyan tovább?

Mert az óvodagond mégiscsak megoldást kíván.”